Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-04-29 15:52:00

Megváltoztatja az agyat a muzsika

A zenét tanuló gyerekek okosabb felnőttek lesznek

A gyermekkori aktív zenélés, zenetanulás az egész életre szóló fejlesztő hatással bír. Mérhetően jobb szellemi teljesítményt eredményezhet még idős korban is, mutatják a kutatások.

Azok az idős emberek, akik életüknek egy hosszabb korszakában játszottak valamilyen hangszeren, jobban teljesítenek a szellemi képességeket mérő teszteken, mint a többiek – még akkor is, ha az aktív zenélést már régen abbahagyták, mutatják legújabb kutatások. Különösen igaz ez azokra, akik kisgyermekkoruktól töltöttek el hosszabb időt zenetanulással.

Az Emory University akadémiai kutató intézetében végzett vizsgálat nem a zenetanulásnak a gyermekek szellemi fejlődésére tett pozitív hatását vizsgálta, hanem − elsőként a tudományos világban − azt, hogy tapasztalható-e igazán hosszú távú előny ebből adódóan − olvasható Neuropsychology című folyóirat áprilisi számában. Kézenfekvőnek tűnt az a feltevés, hogy aki hangszeres játékkal edzi az agyát, az öregkorában fittebb lesz a mentális képességeit tekintve, mint aki nem végez zenei tanulmányokat.

A kutatás hipotézise szerint mivel a zenetanulás általában sok évig tart, az elég hosszú időtartam ahhoz, hogy az agyban – amely ráadásul gyermekkorban még különösen plasztikus, formálható – a későbbi szellemi hanyatlást kompenzáló alternatív kapcsolatok jöjjenek létre. Így tehát a gyerekek sokéves zenetanulásának akkor is van jótékony hatása – akár két emberöltővel később , ha mondjuk serdülőkortól az ifjú már sosem veszi a kezébe a hangszert.

A kísérlet menete

A kísérletbe hetven idősebb személyt vontak be, életkoruk 60−83 év között volt. A résztvevőket háromfelé osztották: az első csoport tagjai sohasem kaptak semmiféle zenei képzést, a második csoportba azokat sorolták, akik egy−kilenc évig valamilyen zenei tanulmányt végeztek, a harmadik csoport tagjainak pedig legalább tíz év aktív zenei múltjuk volt, amibe beletartozott a hangszertanulás és a hangszeres játék is. 

Minden résztvevő hasonló általános képzettségű és egészségi állapotú volt, és egyikük sem szenvedett Alzheimer-kórban. A kutatásban az agyi funkciók vizsgálatával mérték a gondolkodásbeli teljesítményt, ami jellemzően csökken az idő előrehaladtával, és drasztikusan romlik neurodegeneratív körülmények között, például Alzheimer-kór esetén.

Nem csak az időtartam számít

Az agyi funkciók területén az új információk feldolgozására való képességének, a térbeli vizuális emlékezetnek, a gondolkodás rugalmasságának és a tárgyak elnevezései felidézésének gyorsaságát, hatásfokát mérték. A kognitív teszteken azok teljesítettek a legjobban, akik a leghosszabb ideig zenéltek, őket követték az alacsony szintű zenészek, a sort a sosem zenélők zárták. A vizsgálat ily módon igazolta a kutatási hipotézist, és az is kiderült, hogy nemcsak a zenéléssel eltöltött évek mennyisége számít, hanem az is, mely életkorban volt a legaktívabb a gyakorlás.

A kisgyerekek nemcsak hogy könnyebben és gyorsabban tanulnak meg valamely hangszeren játszani, mint a felnőttek, hanem a tevékenység nagyobb idegrendszeri rugalmasságot is eredményez, hosszabb távon lehetőséget ad előnyös változások kialakulására – akár egész életünkre nézve is.

 

- nikol -

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.