Életmód
2011-06-27 16:30:00
Szigorúan ellenőrzik a Japánból származó élelmiszereketEhetünk-e sushit vacsorára?
A hatóságok a korábbinál sokkal szigorúbban ellenőrzik a keletről érkező termékeket, sőt a nyersanyagok többségét ma már Európában állítják elő.
Enni vagy nem enni: az itt a kérdés, amikor Japánból származó élelmiszer kerül elénk, vagy olyan nyersanyagból készült finomságról van szó, ami valószínűleg a szigetországból érkezett. Vannak, akik az itthon megtermelt növények fogyasztása miatt is aggódnak, mivel két hónappal ezelőtt – ha nem is lépték túl a határértéket – a hazai szabad termesztésű növényekben is kimutatható volt a fukushimai katasztrófa nyoma.
Szigorúan ellenőrzött vonalak
Az élelmiszerlánc biztonságáért felelős Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal állásfoglalása szerint a fukushimai eseménysorozat után előállított élelmiszerek már bekerülhettek az európai államok kereskedelmébe, Magyarországra eddig tea és adalékanyag érkezett Japánból, azonban egyetlen tételben sem volt kimutatható mesterséges radioaktív izotóp. A hazánkba közvetlenül irányuló japán élelmiszerimport egyébként jelentéktelen nagyságrendű, a termékek többsége más ország határállomásán át érkezik az Európai Unióba.
A hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóságán elmondták, hogy a 297/2011 számú EU-rendelet és módosításai szerint minden Japánból származó élelmiszerhez csatolni kell az eredetet igazoló hatósági dokumentumot, az érintett tartományokból érkező termékekhez a radioaktív izotóptartalom ellenőrzéséről szóló bizonyítványt is. Az EU-ba lépéskor az európai hatóságok is mintát vesznek: az ellenőrzési kötelezettség a japán laboratóriumok által már vizsgált tételek tíz százalékára terjed ki, a kívül eső területekről származó élelmiszereknek pedig a húsz százalékát kötelező elemezni, ami az európai fogadó ország hatóságainak a feladata.
A fenti eljárásrend kizárja, hogy kifogásolt élelmiszer kerüljön kereskedelembe. Magyarországon az ellenőrzés úgy zajlik, hogy a szállítmányból a területileg illetékes kormányhivatal élelmiszer-biztonsági ellenőrei mintát vesznek, és a szakhivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóságának radioanalitikai laboratóriumában elvégzik az elemzést. Ha az eredmény a határérték alatt van, a termék az EU-n belül szabadon forgalomba hozható.
Nyár végén érkezik az első szállítmány
Varga Péter, a főként keleti országokból származó élelmiszerek kereskedelmével foglalkozó Ázsia Bt. munkatársa megnyugtatásul elmondta, hogy a külvilágba került szennyező sugárzás túlnyomórészt a helyi japán önellátó gazdaságokat veszélyezteti. A globalizációnak köszönhetően az exportra termelő élelmiszer-ipari nagyvállalatok minimálisan érintettek a problémában, mivel az alapanyagok nagy része más országokból származik, Japánban sokszor csak csomagolják azokat.
− Japán partnereink tájékoztatása szerint a termelés újraindulása júniusban vagy júliusban várható, a betakarított termény leghamarabb augusztus végén érkezik európai területre – mondta Varga Péter. − Tehát egyelőre csak olyan termékek vannak a boltunk polcain, amelyeket a katasztrófa előtt állítottak elő. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy nemcsak a sugárszennyeződés, hanem a földrengés és a cunami is komoly gondot okoz a termelés újraindításában, ezenkívül az Európai Unió a korábbinál komolyabb és teljesen új típusú dokumentálást vár el a japán termelőktől és gyártóktól – részletezte Varga, aki szerint a mostani eset egyrészt annyival „szerencsésebb” a Csernobilinál, hogy csak egy országot érint a sugárzás, amit így ellenőrizni is egyszerűbb. Másrészt a keleti konyhában használt összetevők többsége nem Japánból, hanem Koreából vagy Kínából származik, ahol ez a probléma nem áll fenn.
Sok összetevőnek semmi köze Japánhoz
A fukushimai katasztrófa után a japán, thai és koreai konyha remekeit felvonultató Wasabi Running Sushi & Wok Restaurant vendégkörét is foglalkoztatta a felszolgált ételek biztonsága. Kovács Andrea értékesítési vezető hangsúlyozta: ha nem európai termelésből származik az áru, akkor dokumentumokkal alátámasztott igazolást várnak el a kereskedőktől a termék származását és útját illetően.
− Meglepő módon azonban ma már nagyon sok összetevő nem távol-keleti országból érkezik, ezért szinte kizárható, hogy szennyezett élelmiszer kerüljön az étterembe. Az Európában működő, ázsiai nyersanyagokkal kereskedő cégek többsége a hatékonysága fokozásáért saját maga termeli meg az alapanyagokat. Nagyon sok összetevőt a szoros piaci verseny miatt szinte lehetetlen Japánból hozatni – mondja Kovács Andrea.
A magyar spenótban is kimutatható volt
Dr. Turai István, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet osztályvezető főorvosa érdeklődésünkre elmondta, hogy a fukushimai katasztrófának nem volt és nem várható egészségkárosító hatása hazánkban. Számokban kifejezve: Japánból ezerszer kevesebb radioaktív szennyezőanyag jutott el Magyarországra, mint anno Csernobilból, és a hazánk lakosságát akkor érő sugárterhelés az egészségkárosító szint ezredrészét sem érte el a mostani nukleáris baleset idején.
Az osztályvezető főorvos ismertetése szerint a fukushimai reaktorból kikerült radioaktív jód- és céziumizotópok március végétől váltak mérhetővé a hazai levegőben, s éppen csak kimutathatók voltak a hazai szabad termesztésű, nagy levelű élelmiszer-növényekben. Ezen izotópok vegyületei a leginkább illékonyak, aeroszolszemcsékre tapadva nagyon nagy távolságra is eljuthatnak, így a levegőben még kimutathatók, de április közepétől az élelmiszerekben már nem, tehát a táplálékláncon át egészségügyi jelentőségük nincs. Az intézet honlapján olvashatók a mérési adatok.
A főorvos hozzátette, hogy a keleti országokból hivatalosan behozott élelmiszereket nem kockázatos fogyasztani, mivel ezek esetleges sugárszennyezettségét az exportőr és az importőr ország hatóságai egyaránt ellenőrzik: csak olyan áru kerülhet a polcokra, amelyet előzetesen bevizsgálnak, és nem szennyezett. A távol-keleti import esetleges sugárszennyezettségének a bevizsgálására a hazai élelmiszerekre is alkalmazott eljárásokat használják, tehát ha lenne bennük radioaktív anyag, az megbízható módon kimutatható lenne. − A tudomásom szerint a fukushimai baleset óta ilyenre nem volt példa Magyarországon − válaszolta kérdésünkre dr. Turai István.
A. Sándor
|
