A budai diplomások bírják legtovább

Kistelepülésen élni veszélyes

Tizenhat évvel él tovább egy felsőfokú végzettségű magyar férfi annál, aki csak nyolc általános, vagy még ennél is kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. Budapesten a kerületek között is óriási az eltérés. Budapesten, a VIII. kerület rendelkezik a legrosszabb mutatókkal, ugyanis a Józsefvárosban nyolc évvel élnek rövidebb ideig az emberek, mint az első helyen álló XII. kerületben.
 
A fentiekből kiderül, hogy az iskolázottság szorosabb összefüggésben áll a várható élettartammal, mint azt korábban bárki gondolta volna. A magasabb iskolai végzettség, magasabb jövedelmet jelent, ugyanakkor minél alacsonyabb egy településen az egy főre jutó jövedelem, annál magasabb a halandóság. A magasabb iskolázottság ugyanakkor befolyásolja a lakhatási körülményeket, egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutás mértékét és a jövedelem nagyságát is - hívta fel a figyelmet a harmadik Szociális Expo ülésén Lévai Katalin szociológus.

A szakember szerint azonban nem csak hazánkban, hanem egész Európában igazolt az a megállapítás, hogy az alapfokú végzettségűek betegszenek meg a leghamarabb és a legtöbb egészséges évet a felsőfokú végzettségűek élik meg. Egy Németországban végzett kutatás ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a tudatos és átgondolt szociálpolitikai döntések miatt nő az egészségesen eltöltött évek száma, amely csökkenti az adott állam egészségügyi költségeit is. A kutatási eredmények szerint a 75 éves nők körében jelentősen javultak az egészségügyi mutatók, ez a korosztály olyan adatokkal rendelkezik, mint 10 éve a 65 évesek.

Alig élünk

A születéskor várható élettartam tekintetében hazánk nem csak a szomszédos országok átlagától marad el, hanem a kontinens 27 tagállama közül az utolsó harmadba tartozik. A születéskor várható élettartam csak Ausztriában éri el a 79 évet. Hat országban 74 és 77 év között, öt országban 74-71 között, és három államban 66 és 71 év közé esik az átlagéletkor, ide tartozik Magyarország is. Ezen belül hazánkban húsz olyan kistérség található, ahol a várható élettartam a legutolsók között van, és alacsonyabb, mint a legrosszabb mutatókkal rendelkező lengyel és cseh átlag. A kutatók szerint a gazdasági világválság, a bevándorlás erősödése és az elöregedő népesség a legtöbb európai országban növelte a szegények számát és felerősítette az egészségügyi kockázatok mértékét.
 

Babusik Ferenc kutatása is rámutat arra, hogy az egészségügyi álapellátáshoz való hozzájutásban is a kis települések állnak a legrosszabbul. Ez azt jelenti, hogy ezekben a falvakban nincs se háziorvos, se védőnő, tehát pont azok nem jutnak hozzá ezekhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Számukra a vakbélgyulladás is halálos kimenetelű lehet, mert mire eljutnak a városi kórházba, addigra perforálódhat a gyulladt vakbél, míg Budapesten a beteg akár öt perc alatt is a kórházba kerülhet.

A cigány lakosság 60 százaléka él apró falvakban, így érthető, hogy miért rosszabbak roma honfitársaink áltagos életkilátásai, mint a nem romáké. Ebből a szempontból a helyzet Borsodban, Somogyban, Zalában és a baranyai aprófalvakban a legriasztóbb.
 

Lévai szerint a szegénység, az ebből adódó kirekesztés, a gettósodás és az egészségügyi állapot szorosan összefügg. A gettókban magas a többségi egészségügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. A gettósodás egyik veszélye ugyanis az, hogy az itt élők nem veszik igénybe a többségi társadalom által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, noha erre szükségük lenne. A jövedelmi helyzet, - ezen belül az adó- és foglakoztatáspolitika és az alacsony iskolázottság - miatt ezek a rétegek nem jutnak hozzá az egészséges élelmiszerekhez. Ezek az okok tovább rontják egészségügyi helyzetüket.

A munkanélküliség mentális és pszichés problémákat okoz, a nők körében magasabb a - munkanélküliség következtében kialakult - depressziósok aránya, mint a férfiaknál, bár náluk volna logikusabb a betegség ezen formájának megjelenése. A szegénységgel együtt járó kockázatok közül sok esetben még mindig hiányoznak az egészségügyi szempontok. Csak az utóbbi időben elkészült német kutatások hívják fel külön erre a figyelmet.

Patay Gábor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére