Madridban a japán jen a svájci frank

Spanyol devizahitelesek drámája

A kárvallott spanyol jelzáloghitelesek egyesületébe csak úgy özönlenek a panaszosok. Négy éve azért vettek föl hitelt jenben, mert a bankok alacsony kamattal kecsegtették őket. 2007–2009 között ugyanis az euró jelzálogkamata jóval magasabb volt a mainál, így egyértelmű volt a döntés.

Az egyik barcelonai fiatalt, Ángel M.-t már nemcsak az anyagi csőd fenyegeti a jen árfolyamának folyamatos emelkedése miatt, lelkileg is összeroppant. 2007-ben csak havi 890 eurót törlesztett a 250 ezer eurós hitelért, ma már 1600 eurónál jár, és a teljes tartozás összege már 350 ezer euróra rúg. Akárcsak sorstársai, ő is becsapottnak érzi magát, és azt mondja: senki sem figyelmeztette az ilyen hitelfajta kockázataira.

Egy pilóta is azért döntött négy éve a jenhitel mellett, mert nem tudott nemet mondani a 0,15 százalékos kamatra, hiszen havonta 500 eurót takarított meg. De idén a 200 ezer euróért felvett hitelért már nem a kezdeti havi 950 eurót fizeti, hanem 1500 eurót, és már 285 ezer euró a tartozás teljes összege. Amikor a jen árfolyama is emelkedni kezdett, rögtön elment a bankfiókba, de előbb azt mondták neki, ne aggódjon, majd arra hivatkoztak, hogy sajnálják, de nem lehetett előre látni az árfolyam-emelkedést. A pilóta továbbra is jónak tartja ezt a hitelformát, de ő a rossz tanácsadást okolja helyzetéért.

A pénzemberek mossák kezeiket

A BBC munkatársai csak három spanyolországi banktól kaptak válaszokat kérdéseikre – BBVA, Barclays Bank és a Banco Popular –, a többi nem akart nyilatkozni. A Banco Popular szűkszavú magyarázata szerint csupán ügyfeleik 0,4 százaléka károsult, és „nem az alkalmazottak beszélték rá őket”.

Azt is a bankok szemére vetik, hogy nem alkalmazták az éppen 2007-ben érvénybe lépő uniós normát, a MIFID-et. Ennek alapján a bankoknak fel kellett volna mérniük az ügyfeleik hitelképességét, amikor egy-egy terméket ajánlanak nekik. Erre azért van szükség, hogy megértsék és mérlegelni tudják a feltételeket, ha bonyolult vagy kockázatos a termék.

A kárvallottak másik egyesületének jogi képviselője több olyan szerződésről tud, amelynek apró betűs záradékait biztos nem érthették az ügyfelek. Gonzalo Bernardos, a Barcelonai Egyetem tanára viszont a bankok védelmére kelt, mondván, hogy a bankok azt a terméket adják el, amelyre utasítást kapnak, mert nem tanácsadók. És ha elhallgathatják az információk 90 százalékát, akkor meg is teszik.

Még nem készült hivatalos összesítés a devizahitelesek összes tartozásáról, de a fogyasztói szervezet (COU) szóvivője a spanyol jegybank adatai alapján 1,43 milliárd euróra becsüli ezt az összeget.

w.w. Forrás: BBC

Nyitókép innen.

• Cimkék:
Spanyolország bank japán jen devizahitel

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére