Készül a szegénység elleni akcióterv

A romák többsége nyomorog

 Még ebben a hónapban a kormány elé kerül az Európa 2020, a szegények számát 20 millió fővel csökkenteni szándékozó Európai Uniós program magyar társelképzelése és szakpolitikai feladatai, amelynek keretében hazánkban 470-500 ezer fővel csökkenhet a szegény emberek száma - nyilatkozta a Mindennapi.hu-nak Lakner Zoltán szociológus, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózás Államtitkárságának helyettes államtitkára, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Vitéz János Kar tanszékvezető docense.

A politikus szerint, Magyarország a szegénységi mutatók tekintetében az európai átlagnál jobban teljesített, a szociális rendszerünk pedig sok tekintetben fejlettebb, mint az Uniós átlag, ennek ellenére nagyon sok embert érint, és tömegesen élnek romák mélyszegénységben.

- Ez nem jelenti azt, hogy ismét a 3 millió koldus országa vagyunk, mert a szegénységben élő rétegeket, több mutató alapján is mérhetjük, így nagy az átfedés az egyes csoportok között, ezért ezek az adatok nem összeadhatóak. Ha összeadnánk, mintegy 2, 8 millió szegénységben élő ember lenne az eredmény, azonban ezt az adatot még más módszerekkel is meg kell vizsgálni. Egy nagyon gazdag családban sem mérhető mindig munkaintenzitás, így ők is bekerülhetnek a szegénységi rátába. Ha nem lesznek sorozatos, gazdasági válságok, és következetesen végrehajtják az intézkedéseket, - amelyeket nem vernek szét a különböző ideológiai csaták -, akkor egyáltalán nem irreális cél a magyarországi vállalás elérése. Ez egy ambiciózus és megvalósítható cél - mondta Lakner Zoltán. A helyettes államtitkár szerint a munkaerő-piaci aktivitás növekedése és a gazdaság talpra állítása, a munkahelyteremtés támogatásával összehangolva már önmagában képes a szegénységben élők számát csökkenteni.

Volt már roszabb...

Lakner azonban senkinek sem tanácsolná, hogy külföldön próbáljon szerencsét, mert sok tekintetben rosszabbul járhat, és megalázóbb helyzetbe kerülhet, aki ezt az utat választja. Szerinte sokkal szegényebb világ is volt már Magyarországon, mégis itthon maradtunk.

A TIT Kossuth Klub Egyesület, a Le Monde diplomatique és a transform!, magyar és kelet-közép-európai szerkesztőségei, a Magyar Szociális Fórum Hálózat, valamint az Eszmélet folyóirat közös rendezvényén Lakner elmondta, hogy üdvözlendő az Unió stratégiája, amely ugyan a tagállamokra bízza azt, hogy milyen saját stratégiát és keretszámot vállalnak, de a szerepvállalás közös. Ez eredményesebb lehet a szegénység leküzdésében, mint a korábbi kísérletek. Ez azon kevés európai ügyek közé tartozik, amelyben a bal és a jobboldal között nem lehet éles ellentéteket látni. Európában 120 milliós a szegénység, Magyarországon a kiválasztás hármas szempontrendszere mintegy 3 millió embert érint.

A szegénység egyik mérőszáma a szegénységi küszöb. Mindenki ide tartozik, aki az átlagkereset 60 százalékánál kevesebb jövedelemből él. Ez Európában 80 milliós népességet, itthon pedig 1,2-1,3 millió embert jelent. Anyagi nélkülözésben él az Unióban 40 millió, itthon pedig 1,7-1,8 millió ember. Az aktív kereső nélküli háztartásokban élők száma pedig az Unióban 45 millió, Magyarországon ez már meghaladta a népesség egytizedét. A kormányzat elé kerülő tervek alapjául Magyarországon a gyermekes családok szegénységi rátáját vették alapul a számítás során.

A nyaralás csak álom

A magyar kormány társadalmi felzárkóztatási stratégiájának kiindulópontja, hogy Magyarországon 225 ezer háztartásban élnek szegénységben gyermekes családok, amely csaknem 900 ezer főt jelent. Ez az adat kedvezőbb, mint az Uniós átlag, de ha belemegyünk a részletekbe sokkal rosszabb képet kapunk. A súlyos anyagi deprimációban lévők tekintetében a legutolsó helyeken állunk. A váratlan kiadások teljesítése tekintetében a magyar lakosság 80 százaléka nem képes lépni. A másik mutató, amelyben szintén az utolsók között van az ország, azt méri, hogy képes-e a család együtt, két hétre nyaralni menni. A kereső nélküli háztartások döntő többsége roma család, ahol már a döntően 40 év alatti nagyszülőknek sem volt soha munkatapasztalata.

A Budapesti Francia Intézet támogatásával megrendezett konferencián elhangzott, hogy a szegények fele olyan háztartásokban él, ahol senki sem dolgozik, így a munkahelyteremtés lesz a kormányzati intézkedéscsomag egyik fő iránya. Magyarországon a szegények 53 százaléka elsősorban vidéken, kistelepülésen lakik, a magyarországi cigányságnak pedig 60 százaléka él hasonló körülmények között. A romák 70 százaléka számít szegénynek. Ahol minden felnőtt dolgozik, ott csak négy százalék a szegény gyerekek aránya, ahol egyik felnőtt sem, ott 60 százalékos ez az arány.

Patay Gábor

• Cimkék:
szegénység koldus szegénységi küszöb nyaralás cigány

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére