Ünnepi bableves - babona nélkül

Egyszerű karácsony (receptekkel)

A karácsonyi asztal étkei és díszei számos szimbólumot hordoznak. Magyarországon az eljövendő év termésének bőségét az asztalra tett almával, dióval, a Luca napkor csíráztatott búzával, az asztal alá rakott földművelő szerszámokkal szerették volna „bebiztosítani”. A betlehemi jászolt a szalma, a kis Jézus megszületését a gyertya lángja jelképezte. Az élet édességét és örömeit a mézzel, az egészséget a fokhagymával idézték meg eleink. A manapság szokásos bőséges vacsora, a temérdek sütemény, a túlzásokba vitt ajándékozás a huszadik századi városi kultúra „vívmánya”, bár alapvető hozzávalóit a paraszti hagyományokból merítették. A pulyka, amely angolszász közvetítéssel jutott el hozzánk, csak az utóbbi évtizedekben kapirgált ki fontos helyet magának a karácsonyi asztalon, ámbár a rántott halat valószínűleg sosem taszítja le onnan.

Karácsonyi mágia

A múlt század előtt nem volt szokás sem húst, sem halat enni karácsonykor, viszont annál több lencsét, babot, mákot, diót fogyasztottak. A szemestakarmány, az apró, gurulós magvak mindig helyet kaptak az asztalon, vagy később – a faállítás szokásának elterjedésével – a karácsonyfa díszeként is. Nemcsak az étkeknek, de az elfogyasztásuk után maradt morzsáknak is mágikus erőt tulajdonítottak, és egy tiszta, csak erre az alkalomra használt terítőbe csavarták azokat, majd vagy a csirkék elé vetették – hogy ők is részesüljenek az áldásból – vagy rontás elűzéséhez használták. A palócoknál a hagyományőrző családokban még napjainkban is a családfő annyi felé szel egy almát, ahány családtag van, és mindenki kap belőle egy gerezdet. Az egy alma felvágása és szétosztása az összetartást jelképezi, valamint azt, hogy ha valaki eltévedne, az együtt elfogyasztott almára emlékezve hazataláljon a családi fészekhez.

Bőség és túlzások

Karácsonykor sokan még a hívek közül is hajlamosak a túlzásokra, mind az ajándékozás, mind pedig az evés tekintetében. Most még talán nem késő, hogy leegyszerűsítsük az ünnepeket, és a kiköltekezés, valamint a lucullusi lakomázás helyett néhány jól elkészített, egyszerű étellel rukkoljunk elő. A fúziós és a molekuláris konyha, a mediterrán diéta idején kissé atavisztikusnak tűnhet előállni egy olyan ötlettel, hogy ünnepeljünk mértékletességgel. Mi mégis erre buzdítunk mindenkit, aki érez egy kis hajlandóságot az egyszerűbb életvitelre. Menüajánlatunk könnyen kivitelezhető, olcsó és egészséges is, vagyis méltó mindahhoz, amit a keresztények ünnepelnek ezen a napon: a világ Megváltójának születését – egyszerű körülmények között.

Aszalt szilvás bableves fehér kenyérrel

A babot egy éjszakára beáztatjuk vízbe. Másnap feltesszük nagyon lassú tűzön főzni, sózzuk, egész borsot szórunk bele, és amikor félig főtt, az aszalt szilvát is beleszórjuk. Ha már megpuhult mind a bab, mind a szilva, merjünk ki egy bögrényi levet, egy merőkanálnyi babot, adjunk hozzá nyers fokhagymát és turmixszoljuk össze. Öntsük vissza a lábosba és rottyantsunk rajta egyet. Aki szereti, almaecettel savanyíthatja, kevés cukorral édesítheti, aprított rozmaringgal fűszerezheti. A tányéron locsoljuk meg tejjel hígított tejföllel, szórjunk rá kevés pirított diót, és friss fehér kenyérrel vagy foszlós kaláccsal együk. Nem hasonlít a csülkös bablevesre, de hihetetlenül finom, ha a fűszerezésben eltaláljuk a nekünk tetsző arányokat.

Sült alma mézzel

Az almák tetejét és alját vágjuk le, így megállnak a „talpukon”. A magházat vájjuk ki arra alkalmas eszközzel, majd az almák héját vágjuk meg hosszanti irányban, legalább négy helyen, a tetejétől az aljáig. Állítsuk jénai tálba, amibe nagyon kevés vizet is öntünk, és szórjunk rájuk vaníliáscukrot. Lefedve pároljuk a sütőben körülbelül 20 percig. Ha a villa könnyen beleszalad, vegyük le a fedőt és úgy süssük tovább, hogy egy kis vajat kenünk a tetejükre, így meg is pirosodnak. Ha jól vágtuk be, a héj virágsziromszerűen leválik és az almák szinte maguktól meghámozódnak. Tálaláskor a tányéron folyassunk rájuk vékony csíkban mézet és hintsük meg pirított tökmaggal, mandulával vagy dióval. Ha nagyon takarékoskodni szeretnénk, pirított zsemlemorzsa is megteszi.

Mezei Izabella

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére