Gerényi szerint a régi ellenőrzés maradhat

Készülő sajtótörvény: mi lesz a kuruc.infóval?

– Az internetes média szabályozása is szerepel az új sajtótörvény-tervezetben. Mire lehet majd számítani?

– Az új médiatörvény-tervezet szerint az online hírportálokat is hatóság felügyeli majd, amely akár bírságot is kiróhat rájuk, ha törvényt sértenek. Ennek megállapítását, ahogy eddig is, a bíróság végezné, és a hatóság döntései ellen is ott lehet majd fellebbezni. A jövőben tehát egy olyan hatóság ékelődne be a szabályozás rendszerébe, amelynek hatásköre az online felületekre is kiterjedne. Ez elég szokatlan módszer Európában.  A hatóság működése mellett szerepet kapna az eddig is létező ön- és társszabályozás, melyet a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete komolyan gyakorolt tagjai fölött, akik nagy felületet üzemeltetnek, lefedve a magyar internetes forgalom jelentős részét . Az egyesület előírásai szigorúbbak a törvénynél, és egy komoly, sok mindenre kiterjedő etikai kódexszel rendelkezik, amelyet a technológia változásával folyamatosan frissít. Ennek betartása felett próbálunk őrködni.  Ezt a szabályozást a leendő törvény elismeri és támogatja, valamint társszabályozó funkciót is létrehoz, hogy a törvény bizonyos szakaszaiban meghatározottakat elsősorban ne a hatóságnak kelljen majd felügyelni, hanem az önszabályozó, társszabályozó testületnek. A hatóság csupán akkor kíván beavatkozni, ha ez utóbbi döntésképtelen vagy eredménytelen volt.

– Az önszabályozás tehát eddig is működött, de akkor ön szerint miért van szükség erre a törvényre?

– Az önszabályozás mellett eddig is volt törvény, mely komoly kötelezettségeket rótt az internetes tartalomszolgáltatókat felügyelő szervezetekre. Ez a speciálisan internetes tartalomszolgáltatással foglalkozó törvény 2001-ben született meg, kidolgozásában a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete szakértőként vett részt, a különböző kormányok azóta többször módosították. Ezen túl születtek Európai Uniós állásfoglalások, amelyeket szintén beleépítettek. Én azt gondolom, hogy az internetes felületek folyamatosan szabályozva voltak.

– Mit gondol, mennyire volt szigorú az eddigi szabályozás?

– A meglévő törvény igen fontos, mivel ez vezette be a közvetítő, szolgáltató felelősségének a fogalmát. Ezen felül arra mindenképpen elég volt, hogy ha valakit érdeksérelem ért, akkor erre a törvényre hivatkozva bírósági eljárást indíthatott, mint ahogy sokszor volt is rá példa, de a tartalomszolgáltatók is támaszkodhattak rá peres ügyekben.

– A blogokat például szankcionálta ez a törvény?

– Az internetes tartalomszolgáltatás olyan műfaj, ahol egyrészről szerepelnek olyan médiavállalatok, amelyek nagy árbevétellel rendelkeznek, és komoly tevékenységet folytatnak. Mellettük vannak olyan oldalak, amelyeket a felhasználók hoznak létre: ilyenek a fórumok, a blogok. Ezek alapvetően másféle jogi megközelítést igényelnek. Ezekre a felhasználói felületekre naponta több tízezer, százezer tartalomegység érkezhet, amit a közvetítő portál nyilván nem néz egyesével végig, és meg sem tudja állapítani, melyik törvénysértő. Ha azonban valamelyik anyag jogsérelmet okoz, akkor a közvetítőnek, szolgáltatónak kell vállalnia a felelősséget, ha valaki felhívja erre a figyelmet.

– Az új tervezet szerint hogyan ellenőriznék a végtelen számú online felületet, beleértve a blogokat is?

– Ennek az ellenőrzése túl nagy apparátust igényelne, amire nagyon sok közpénzt kellene költeni. Kínában például harmincezer ember figyeli naponta közpénzen az internetet, szerintünk ennek sem politikai, sem pedig gyakorlati értelme nincs. Úgy tudjuk, a hatóság ezért főleg az önszabályozó megoldást fogja választani, és ténylegesen csak ott fog majd beavatkozni, ahol a felek ezen az úton nem jutnak egyességre.

– Akkor az online szempontjából lényegében marad minden a régiben?

– Okos jogalkalmazással a jelenlegi rendszert egy fokkal jobban lehet működtetni majd. Most is vannak olyan esetek, amelyekben próbálunk szabályozni, de előfordul, hogy az egyik fél rosszhiszemű. Az önszabályozás pedig addig szilárd, amíg minden fél kölcsönös elismerésén és önkéntes alávetettségén működik: tehát ebben a formában nem kényszerítő erejű.

– Hogyan lehet elképzelni a szabályozás gyakorlati menetét?

– A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének szabályai szerint, ha az egyesület tagja olyan vétséget követ el, amely annak kódexébe ütközik, és azt 15 napon belül nem szünteti meg, akkor kizárhatjuk. Ennek igen rossz üzenete volna az elkövető részéről, ezért ilyenre még nem is került sor fennállásunk elmúlt 9 évében. Azt, hogy a hatóság felé ennek milyen protokollja lesz, nem törvény szabályozza, hanem a hatóság képviselőivel hamarosan elkezdődő tárgyalásaink eredményei. Ott dől majd el, hogy átadunk-e ügyeket, és ha igen, akkor milyen jellegűeket.

– Pénzbírságok terén mivel értene inkább egyet, az elrettentő például szolgáló magasabb büntetésekkel vagy inkább az enyhébb büntetések kiszabásával?

– A professzionális internetes média eddigi működése viszonylag etikus volt, és önként vállalt komoly feltételeknek tett eleget, emellett folyamatosan próbálta frissíteni a szabályozásának eszköztárát. Komoly elrettentésre itt nincs szükség, ez a szakma eddig meglehetősen szabályszerűen működött. Nyilván vannak olyan oldalak, amelyekkel eddig is, és ezt követően is foglalkozni kell, de azt gondolom, hogy az internetes média az elmúlt 10 éves működése során kiérdemelte azt, hogy komolyan vegyék.

– Milyen technikai lehetőségei vannak a hatóságnak a különböző szankciók alkalmazására, például a kuruc.info szabályozására?

– A hatóság működésének egyik legfontosabb mérföldköve lesz, hogy mit tud kezdeni a kuruc.infóval.  A feladat nem lesz könnyű, meglehetősen sok lehetősége van egy weboldalnak a bujkálásra, emellett elég könnyű mártírt csinálni egy oldalból. Az látszik, hogy a kuruc infót agyafúrt emberek szerkesztik, komoly technikai felkészültséggel. Ha esetleg megvonják tőlük a látogatottságot, akkor elképzelhető, hogy válaszlépéseik lesznek, például lehetőségük lesz új címre, a világ más részére költözni, más szerveren megjelenni, tehát elég komoly terepe van a macska-egér játéknak az online felületeken, és azokra is tudni kell majd reagálnia a hatóságnak. Kérdés, hogy meddig lesz értelme ennek az egésznek. Ha a hatóság komolyan belemegy ebbe, akkor ez egy kifárasztásos játék lehet, melyik fél adja fel hamarabb, ami évekig elhúzódhat.

– Az új médiatörvény-tervezet külföldi példákon alapul vagy kifejezetten egyedi?

– Nagyrészt olyan példákat tartalmaz, amelyek külföldön is előfordulnak. Speciálisan magyar elem az, hogy egy hatóság ékelődik be a sajtó szabályozásába. Ha ez sikeres lesz, akkor lehet, hogy átveszi más ország is, ha kudarc, akkor lehet hivatkozási pont. Én azt gondolom, hogy minden törvényi szabályozást lehet jól működtetni, de rosszul is.

Horváth Csaba

• Cimkék:
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Gerényi Gábor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére