Tetszésnyilvánítás vagy a férfiasság eltorzult kifejeződése

Miért füttyentenek a nők után az utcán?

„Este London déli részén. Férfiakkal teli autó az utcán sétáló nő mellett lassít, utána fütyülnek, hívják, ülne be az autójukba. A nő látszólag figyelmen kívül hagyja a vulgáris szavakat, megy tovább, de szíve egyre sebesebben ver. A férfiak követik őt és egyre agresszívabb megjegyzésekkel illetik. Mielőtt épp elérné a legközelebbi metróállomást, megelégeli a nyílt zaklatást, és menekülőre fogja a dolgot: lerohan a lépcsőkön. A feldühödött férfiak kiugranak az autóból, üldözőbe veszik, megragadják, és a nyakánál fogva a falhoz szorítják…”

Ez az eset vezetett odáig, hogy Vicky Simister az Egyesült Királyságban megalapítsa az utcai zaklatás elleni szervezetet (Anti-Street Harass UK). Természetesen nem ő volt az első nő, aki a tettek mezejére lépett – világszerte hosszú évek óta folyik a nők ellen közterületen zajló erőszakos cselekmények elleni küzdelem.

Beszólnak, tapogatnak…

A  stopstreetharassment.com tanulmánya szerint, a válaszadók 95 százaléka állította, hogy áldozata volt valamilyen kellemetlen utcai eseménynek, leszólították, hangos megjegyzést tettek rá, utána fütyültek, sokukat meg is tapogatták, és sajnos számos nő tényleges nemi erőszak áldozatává válik közterületen.

A nőkkel szembeni erőszakos viselkedés széles körben elterjedt. Kizárólag akkor csökkenhet az esetek száma, ha az emberek felemelik a szavukat a cselekmények ellen, de sajnos a járókelők gyakorta inkább elfordítják a fejüket, közömbösek maradnak, ha ilyen kényes helyzetbe kerülnek, így igen nehéz változtatni a társadalmi berögződéseken.
Ha egy férfi jól megnéz egy nőt magának, az önmagában is kínos helyzetet teremthet, a szexuális ragadozók ezzel mérik fel, meddig mehetnek el büntetlenül.
 

A nőknek gyakran tanácsolják, hogy felejtsék el a velük történt kellemetlen eseteket, és ne beszéljenek a kínzó emlékekről. Így azonban a férfiak tovább feszegetik a határokat, és egyre erőszakosabbá válhatnak a nőkkel szemben, és ez veszélyes, mert nehéz megkülönböztetni az egyszerű tetszésnyilvánítást a sértő megjegyzéstől, ami akár erőszakos fellépéshez és szexuális agresszióhoz vezethet.

Az utcai zaklatás országonként másként jelentkezik. Indiában a nyílt szemkontaktus önmagában is agressziót hordoz, az Egyesült Királyságban és az Amerika Egyesült Államokban a legtöbb nő csak némi füttyögéssel vagy szemtelen megjegyzéssel találkozik, ám a világ számos országában az utcai zaklatásnak tapogatás és nemritkán súlyosabb szemérem elleni erőszak a vége. Japánban a metrón tapogatás hosszú ideje megoldatlan társadalmi probléma.

A szegregáció nem megoldás

A fő okot a társadalmi berögződések jelentik; minden korban elfogadott volt ez a viselkedés, ami sajnos egyes körökben a férfiasság kifejezésének is számít. A kulturális normák nemhogy elítélik, inkább elfogadják, sőt támogatják az erőszakos férfiúi megnyilvánulásokat.
Kathrin Zippel, a Northeastern Egyetem professzora szerint leggyakrabban ez az egész nem is a nőkről szól, egészen egyszerűen hierarchiaharc folyik a férfiak között, és így próbálnak előkelő helyre kerülni a versenyben. Nem más ez, mint a férfiak közötti csoportdinamika megjelenése.

Aktivisták a várostervezőket és a tömegközlekedési szakembereket is próbálják meggyőzni, hogy a megelőzésben a közlekedési körülmények is szerepet játszhatnak. Japánban és Indiában például már működnek kizárólag női utasokat szállító metrókocsik.
A kritikusok szerint ez a fajta intézkedés azonban csak ideiglenes javulást eredményezhet. „A szegregáció csak rövid távon lehet jó megoldás, de azzal is számolnunk kell, hogy amint a nők egy koedukált kocsiba szállnak, ahol az átlagosnál kevesebb nő utazik, felléphet erőszakos cselekmény” − magyarázza Zippel professzor.

Biztonságot nyújthat a nők számára például a közlekedési létesítmények korszerűsítése: Amerikában döntéshozók több egyetemi városban átépítették a buszmegállókat, erősebb utcai világítást és elsősegély-telefonokat telepítettek.

Be kell vonni a férfiakat!

Természetesen a  férfiak többsége nem él a figyelemfelkeltés erőszakos formáival, és fontos, hogy egyre több férfi csatlakozzon az erőszak megelőzésére alakult csoportokhoz. Kulturális szemléletváltásra akkor van esély, ha a férfiak felelősséget vállalnak a saját és férfitársaik tetteiért. Ha valaki azt tapasztalja, hogy társai nem fogadják el a vulgáris szavakat és az erőszakos viselkedést, kevésbé valószínű, hogy megkísérli azt.

„Be kell vonnunk a férfiakat. A nő szexuális tárggyá alacsonyítása gyakori probléma. Fontos, hogy megértessük a férfiakkal, hogy minden egyes megtámadott nő valakinek a lánya, testvére, édesanyja, és a nő tiszteletet érdemel” – magyarázta Maggie Hadleigh-West filmes, emberi jogi aktivista. A férfiak figyelmét különösen az általuk szeretett nők hívhatják fel a problémára, így tanulják meg a leginkább meglátni, meghallani és megérezni mindazt, ami az utcán a nőkkel történik, és így alakulhat ki bennük a személyes felelősség.


(forrás: BBC/ Fülöp Viktória)

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére