Egyiptomban tartózkodó kollegánk szerint forró ünnep várható

Rendkívül kemény napok várnak a muszlimokra

A világon talán alig akad ország, ahol ne élnének mozlimok – arabok, vagy egyéb nyelveket beszélő hívek. Mohamed próféta születésnapja és a zarándoklat hónapja mellett a ramadan a legfontosabb időszak. A Korán – Isten szavának érkezését ünneplik az egész hónapon át hajnaltól naplementéig tartó böjttel. Hogy pontosan mikor kezdődik ramadan, az csak az előző hónap utolsó estéjén, shaabán 29-én derül ki. Ha tisztán látható a hold, akkor a következő nap ramadan elseje. Ha nem, akkor csak egy nappal később kezdődhet. Olykor az is előfordul, hogy két különböző iszlám országban egy nap eltéréssel ünneplik kezdetét.

– Ma van a ramadan első napja. A muszlim testvérek nagy balhét csaptak pénteken a Tahrír-téren. Várhatóan most pénteken is Szalafi demonstráció lesz. 48 fok van kint a napon és senki sem iszik vizet este hétig. Amikor is beáll az Iftár, a ramadan-i napot lezáró ima és az azt követő étkezés – írta lapunknak Jászberényi Sándor Egyiptomban tartózkodó újságíró, a mindennapi.hu munkatársa. A forrongó, politikailag feszült muszlim régiókban az ünnep miatt még több feszültség várható, bár épp az ellenkező lenne cél.

Vándorló ünnep

A ramadan az arab eredetű „ramida” szóból származik, ami szárazságot, hőséget jelent. Ramadán hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. 2011-ben augusztus 1–29, 2012-ben július 20 - augusztus 18 között ünneplik. Az idei ramadan, bár naptári napok szerint ugyanaddig tart, mint általában, különösen hosszúnak ígérkezik: a napkelte és a napnyugta közti távolság idén a leghosszabb az elmúlt évekhez képest.

Az európaiaknak, ha egyáltalán ismerős a hónap neve, semmi mást nem jelent, mint a böjtöt. Az arab világban viszont egy hónapra teljesen megváltozik az élet, mindennapi feladataikat máshogy, máskor, leginkább pedig sokkal nagyobb gonddal kell elvégezniük, mint általában. Ramadan hónapban rendkívül fontos az éjjeli ima (qiyamu-llayl), a Korán olvasása többször a nap folyamán, tartózkodni kell a hazugságtól, a felesleges, semmitmondó vagy durva beszédtől, sem rosszat szólni, sem rosszat hallgatni nem szabad. Mivel a ramadan szerénységre int, óvakodni kell a túlzott költekezéstől is, a torkosságtól, a túl sok alvástól, főként a nappali órákban. Fontos a jótékonyság, aminek egyik formája az iftár felajánlása, a délutáni, naplemente utáni étkezés, valamint a zakát, a szegényadó.

Egy nap a böjt alatt

Ramadan ideje alatt a családok a szokásosnál is sokkal több ételt főznek, az ételekből kóstolót küldenek a szomszédoknak, ismerősöknek. Fontos, hogy együtt legyen az egész család a maghreb utáni ünnepi étkezéskor. A nagyon vallásos mozlimok a főételek előtt pár szem datolyát esznek, követve ezzel Mohamed próféta szokását, aki naplemente után csak egy pohár vizet és pár szem datolyát fogyasztott, a többi ételre pedig csak az ima után kerített sort. A család tagjai aztán a vacsora után együtt mennek el a mecsetbe az esti imára.

Miután hazaérkeznek, édességeket és gyümölcsöt fogyasztanak, nyolc óra körül pedig újabb ima következik. Ez az úgynevezett tarawih, amelyet csakis ramadan hónapban végeznek, s a szokásos négyszeri földre boruláshoz (ruqaa) képest húsz ruqaából áll. A hónap legfontosabb estéje a 26-a és 27-e közötti éjjel, a laylatu-l-qadar, hiszen ezen az éjszakán érkezett az első isteni kinyilatkoztatás. Ilyenkor a hívők közül sokan a nyolcórai imától egészen a hajnali szuhúrig a mecsetben maradnak, s ez éjszakán annak, aki imája közben fényességet lát, Allah teljesíti bármilyen kívánságát – írja Gálik Ivett 2002-es cikkében damaszkuszi élményeiről (Gálik Ivett: Családegyesítő ünnep. Új Szó, 2002.)

Ramadan harmincadikával véget ér a böjt, és megkezdődik a háromnapos ünnep, az eid. Az első nap reggelén a család tagjai kimennek a temetőbe, hogy hozzátartozóik sírja felett imádkozzanak, s részleteket olvassanak a Koránból. Míg a nők hazamennek, a férfiak folytatják az imát. A temetőbe menet – és természetesen hazafelé is – édességeket osztogatnak a gyerekeknek és azoknak, akikkel az útjukon találkoznak. Bármilyen megosztott is az iszlám világ, bármilyen nagy különbségeket mutasson is gazdaságilag és politikailag, több száz millió hívét mégis összeköti és egyesíti a ramadan hónapja.

-mi-

• Cimkék:
ramadan böjt egyiptom muszlim testvérek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére