A keresztény műemlékek nyomában

Özönlenek a zarándokok Törökországba

Habár Törökország lakosságának zöme muzulmán, és az ország a nemzetközi  turizmus egyik célállomása, most keresztény örökségét tárja a látogatók elé. Az ország új kulturális stratégiája, hogy a világ figyelmét felhívja arra, hogy egyfajta civilizációs olvasztótégely szerepét töltötte be, és az ország területén különböző kultúrák találkozási pontja található. Ertugrul Gunay, Törökország kulturális minisztere szerint a gazdag keresztény örökség mindenképpen érdemes arra, hogy világszerte ismert legyen. Ankara 2012-re a vallási okokból  idelátogató turisták számát a tavalyi 1,3 millióról 3 millióra kívánja növelni.

Laodikeia látképe
 

A vallási jellegű turizmus mindezidáig csupán muzulmán szentélyekre, például a konyai Mevlanai sírra, vagy az urfai Halil-Ur Rahman mecsetre korlátozódott. Anatóliában azonban igen jelentős keresztény és zsidó emlékek is vannak. „Most megkülönböztetés nélkül minden emlékművet, zsidót, keresztényt és muzulmánt szárnyaink alá veszünk, felújítjuk őket és megnyitjuk a közönség előtt” – tette hozzá.

A szakemberek nemrégiben Denizliben (Laodikeia), mely Törökország délnyugati részén található, a 4. századból származó keresztény templomot tártak fel. A feltáró régész, Celal Simsek archeológus szerint ez a világ egyik legrégibb olyan temploma, mely eredeti állapotában maradt fenn. „Ha a 21. század tíz legfontosabb régészeti felfedezésének listáját összeállítanánk,  minden bizonnyal szerepelne közöttük ez a  templom is”– tette hozzá.

Laodikeia története

Laodikeiát már Kr. e. 5500-ban is lakták, a mai város közvetlen ősét a Kr. e. 3. században alapította II. Antiokhosz Theosz szeleukida király, és feleségéről nevezte el Laodikeiának (latinosan Laodicea). Laodikeia a mai Denizlitől körülbelül 6 kilométerre található. Időszámításunk előtt 188-ban a város pergamon uralom alá került, majd amikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király is meghalt a terület a Római Birodalom része lett Kr. e. 133-ban.

Laodikeia rendkívül gazdag és gyorsan fejlődő város volt, virágzott a textilkereskedelem, mivel a Selyemút itt haladt keresztül. A város nemcsak kereskedelméről, de orvostudományáról is nevezetes volt, rendelkezett orvosiskolával, orvosai szem- és fülbetegségek specialistái voltak. Jelentős számú zsidó lakosság is élt a városban, akik szabadon gyakorolták hitüket. A kereszténységet valószínűleg Epaphras, Szent Pál követője és útitársa hozta a városba, ekkor emelték az első keresztény templomot.

A szakértők véleménye alapján a templom építését 313 és 320 közöttre helyezik. Közvetlenül a milánói ediktum (313) kiadása után készült, amellyel a keresztények szabad vallásgyakorlását garantálta I. Constantinus római császár. A kétezer négyzetméteres alapterületet szép mozaikpadló díszíti, körülötte tíz toronymagas oszloppal és egy tömeges megkeresztelésre alkalmas keresztelőkúttal.

Bizánc és az Oszmán birodalom között őrlődve

1070-ben érkeztek meg Denizlibe az első török hódítók. 1097-ben Alexis Komnenos bizánci császár Juannis Dukas-t bízta meg Anatólia meghódításával, így került a város bizánci kézre. 1102-ben Kılınç Arslan visszahódította a várost, ám 1119-ben a ismét bizánci kézre került. A város ebben az időszakban többször cserélt gazdát, hol az Anatóliába be-betörő török seregek, hol a bizánciak kezén volt. 1147-ben VII. Lajos francia király keresztes serege is betört a városba. A terület véglegesen 1306-ra került török kézbe. 

1394-ben az Oszmán Birodalomhoz csatolták a területet, ám más török törzsek is igényt tartottak rá, így ismételten többször is gazdát cserélt, végül 1428-ban, II. Murád szultán uralkodása alatt lett véglegesen az Oszmán Birodalom része.

A település most rendkívüli népszerűségnek örvend. A turisták szinte özönlenek, az utóbbi hónapokban tízszer annyian keresték fel a templomot, mint korábban. A régész szerint a napi ezer látogató 90 százaléka zarándok.

-nemesi-

• Cimkék:
Törökország Bizánc török seregek keresztény emlékek régészet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére