A jó kiszorítja a „rossz” baktériumot?

Mitől fáj a gyomrunk?

Irritábilis bélbetegségről (IBS) akkor beszélünk, ha nincs a bélrendszerben béltükrözéssel vagy felszívódási vizsgálatokkal kizárható a szervi elváltozás, a pácienst mégis hasi panaszok gyötrik: fájdalom, puffadás, hasgörcs, hasmenés vagy éppen székrekedés. Ilyenkor a belek funkcionális zavaráról van szó, amire a probiotikumok adhatnak megoldást.

Magyarországon gyakorlatilag népbetegséggé lett az irritábilisbél-szindróma a lakosság mintegy 15-20 százaléka, azaz 1,5-2 millió ember szenved a tünetegyüttesétől. Leggyakrabban fiatalabb felnőtt korban kezdődik, de gyakori már serdülőkorban is, és előfordulása nem ritka idősebb korban sem. A betegséget civilizációs kórképnek tartják: a nyugati civilizációkban gyakoribb, és például az afrikai őslakos fekete népcsoportoknál nemigen diagnosztizálták. Orvoshoz a panaszaival az IBS betegeknek csupán egynegyede fordul, a többiek látott vagy tanult módszerekkel kísérlik meg a panaszaikat uralni. A nők-férfiak aránya az orvoshoz forduló betegek között átlagosan 3:1. Minél súlyosabbak a tünetek, annál magasabb a nők aránya.

A baktériumok nagy mennyiségben élnek mindenki bélrendszerében

1900 óta tudjuk, hogy bizonyos baktériumok a bélbetegségekre kedvező hatást fejtenek ki. A különböző reklámokban gyakran hallani, hogy ezek a főleg tejtermékekkel bevihető, kedvező kórokozók "kiszorítják" a rossz baktériumokat. A hatás ennél azért komplexebb, és a szervezet saját védekező rendszerének átrendeződése állhat a kedvező eredmények hátterében. Nem találtak azonban érdemi különbséget a különböző baktériumok kedvező hatása között.

Egyes adatok szerint az irritábilis bélbetegség a leggyakoribb emésztőrendszeri probléma az orvosi praxisban, lehetséges okairól mégis keveset tudunk. Sokan lelki okot, stresszt feltételeznek a hátterében, ezért nyugtatókat, depresszió elleni szereket alkalmaznak kezelésére, de a tünetektől függően szóba jöhet a pszichoterápia, a görcsoldók használata vagy a brómtartalmú készítmények alkalmazása is.

Egy nemrégiben publikált nagy létszámú vizsgálat szerint sok betegnél a probiotikumok (az élő baktériumokat tartalmazó táplálék-kiegészítők) a panaszokat kedvezően befolyásolták. Bár a leghatásosabb gyógymód a a borsmentaolaj-fogyasztás és a pszichoterápia volt, rögtön ezután a  a probiotikum kúra állt a ranglistán. Egyelőre bizonytalan, hogy melyik baktérium hatása a legkedvezőbb, vagy kiemelhető-e egyáltalán egyetlen baktérium a többi közül; ehhez további vizsgálatok szükségesek.
 

Statisztikai elemzések alapján a hatékonyságban a lactobacillusok vezetnek a bifidobaktériumok előtt, de a különbség nem jelentős. Minthogy a tejtermékekben mindkét baktériumfaj megtalálható, annyi biztos, hogy – a tejcukorérzékeny betegeket értelemszerűen kizárva – a kefir és a joghurt napi fogyasztása emésztési panaszokban szenvedő páciensek esetében kedvező hatású lehet, de kalcium, D-vitamin és fehérjetartalma miatt mindenkinek ajánlottak ezek az élelmiszerek. Ha további tanulmányok is alátámasztják az eddigi tapasztalatokat, a probiotikum-terápia a reklámokból átvándorolhat az orvosi gyakorlatba, sőt társadalombiztosítási támogatást is kaphat.

 Becher Péter

• Cimkék:
probiotikumok irritábilisbél-szindróma

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére