Érzelmek és értékek két felmérés tükrében

Az iskolarendszer megöli a kreativitást

Milyenek a mai fiatalok? Mit gondolnak az őket körülvevő világról? Mi az, amit fontosnak, amit értéknek tartanak? Ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni két, egymástól független, nem reprezentatív, egymással össze nem hasonlítható felmérés alapján egy egyetemi oktató és egy iskolapszichológus. A közelmúltban elkészült felmérések egyikében 1400 általános iskolás, a másikban 160 középiskolás vett részt.

Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa somogyi diákok körében készít felméréseket immár 13 éve. Időről időre hitről, erkölcsről, családról, iskoláról, munkáról, a körülöttük levő világról való gondolkodásukról kérdezi a 8-15 éveseket.

A pedagógiai kar hallgatójának bevonásával készült legfrissebb, tizenegyedik felmérés során egyebek mellett azt vizsgálta, hogy milyen érzelemvilágot hoznak magukkal a gyerekek a családból és a szűkebb környezetből a különböző közösségekbe, illetve milyen hatással van érzelmi fejlődésükre a média világa. Az egy évtizeddel ezelőtti felmérés eredményével összevetve igencsak jelentős változásról egy pedagógusoknak tartott kaposvári konferencián is beszélt.

A legfontosabb változás, hogy míg korábban az iskolai és a családi nevelés dominált minden területen, így az érzelmi nevelésben is, második helyen pedig a kortárs csoportok szerepe érvényesült, és minden egyéb, így a média is, csak ezután következett, addig mára a folyamat megfordult. A felmérés adatai azt mutatják, hogy „a média, elsősorban a televízió és az internet mindent ural”.

A gyerekektől kapott válaszok alapján különösen a kereskedelmi televíziók valóságshow-i hatnak a viselkedésükre. Az ott látott magatartás- és viselkedésmintákat természetesnek hiszik, így többek között a nyilvánosság előtt zajló intim kapcsolatokat is.  A sorozatokban szereplő fiatalok szerepkörét – önálló élet, saját döntések, lopás, zsarolás, kétes pénzszerzés, hazugságok, pletyka – valóságosnak, vonzónak, követhetőnek vélik. De példaképnek tekintenek tehetségkutató műsorokban szereplő kamaszokat is. Őket próbálják utánozni öltözködésben, viselkedésben.
 

A szülők nem mindig állnak a helyzet magaslatán

A családon belüli kapcsolatokra utaló kérdésekre válaszolva a gyerekek 70 százaléka azt mondta, hogy a szülők nem igazán kíváncsiak a véleményükre, a családtagok keveset beszélgetnek egymással. A családok több mint felére jellemző, hogy a szülők olyan, egymást lejárató jelzőket használnak, mint idióta, hülye, semmit érő, és nem számít kivételes eseménynek a csapkodás, sőt a verekedés, verés sem.

A gyerekek követik a felnőtt társadalom mintáit: 65 százalékuk szerint a kisebb lopások és a kegyes hazugságok nem elítélendő cselekedetek. A verekedés, a támadás és ellentámadás szükségszerű, így lehet tekintélyt szerezni – vélekedik 55 százalékuk, míg 30 százalékuk a rablást, betörést sem ítéli el egyértelműen, kivéve, ha ők lennének a kárvallottak. Az állatok bántalmazását 25 százalékuk nem ítélte súlyos vétségnek, a gyilkosságot 13 százalékuk gondolta indokoltnak – „van olyan helyzet” kitétellel.

Hujber Tamásné kaposvári iskolapszichológus egy korosztállyal feljebb, középiskolások körében készített felmérést. Arra volt kíváncsi, hogy ők mit tekintenek értéknek.
A szakember e felméréssel is alátámasztott személyes tapasztalatai szerint sokan tévesen ítélik meg ezt a korosztályt. Úgy véli, túlzás az a közkeletű vélekedés, hogy a mai fiataloknak más az értékrendjük. Állítja, semmivel sem érnek kevesebbet, mint bármelyik más generáció.

Család, párkapcsolat, barát, szeretet, hit. A felmérés eredménye szerint ezeket a fiatalok mind fontos értéknek tartják. De ugyanakkor fontos számukra az önérvényesítés és az anyagiak is.
Az egyik legérdekesebb módszer az értékek fontosságának mérésére az értékárverés volt, amelynek keretében száz egységig licitálhattak különböző kategóriákban. A család szinte minden gyerek számára az első három legfontosabb érték közé került, de a párkapcsolat, a barát, a szeretet, a hit, az egészség, a tudás, az igazság és a természet is prioritást élvez az értékrendjükben.

Jellemző azonosság a lányok és a fiúk értékrendjében, hogy mindkét nem számára egyaránt fontosak a hagyományok, a felelősségteljes élet és a hűség. Különbség, hogy a fiúk szemében jóval lényegesebb az összhang a körülöttük élőkkel, mint a lányokéban, akiknél elsődleges a személyes szabadság alapelve, és fontosabb számukra a karrier, az önmegvalósítás: már nem minden esetben a család az első.

A megvásárolható értékek fontosságát illetően a válaszok alapján a számítógép és a pénz is az elsők között szerepelt. Kiemelkedő érték a ház, a lakás, a kerékpár, viszont az MP4-lejátszójukat, a tévéjüket, az ékszereket és a sportszereket nem tartották különösebben értékesnek a válaszolók.

A felmérésből kiderült az is, hogy míg az első éves középiskolások fantáziája igen gazdag, végzős korukig ez a képesség folyamatosan csökken, aminek az iskolapszichológus szerint a kreativitást nem különösebben támogató oktatási rendszer az oka. A válaszokból az is kitűnt, hogy a fiatalok stresszkezelése az előbbivel éppen ellentétes irányt mutat, azaz a fiatalok viszonylag alacsony stressz-szinttel kerülnek be a középiskolába, ami aztán fokozatosan növekszik az évek során. Az elvárások, teljesítmények miatt szorongnak, és ez főleg a jó tanulókra jellemző.

mi/mti

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére