Lesz sajtóbírság, de csak ítélet után

Sajtótörvény: a médiahatóság szerint alaptalanok a félelmek

A MÚOSZ elnöksége szerint az új tervezet a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát sérti, e jog határait hatósági megítélés korlátai közé igyekszik szorítani. Úgy vélik, minden törekvés, ami a média tartalmi kérdéseiben hatósági jogköröket hoz létre,  a demokratikus nyilvánosság, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos megsértése. A szervezet azt javasolja, hogy a közmédia és a médiafelügyelet intézményeit átalakító tervezetet vonják vissza; egyben az alkotmányossági aggályokat is felvető elemek újragondolását kéri.

A Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöksége a nyomtatott médiaszektor gyors elhalásától tart. Szerintük szűkülni fog a független információk köre, amennyiben a médiatörvény jelenlegi tervezete életbe lép. Az MLE elnöksége aggályosnak tartja, hogy az új tervezet megerősíti azt a médiaalkotmányban már fellelhető elvet, miszerint az egyes szerkesztőségi tartalmak törvényességét elég tág keretek alapján lehet majd megítélni, valamint azt is, hogy az ilyen döntések mentén túlzottan magas bírságokat lehet kiszabni, sőt, akár törölhetők is az egyes médiaszolgáltatók. Az egyesület szerint a megoldást egyedül az jelenthetné, ha a nyomtatott sajtót leválasztanák a jelenlegi tervezetről, és a területet önállóan szabályoznák.

Lesz bírság, de nem úgy és nem annyi

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kérdésünkre elmondta: a sajtó eltúlozza médiatörvény tervezetében írtakat, minden esetben az arányosság és a fokozatosság elvét veszik majd alapul. A formálódó jogszabály szerint a hatóság rendelkezésére álló szankcionálási lehetőségek rendkívül széles skálán mozognak: a legenyhébb felhívástól a magas összegű bírságokig sokrétű jogkövetkezményeket tartalmaznak. A hatóság szerint alaptalanok a szakma félelmei, hiszen a sajtóban megjelent magas pénzösszegek a bírságok felső határai, amelyeket csak nagy súlyú jogsértések esetén szabhat ki a hatóság.

A bírságok kérdésében a hatóság rámutatott: noha az eredeti javaslat szerint a vétkes sajtóorgánumnak úgymond „bianco” kellett volna befizetni az akár 25-50 millió forintra rúgó büntetést, egy módosító indítványnak köszönhetően ezt vélhetően újragondolják a törvényalkotók. A módosító indítvány értelmében, ha az elmarasztalt tartalomszolgáltató bírósághoz fordul, a kötbért, valamint a bírságot nem előre, hanem csak a jogerős ítélet után kell befizetni. A bírság kiszabásánál azonban a Médiatanács köteles figyelembe venni az adott médium teherbíró képességét.

Az online médiumokra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban elmondták: az internetes felületekkel várhatóan jóval megengedőbbek lesznek, mint a televíziók és a rádiók esetében, mivel a törvény kiterjesztése nemcsak az internetes portálok számára, de a hatóságnak is újdonságot jelent majd. A tervezetben szereplő, több tízmillió forintos bírságokról elhangzott: a legfontosabb szempont a jogsértések megelőzése és az önkéntes jogkövetés ösztönzése lesz.

Hatósági kontroll az online szolgáltatóknál

Az internetes orgánumok esetében a szabályozás nem említ meg olyan típushibákat, amelyeket például a kereskedelmi televízióknál fokozottan figyelnek. Ilyenek a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok megsértése vagy a kereskedelmi közlemények körében elkövetett jogsértések. Az MNHH abban bízik, hogy az internetes média viszonylag rövid idő alatt és zökkenőmentesen alkalmazkodik az új törvényi feltételekhez.

Az online szolgáltatók számára újdonságot jelenthet majd a hatósági kontroll, de magának a hatóságnak is új a feladat, hiszen a hatályos jogszabályok nem rendelkeznek erről. Különös pontja az új tervezetnek, hogy a szabálytalanul működő portáloknak nem kell szankcióktól tartaniuk, igaz, ennek technikai megvalósítása nehéz volna.

Az új szabályozási tervezet foglalkozik a szakmai önszabályozó testületek felállításának lehetőségével is, amelyre az online média területén is nyílik lehetőség, valamint említést tesz arról is, hogy a helyreigazítási jogot kiterjesztenék az online újságokra. Az internetes újságíróknak és szerkesztőknek a jövőben fokozottan kell figyelni a hiteles és pontos tájékoztatásra és az emberi méltóság tiszteletben tartására.

A médiafelügyelet és a médiapiaci szereplők jogait, illetve kötelességeit összefogó, 174 oldalas jogszabálytervezethez a múlt pénteki határidőig csaknem 200 módosító indítványt nyújtottak be, ebből az MSZP 88, a Jobbik 40, az LMP 37 módosító indítvánnyal élt. Az indítványról a tervek szerint december 20-án szavaz az Országgyűlés.

Szigeti Ildikó, Horváth Csaba

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére