A kisvárosokban nincs elég tere az ismerkedésnek

Miért nehéz a székely szinglik élete?

Fogatlan, hajlott hátú néni, lovas szekéren járó, falusi legények és lányok, hagyományőrző lakodalmasok, székelyruhás ünneplők – sokaknak mindmáig ezek a sztereotípiák jutnak eszébe elsőként a székelyföldi emberekről. Pedig a társadalmi változások itt is nyomon követhetők, még ha kissé lassabban, esetenként késve szivárognak is be a nyugati hatások.

„Tízből hat barátnőm szingli, azaz állandó társ nélkül, egyedül, gyerek nélkül él” – mondja Annamária, aki egy székelyföldi kisvárosban él szingliként. A jogász végzettségű, vezető beosztásban dolgozó, feltűnően csinos harmincéves nő véleménye szerint Székelyföldön,
a férfiak uralta társadalomban elfogadott, ha rossz házasságban élsz, ha ver vagy megcsal
az „urad”, ám az, hogy önálló, egyedülálló nő légy, „parancsoló” nélkül, az kevésbé.

Annamária szerint a férfiak megrettennek, esetenként félnek tőle önállósága, magabiztossága miatt. „Egy sikeres és intelligens nő az éretlen férfit riasztja. Igaza is van, könnyebben eladja magát a tizennyolc éves, szende őzikéknek” – véli. Annamária tudja, hogy jóval nagyobb elvárásokkal áll a párválasztás elé, mint azt édesanyja generációja tette. És mint hozzáteszi, egy elrontott kapcsolat után még körültekintőbb. Nincs egyedül: környezetében egyre több nő mer kilépni rossz kapcsolatából.


Személyes csőd az egyedüllét?

„Nem vagyok már az a félénk, idomítható kislány, aki elpirul, ha szépet hazudnak neki” –
vallja magáról Erika. Most, harmincon túl is, az igazit keresi. „Sokkal inkább választom a szabadságot és az új lehetőségeket, minthogy egy döcögő, egymást marcangoló kapcsolatban éljek. A környezetemben sajnos szinte csak rossz, hazug kapcsolatokat, házasságokat látok.” – mondja Erika.

„Ennek az életformának köszönhetően az embernek nagyobb a mozgástere, többet járhat-
kelhet a világban, mint egy társ mellett. Szingli ismerőseim többnyire a kiköpött másaim,
valószínű ezért is terelt minket össze a sors” – magyarázza Erika. „Néhányunkat már a pánik
környékez, mert elrúgtuk a harmincat, ketyeg a biológiai óra, de késik a herceg...” – folytatja a
négy nyelven beszélő, fordítóként dolgozó szingli.

Székelyföldi társkereső

„Öregségedre ki fog egy pohár vizet adni?” – kérdezik gyakran Erikát szülei… „A tűrő- és
kompromisszumkészségünk alacsony, az elvárásaink pedig magasak. Ez általános jelenség,
és az élet más területein is megjelenik, lásd a szakmai életünket is” – összegzi tapasztalatait a
csak félig kényszer-szingli.

Amikor Barabás Irma a székelyföldi társkereső iroda létrehozásába fogott, szinte senki nem
hitt benne, hogy Székelyföldön működhet, mondván, hogy a helyiek nem élnek efféle nem
hagyományos szolgáltatással. A  társam.ro székelyföldi társkereső oldal vezetője azt mondja: nagyon sok egyedülálló keresi meg, de főként férfiak veszik igénybe ezt a fajta segítséget.

Hogy miért van ennyi magányos ember, azt Barabás Irma azzal is magyarázza, hogy a székelyföldi kisvárosokban nincs elég tere az ismerkedésnek. Épp ezért kliensei számára társastáncos, zenés esteket, kirándulásokat és más programokat szervez. Önmagáról azt mondja: a szerelem erejében bízó vállalkozó, aki csupán az utat teremti meg a találkozáshoz. Ám büszke arra, hogy nemsokára keresztszülő lesz. Olyan gyermek keresztanyja, kinek szüleit ő ismertette össze.

Magas elvárások

Sántha Ágnes, marosvásárhelyi szociológus doktori disszertációját a szingliség németországi és magyar vonatkozásainak összehasonlításáról írta. Mint mondja, Erdélyben nem sok kutatást végeztek a témában, így nincsenek meghatározó adatok az egyszemélyes háztartásban élő fiatalokról. De tény, hogy a jelenség már a székelyföldi kisvárosokba is begyűrűzött.

A szingliség egyik okát a kutatók abban látják, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy egyszemélyes háztartást vezessenek. Emancipálódás, individualizálódás, élményhajhászat – sorolja a jelenség további lehetséges okait és magyarázatait a szociológus. Ugyanakkor kiemeli: a diplomások a párkapcsolatokba is magas elvárásokkal érkeznek. Sántha Ágnes szerint az állandó párkapcsolat nélkül élő székelyföldi fiatalok között elenyésző azoknak a száma, akik azt vallják, hogy önként választották életformájukat. A szingliséget legtöbben csupán kényszernek, két tartós kapcsolat közti átmeneti állapotnak tekintik. Igaz, ez olykor hosszú évekre nyúlik ki.

Feltételezések szerint a női munkaerő iránti kereslet, illetve a szolgáltatói szektor további bővülése a szinglik táborának gyarapodásával jár majd Székelyföldön is.  Ám szakértők szerint az is megtörténhet, hogy a családcentrikus hagyomány gátat szab a szingliség további terjedésének. Hogy társadalmi megbélyegzésük mikor oldódik, azt csak jósolni lehet.

Magyari Tekla

Fotó: Marossy Géza

• Cimkék:
székely szingli társkereső egyedülálló

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére