A kár 40 millió euró naponta

Profitéhség a dioxin-szennyezés hátterében

A német Harles und Jentzsch nevű cégnél (ahol állati takarmányokhoz gyártanak tápadalékokat) rájöttek, hogy valamit kezdeni lehetne a biodízelgyártásból megmaradt melléktermékekkel, ami nagy mennyiségben állt rendelkezésre. Jött az ötlet, hogy szaporítsák meg vele a takarmánytápokat. El is jutottak 150 ezer tonnáig, amikor kitört a botrány: az így „földúsított” takarmány dioxinnal fertőzött!

A nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet, a Foodwatch adatai szerint ezt az ipari zsírt egy gomba fertőzte meg, s annak a visszamaradt méreganyaga felelős a dioxinért. A szállítmányokat megvizsgálva ugyanis kiderült, hogy annak dioxintartalma a megengedett határérték 164-szerese volt. A legszomorúbb az egészben, hogy az ügyben gyanúsított schleswig-holsteini takarmánykeverő telep illetékesei nagy valószínűséggel már tavaly márciusban tudomást szereztek arról, hogy az ott fölhasznált zsiradék jelentős arányú dioxint tartalmaz, mégsem tettek semmit.

A nemtörődömség, a hallgatás mára megérlelte keserű gyümölcsét: az utóbbi napokban 4700 baromfi- és sertéshizlaló telepet, illetve tejgazdaságot kellett bezárni Németországban, többségüket Alsó-Szászországban. A zárlat az állattenyésztőknek és a tejtermelőknek napi több száztól több ezer euróig terjedő veszteséget jelent. Gerd Sonnleiter, a német agrárszövetség elnöke napi 40-60 millió euróra becsüli az összes kárt, amit a tenyésztők kénytelenek elszenvedni, emiatt sokan közülük csődbe is mehetnek. A tenyésztők – elvileg – kártérítést követelhetnek a takarmányágazat káralapjából, ám erre, szakértők szerint, nincs sok esélyük. Mint ahogy arra sem, hogy a tápkeverő üzem felelősségbiztosítása alapján jussanak pénzhez.

A fertőzött takarmányból külföldre is jutott, elsősorban dániai baromfitelepekre. A német állategészségügyi hatóságok szerint a bezáratott telepekről tojások kerülhettek Nagy-Britanniába és Hollandiába, további földolgozásra. Dél-Korea, a világ egyik legnagyobb sertéshús importőre átmeneti tilalmat rendelt el a német hús importjára (időközben jelezte, hogy nem találtak fertőzött élő állatot), az orosz hatóságok pedig megszigorították az ellenőrzést a német sertés- és baromfiimportra vonatkozóan.

A vidékfejlesztési miniszter hazánkban is fokozott ellenőrzést rendelt el azért, hogy ne kerülhessen dioxinnal fertőzött tojás Magyarországra. (A tojáscsomagolókban, az elosztóhelyeken és a raktárakban is ellenőrzik az árut.) A magyar hatóságok eddigi adatai szerint nem kerültek fertőzött tojások a hazai piacra. Közben – biztos, ami biztos alapon – az egyik fővárosi Spar üzlet levette polcairól a Németországból érkezett tojásokat. Tette ezt annak ellenére, hogy Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti szakállamtitkár szerint Németországnak nem arról a területéről származik az a bizonyos tojás, mint ahol dioxinnal szennyezett táppal etetett csirkékre bukkantak. Az államtitkár közölte: elővigyázatosságból tovább folytatják az ellenőrzéseket, noha szennyezett takarmány, illetve takarmány-felhasználás útján dioxinnal szennyezett állati termék (hús, tojás) Magyarországra érkezéséről nem kaptak hírt a német hatóságoktól.

Annak ellenére, hogy a bezárt 4700-ból a hét elején mintegy 3000 állattenyésztő telepet újra megnyitottak, nem múlt el a német fogyasztók gyanakvása. A legújabb adatok szerint a szupermarketekben máris jelentősen esett a tojás ára, pedig érezhetően csökkent a kínálat is, miután sok baromfitelepet bezártak. Az sem nagyon nyugtatja a kedélyeket, hogy a hatóságok szerint a dioxinnal mérgezett takarmány kis egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztókra nézve. Kis adagokban ugyanis hosszabb idő kell az olyan mennyiségű dioxin-szint fölhalmozódásához az emberi szervezetben, ami egészségkárosodást okoz.
 

A német lapok egyre-másra teszik föl a kérdést: hogyan fordulhatott elő tíz éven belül több ilyen nagy élelmiszerbotrány is az országban? (Korábban például fáradtolajjal, hormont tartalmazó gyógyszergyári hulladékkal szennyezték a takarmányt.) Szakértők szerint ennek fő oka az egyre növekvő profitéhség; nem az a fontos, mitől növekszik, hízik a csirke, a disznó, a lényeg, hogy minél hamarabb „készáru” legyen belőle.

Valló László

• Cimkék:
mérgek élelmiszeripar környezetszennyezés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére