Otthonszülési jogszabály felett bábáskodik az államtitkár

Londonban is Geréb Ágnes a téma

 „Egyértelmű szakmai szabályozást szeretnénk” – jelentette ki Szilágyi László LMP-s képviselő, aki fel is szólalt ez ügyben a parlament ülésén. Elmondta, hogy az elmúlt 20-22 évben többen küzdöttek a szabályozásért, de egyik kormány sem lépett komolyan az ügyben. Ugyanakkor világos jogi keretek között minden szereplőnek egyszerűbb dolga lenne.

 
Fotók: Simonyi Balázs
 

Egy jól kidolgozott rendszerben, megfelelő körülmények között, képzett bábákkal az intézményen kívüli szülés az állami ellátórendszer válláról súlyos terhet vehetne le. „Annál is inkább – fogalmazott a képviselő –, mert a TB kassza üres, nagy erőfeszítés a kórházi ágyakat fenntartani.” Szilágyi László komoly problémának látja azt is, hogy az egészségügyi ellátó rendszer a várandós nőt betegként kezeli. A szülést művi beavatkozásnak tekinti. Nagyon magas a mesterségesen megindított szülések száma. Van olyan kórház Magyarországon, ahol 40 százalék fölötti a császármetszések aránya.

„Abban az intézményben, ahol évente négyezer, azaz napi tíz-tizenöt szülést vezetnek le, nem érnek rá türelmesen nyolc-tíz vagy akár huszonnégy órát várni, amíg természetes módon megindul a szülés” – erősítette meg Zahár Erika szülésznő, aki 35 évet dolgozott bábaként. Zahár Erika sajnálja, hogy eltűntek a szülőotthonok, amelyek emberléptékű, otthonszerű körülményeket teremtettek a születéshez. Elmondta továbbá, hogy normális esetben az orvos nem is nyúl az anyához és a babához, csak a szülés utolsó stádiumában érkezik. A bába kíséri végig a szülést. Fontos feladata ezért, hogy időben felismerje az orvosi beavatkozás szükségességét.

Zahár Erika tapasztalata szerint az otthonszüléseknél a leggyakoribb probléma, hogy későn észlelik a bajt, s az utolsó vagy az utáni percben kerül kórházba a baba. „Sokféle szülési móddal találkoztam már, sőt, irányítottam szülést telefonon keresztül is. Az otthonszülés levezetését azonban mégsem vállalnám” – állítja a szülésznő. Szerinte a magyar bábaképzés nincs felkészülve erre a feladatra, például más országokkal ellentétben, nem fektet kellő hangsúlyt a gyakorlatra. Úgy véli, hogy a szülés minden esetben csapatmunka, se otthon, se intézményben nem szabadna egyetlen személyre bízni. A megoldás szerinte is a határvonalak pontos kijelölése és a bábaképzés fejlesztése lenne.

Jogszabályi háttérként ma a betegek jogait és kötelezettségeit tartalmazó 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről II. fejezetére lehet hivatkozni. Amikor orvosi ellátásról van szó, akkor mind a várandós, mind a szülő anyára ugyanúgy vonatkozik a betegjogi törvény, mint bármely más ellátottra. A szülés kapcsán a törvény kimondja: „A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható”. Fontos kitétele az is, hogy „A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.”

Számos nő ma nem az önrendelkezési jogára hivatkozva választja az otthonszülést, hanem például az intézményesített ellátásban megélt keserű tapasztalatai késztetik erre. Nagy Andrea első gyermekét kórházban szülte, de a nagy gépezetben elveszettnek érezte magát, így a másik kettőt már az otthonában hozta világra. Gáll Ariell zongoraművésznő mindhárom gyermekét otthon szülte, amely számára a biztonságot és a háborítatlanságot jelentette. „Hónapokon át készültem a szülésre, már jóval a várandósságom előtt. Vissza akartam szerezni ugyanis azt a kompentenciát, ami régen minden nőé volt: Életet szerettem volna adni!”

A kérdés mielőbbi megoldásának a híve az új egészségügyi kormányzat is. Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2010. október 19-én tárgyalt először a szereplőkkel. Az egyeztetési folyamat első lépéseként egyértelművé vált, hogy világos szabályokkal kell rendezni a szülés körülményeit, feltételeit. Az államtitkár reméli, hogy év végére be is fejeződik ez az előkészítő folyamat, s olyan jogszabály születhet, amely alternatívát kínálhat a várandós nők részére a biztonságos szülés helyének megválasztásakor.

Megkezdődött tehát a párbeszéd a nőgyógyász szakma különböző szereplői között, ugyanekkor tanúk meghallgatásával folytatódik Geréb Ágnes büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A szülész-nőgyógyászt, akinek neve Magyarországon összeforrt az otthonszüléssel, az ügyészség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével és más bűncselekményekkel vádolja. A tanúk véleménye megoszlik Geréb Ágnes felelősségéről. Anélkül, hogy párhuzamot vonnánk, érdemes megismerkedni az angol Wendy Savage üggyel is. Az esetről a Felicitasz blogszerző ír részletesen. A köztiszteletben álló nőgyógyászt 1985 áprilisában szakmai hozzá nem értés és veszélyeztetés vádjával több hónapra eltiltották orvosi és tanári teendőitől. Ez példa nélküli eset nagy társadalmi vihart kavart Nagy-Britanniában. A szerző tolmácsolja még egy amerikai bába, Ina May Gaskin megállapítását is, miszerint „minden országnak megvan a szimbolikus orvos sztorija, a briteké ez, a rehabilitált, de az ellenséges légkörből mégis hamar nyugdíjba vonuló professzoré”

Sz. Kiss Mária
 

• Cimkék:
Geréb Ágnes otthonszülés bába nőgyógyász

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére