Terjed az idegengyűlölet Dzsingisz kán szegény népe közt

Végveszély: ivóvíz nélkül maradtak 600 ezren

A több éve szárazsággal sújtott Mongóliában egyre többen menekülnek el az éhínség elől a fővárosba, Ulánbátorba. S nem csupán az aszály elől, hanem a hideg telek miatt is, amelynek következtében 2009-ben nyolcmillió marha, teve, jak, kecske, juh és ló fagyott meg,.

Sem ivóvíz, sem csatorna, sem világítás

A városban a helyzet mára tarthatatlanná vált, hiszen az újonnan érkezettek a város szélén jurtákban vagy összetákolt kalyibákban húzzák meg magukat, amelyekben sem ivóvíz, sem csatorna nincs kiépítve, és nem egyben még világítás sincs. A menekültek száma már meghaladja a 600 ezret, de mindennap újabb hullám érkezik, hogy szerencsét próbáljon a fővárosban.

Ulánbátor egyik szélén működő szénerőmű ontja magából a füstöt, ezzel a világ egyik legszennyezettebb településévé vált. Hasonlóan más városok lepusztult negyedeihez, itt is egyre nő a bűnözés, az alkoholizmus. A kép a jurta-negyednek nevezett nyomortelepeken túl sem a legfényesebb. A város egyetlen, ma már omladozó panelházak között vezető ugárútján szelhető csak át. Némelyik mellékutcába befordulva rozsdás vasakból és betontömbökből emelt megmagyarázhatatlan rendeltetésű barikádok találhatóak.

Idegengyűlölők

A fővároson kívül a hárommillióan lakott, Magyarországnál hússzor nagyobb területű országban egyre inkább terjed a nacionalizmus és az idegengyűlölet. A szomszédos Kínából érkező kereskedőket, például óva intik attól, hogy sötétedés után kimerészkedjenek a fővárosban, mert könnyen megeshet, hogy bőrruhás, álarcos fiatalok támadják meg őket, akik Dzsingisz kán szellemét éltetik.

A világhódító ugyanis újra „divatba jött”, és őt tekintik a nemzeti büszkeség szimbólumának. A szovjet időkben tilos volt ünnepelni a mongol birodalom megalapítóját, ma viszont a képe ott van mindenütt, a játékkártyáktól kezdve egészen a vodkásüvegekig. Hatalmas, tizenöt emelet magas, acél lovas szobra Ulánbátortól nem messze, keletre áll a sztyeppén, és haragos tekintettel néz Kína felé.

Kiút a bánya

A National Geographic magazin legfrissebb számában beszámol arról, hogy Mongóliának a legszerényebb becslések szerint is ezermilliárd dollárnyi kitermelhető szén-, réz- és aranyvagyona rejtőzik a föld alatt. Ezek legnagyobb része éppen a kínai határ közelében fekvő Ojú Tolgoi, azaz Türkiz-hegy környékén található.

Az Ivanhoe Mines kanadai és az angol-ausztrál Rio Tinto bányászati óriáscégek nemrégiben már hozzá is kezdtek a világ legnagyobb, még érintetlen réz- és aranylelőhelyének feltárásához. A mongol állam sem jár rosszul a föld mélyének kiaknázásával, mivel 34 százalékos tulajdonrészéből dollármilliárdok juthatnak az államkasszába.

A világbanki és ENSZ-szakértők az infrastruktúra, az oktatás és a gazdaság fejlesztését javasolják a mongoloknak. Hogy mindebből mi valósul meg, azt ma még nem tudni, viszont aggodalomra ad okot, hogy Szühbátarín Batbold miniszterelnök és kormánya jóval egyszerűbben kívánja kezelni az országára „szakadt gazdagságot”. Ígéreteik szerint mindenki közel 1200 dollárt kap majd belőle, kicsik és nagyok egyaránt.

Parcsami Gábor

• Cimkék:
Mongólia bányászat Ulánbátor válság ivóvíz

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére