Kiderült, mennyire fair a fair trade

Viktória valódi titka: gyerekeket dolgoztat

Clarisse Kambire 13 éves, elvben felhőtlen iskolásként kéne élnie életét. Ehelyett egy Burkina Fasó-i gyapotföldön dolgozik rabszolgaként, számolt be sanyarú sorsáról a Bloomberg. A szülei válásuk után magára hagyták a gyereküket, egy távoli rokon gondjai bízva, aki a végletekig kihasználja őt. Kemény fizikai munkára kényszeríti, amikor befogja a föld megművelésébe. Egy szarvasmarha szerepét játssza: kapájával ötszáz sort kell kiásnia a száraz talajban, miközben fogvatartója egy faággal korbácsolja, ha lassúnak találja a tempót. A hasonlat nem véletlen: a legtöbben azért fognak be gyerekeket, mert nincs pénzük haszonállatra. Fizetséget természetesen Clarisse nem kap, ételt is csak napi egyszer, ha épp szerencséje van.

Megpróbált eljutni iskolába, néhány hétig járt is – dacolva a „munkaadójával” –, de ez utóbbi aztán megtiltotta neki a további tanulást, „haszontalannak” titulálva azt. Pedig nagy sikere volt a franciatudásával: noha Burkina Faso egyik hivatalos nyelve a francia, a legtöbb gyerek nem beszéli csak a helyi törzsi nyelveket, így nagy gondban vannak a tanárok.

A Bloomberg hat hetet töltött a nyugat-afrikai országban, Clarisse mellett a családjával, szomszédaival és a falu elöljáróival is készítettek interjút, hogy teljes képet kapjanak a jelenségről. Clarisse nem az egyetlen áldozat volt: a megkérdezett gyerekek között további hét gyerek hasonló bánásmódról számolt be.
 

Luxus fehérneműk célkeresztben

A Bloomberg nyomozásának szálai az ismert fehérneműgyártó céghez, a Victoria’s Secret-hez vezetett. A Burkina Fasó-i gyapot ugyanis egy fair trade programon keresztül kerül a világpiacra (Indiába és Sri Lankára), ahol aztán a világhírű alsóneműket készítik belőle. 2007 óta él ez az üzlet, akkor döntött úgy az amerikai cég, hogy alapanyagának egy részét a nyugat-afrikai országból szerzi be, hogy „ezzel támogassa az afrikai női földműveseket.” Persze ez a márkaépítés része is: ma a vállalatoknak egyre inkább figyelniük kell arra, hogy szociálisan érzékenynek mutatkozzanak, a vásárlók ugyanis egyre nagyobb mértékben ennek alapján hozzák meg vásárlói döntéseiket. Gondoljunk csak a szőrmék népszerűségének drasztikus visszaesésére – ez nem lett volna lehetséges a hírességek sorát maga mögé szólító (és „Inkább lennék meztelen, mintsem hogy szőrmét viseljek!” szlogenjével le is vetkőztető) állatvédő egyesület, a PETA nélkül. Tiszta, fenntartható, afrikai (vagy egyéb fejlődő) országok segítése – ezek manapság a hívószavak, ezt felismerve döntött tehát úgy a Victoria’s Secret, hogy „a Burkina Fasó-i nők megsegítésére” – valójában a magasabb profit reményében – a nyugat-afrikai országból szerzik be alapanyagaik egy részét.

Ezt az alapanyagot „organikusnak” és „fair trade terméknek” titulálják. Az előbbi azt jelenti, hogy semmiféle növényvédőszert nem használnak, az utóbbi pedig azt jelzi, hogy a fair trade nemzetközi előírásainak megfelelően a profitot méltányos áron maga a földműves kapja, miközben az bizonyos jogi szabályok betartását garantálja. Mindez a Burkina Fasó-i gyapot esetén a következőképp néz ki: mivel a természetesség jegyében műtrágyázni nem szabad a földet, Clarisse kézzel rendes trágyát szór szét vödörszámra a földeken, miközben a férgeket is egyenként kutatja fel és pusztítja el. Ami pedig a fair trade-t illeti, Clarisse a gyapotból származó bevételből egy fillért sem lát, az teljes egészében az őt kihasználó földműves zsebébe vándorol.
 

Kinek a felelőssége?

Tavaly az ország egész gyapottermését – 600 tonnát – a Victoria’s Secret vásárolta fel, és idén sincs ez másképp. A Victoria’s Secret ennek ellenére azzal védekezik, hogy a gyapotszükségletének csak egy minimális részét szerzi be Burkina Fasó-ból – ennek ellenére természetesen komolyan veszik a gyerekmunkára vonatkozó feltételezéseket, amiket szigorúan ki fognak vizsgálni, állítják. A cég egyébként a felelősséget a fair trade legfőbb nemzetközi szervezetére, a Fairtrade International-re hárítja, azzal az indoklással, hogy ők adták áldásukat az érintett gyapotra, tanúsítva, hogy az megfelelt a lefektetett előírásoknak.

A Fairtrade International a Bloomberg tudósítása után úgy döntött, felülvizsgálja a Burkina Fasó-i gyapotra vonatkozó megállapításait. Emellett egy oktatási programot is beindítanak a földműveseknek – ennek épp itt az ideje, a farmerek eddig is azzal takaróztak, hogy nekik senki nem jelezte, hogy nem alkalmazhatnak gyerekeket, nekik ez a kultúrájukba belefér. Egy helyi vezető szerint gyereket alkalmazni két feltétellel szabad: ha nem saját (vér szerinti) gyerekekről van szó, és ha már elmúltak hatévesek.

Felmerül még a Victoria’s Secret helyi partnerének, a Burkina Fasó-i Gyapottermelők Nemzeti Szövetségnek a felelőssége, hiszen ennek a szervezetnek a feladata biztosítani a fair trade program zavartalan működését – ebbe nyilvánvalóan beletartozik a fair trade követelményeinek tiszteletben tartatása is. A szervezet előtt ráadásul nem ismeretlen a gyerekek kényszermunkájának intézménye: egy részben általuk finanszírozott, 2008-as tanulmány már jelezte, hogy védtelen gyerekek százai vagy akár ezrei is veszélyeztetettek lehetnek Burkina Fasó-ban. A vizsgált 89 farm felénél találtak gyerekmunkást, összesen kilencvenet. Noha a fair trade programban részt vevő 7000 farmhoz viszonyítva a megkérdezettek száma nem reprezentatív, ijesztő, hogy a felvett mintában ilyen elterjedt a gyerekmunka intézménye. A Victoria’s Secret állítása szerint soha nem látta ezt a tanulmányt.
 

Fel-feldobott téma

A kényszer- és gyerekmunka nem új jelenség Afrikában. Természetesen nemcsak ezen a területen virágzik, de az aranybányáktól eltekintve a gyapotföldeken található a legtöbb gyermek, legalábbis az amerikai munkaügyi minisztérium szerint. Az érintett (nem csak afrikai) országok közül Burkina Faso az egyik leghírhedtebb, ráadásul az amerikai külügyminisztérium többször felszólalt a gyerekkereskedelem jelensége ellen is.

Nem javítja az afrikai gyermekek helyzetét, hogy egyre nagyobb a kereslet a világpiacon az organikus, természetes, fair trade-ből származó, így „tisztának” minősített termékek iránt. Az egyre busásabbnak ígérkező profit ugyanis arra sarkallja a termelőket, hogy további gyerekeket fogjanak be a földeken.
 

A Coca-Cola is megütheti a bokáját

Hasonló botrány alakult ki a Coca-Cola körül is, amelyet azzal vádolnak, hogy tevőlegesen hozzájárul az afrikai kontinens utolsó abszolút uralkodójának, III. Mswati szváziföldi királyságának a túléléséhez, tudósít a Guardian. A nemzeti vagyon kisajátításáról és az emberi jogok semmibevételéről hírhedt monarchával az amerikai vállalat feltűnően jó kapcsolatokat ápol, III. Mswati nemrég még a cég atlantai székhelyét is meglátogatta. A Coca-Cola azt állítja, hogy a király nem kap nyereséget vagy jutalékot a cég szváziföldi működése után, ugyanakkor aktivisták becslései szerint a világ legnagyobb italcége a szváziföldi GDP mintegy 40 százalékát adja. A vállalat elismerte: nem tudja, hogy a kormány miként használja fel a cég által adóként befizetett pénzt. A királynak 13 felesége van, s mintegy 100 millió dolláros vagyonával a világ egyik legszegényebb országát irányítja, ahol a legtöbb ember mélyszegénységben él. Szváziföldön betiltották a pártokat, az emberi jogi aktivistákat pedig rendszeresen letartóztatják, bebörtönzik és megkínozzák.

Tóth Miklós

Nyitókép innen.

• Cimkék:
gyapot fair trade gyerekmunka Victoria''s Secret fehérnemű

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére