Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-09-27 19:33:00

Sokan nem értenek egyet Abbász lépésével

Palesztina: mindenkiből kitört az Alláhu Akbár (riport)

Múlt hét pénteken Mahmúd Abbász palesztin elnök történelmet írt az ENSZ nagygyűlésén.

Abbász benyújtotta a palesztin nép kérelmét, hogy teljes jogú tagként vegyék fel a szervezetbe, elismerve Palesztinát, mint független és önálló államot.


Istennek hála, megtörtént

– Kint ültünk Dzsabaliában az utcán és néztük Abu Mázen beszédét – mesélte Abed, palesztin újságíró kollégám és régi jó barátom Skype-on. Két és fél napon keresztül próbáltam elérni, mire válaszolt. Abu a Gázai Övezetben él. A telefonvonalakkal, internettel és az árammal mindig gond van. Izrael blokád alatt tartja az övezetet, limitált a bejutó nyersanyagok mennyisége. A stratégiailag fontos nyersanyagokat pedig megsarcolja a Hamász, így mindig ingadozás van. Délután szinte sosincs áram, se internet.

Vasárnap délután hívott vissza, miután üzenetet hagytam neki a telefonján, írtam e-mailt, még az unokaöccseivel is beszéltem az egyiptomi Rafahban, hogy szóljanak neki, ha esetleg alagúton keresztül látogatni mennek a családot. A hangja tele volt reménnyel. – Al-hamdulilláh (Istennek hála) megtörtént – mondta lelkesen, amikor bejelentkezett.

Elmesélte, hogy még az övezetet uraló, Ábbász pártjával nem éppen súrlódásmentes viszonyban álló Hamász támogató katonák és párttagok is csendben, fegyelmezetten figyelték a pénteki eseményeket a televízióban, az élet pedig egy rövid időre megállt Gázában (és Ciszjordániában is), amikor megkezdődött az ENSZ nagygyűlés.

– Hárommilió palesztin figyelte Abu Mázen beszédét. Öregek, nők, betegek. Mindenki. Még a csecsemők is az apjuk karján – mondta Abed lelkesen, majd hozzátette: – Amikor Ábbász a beszédében odáig ért, hogy „Ez az igazság pillanata és népem várja a világ válaszát”, vagy megmutatta a papírt, amivel a felvételünket kérjük az ENSZ-be, mindenkiből kitört az ujjongó Allahu Akbar (hatalmas az Isten) felkiáltás. Nem számított többé, hogy Hamász vagy Fatah (tag) vagy, hogy szalafi vagy ateista. Mind palesztinok voltunk és csak ez számított. Azt szeretnénk, ha elismernék a létezésünket és az országunkat. Életében először Abu Mázen végre hasonlított egy kicsit Jaszer Arafatra.– mondta Abed.

– És mit szóltatok Nethanjahu ( az izraeli- miniszterelnök) beszédéhez? – kérdeztem.
– Semmit – válaszolta Abed nevetve. – Mindenki azzal volt elfoglalva, hogy irányba tartsa a cipőtalpát a tévé felé – tette hozzá.

Az arab világban ez a gesztus a legkomolyabb sértés.


Egyeztetések a háttérben

Abbász bejelentését az ENSZ-ben is több ország képviselője álló ovációval fogadta, az élő közvetítés során zengett a terem a tapstól. Miután azonban a beszédek lecsengtek és az ünneplés elhalkult, a nagyhatalmak (Az Egyesült Államok, Oroszország és néhány EU tagállam) komoly tárgyalásokba kezdtek a háttérben, annak érdekében, hogy rábírják Izraelt és a palesztinokat a kétoldalú tárgyalások folytatására és késleltessék a palesztin kérés szavazásra bocsátását, amíg csak lehetséges.


Történelmet írt. Fotó innen

A nagy nemzetközi lapok politikai elemzői (New York Times, Guardian, Foreign Affairs etc.) szerint a nagyhatalmak azért próbálják késleltetni a szavazást, hogy annak eredménye semmilyen esetben se robbantson ki erőszakhullámot a térségben. Ha ugyanis Ábbásznak sikerült elegendő tagállamot meggyőznie, hogy támogassák kérését a Biztonsági Tanácsban, az Egyesült Államoknak nem marad más választása, meg kell vétóznia a tagfelvételt, mint ahogyan azt előre jelezték. A nyílt amerikai vétó azonban komoly károkat okozna az Egyesült Államok közel-keleti politikájában, tovább mélyítve az amúgy sem túl szívélyes viszonyát az arab országokkal, így ezt az opciót az utolsónak szeretnék hagyni. Ez a törekvés azonban az Egyesült Államokat a palesztin állam legnagyobb ellenségévé teszi az ENSZ-ben.


Egyesült Államok kontra Palesztina

Ábbász nagy horderejű lépése után a Biztonsági Tanácsnak a jövő héten egy bizottságot kell felállítania (melybe mind a 15 tagország delegál képviselőket) ugyanis, mely a beadványt áttanulmányozza, majd döntést hoz. A palesztinoknak 9 szavazatra van szüksége ahhoz, hogy kérelmüket elfogadják, ezután kerül a Nagygyűlés elé szavazásra.

Az Egyesült Államok már most mindent elkövet, hogy „nem” szavazatokat szerezzen a tagállamoktól illetve húzza az időt, hogy lehetőleg a kérelem úgy kerüljön már az ENSZ BT elé, hogy a tárgyalások újrakezdődtek a palesztinok és az izraeliek között. Ehhez azonban Az USA-nak nemcsak Ábbásszal és támogatóival, de hagyományos történelmi szövetségesével, Izraellel is meg küzdenie a diplomáciai porondon.

El kell érnie, hogy Izrael feladja azt az érvelését, hogy azért nem térhet vissza a '67-es határokhoz, mert „stratégiai mélységre” van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát a szélsőséges iszlamistáktól és elfogadja Obama elnök 2009-es két állam javaslatát, mely gyakorlatilag a 67-es határokat húzza meg, földcserékkel. Ezt az opciót azonban határozottan elutasítja az izraeli külpolitika, márpedig enélkül nem kezdődhetnek újra a tárgyalások a két fél között. Az idő pedig fogy.


Igen vagy nem

Az arab világ, Ciszjordánia és a palesztin állam támogatói azt remélik, hogy Ábbász beadványa teljes egészében rajzolja át a Közel-Kelet politikai térképét és végre békét és stabilitást teremt. Sokan azonban az esetleges elutasítás következményeitől tartanak.

– A Status Quo teljes egészében elfogadhatatlan – nyilatkozta a New York Times-nak Alain Juppé, francia külügyminiszter. – Mi fog történni az arab, palesztin utcákon, ha egy „nem” vagy egy vétó lesz az eredmény a Biztonsági Tanácsban? Nagy a veszélye az erőszaknak és a tömeg demonstrációknak – tette hozzá.

Sok politikai elemző pedig attól tart, hogy egy esetleges Izraelnek kedvező döntés teljes egészében fogja elszigetelni a zsidó államot a régióban. Az ebben az évben a Közel-Keleten végigsöprő forradalmak ugyanis ingataggá tették a helyzetet Izrael és szomszédai (Egyiptom, Szíria, Jordánia) valamint Törökország között. Egyiptomban már evakuálni kellett az izraeli nagykövetet egy erőszakba torkolló tüntetés miatt, Törökország pedig a flottila incidens után visszarendelte sajátját.

A mindennapi.hu megkeresésére a Magyar Külügyminisztérium megadta a magyar külpolitika álláspontját a palesztin beterjesztéssel kapcsolatban. Gergely Csilla, a Külügyminisztérium Sajtó osztályvezetője nyilatkozatában kifejtette, hogy  Magyarország az EU tagállamokkal közösen fogja kialakítani álláspontját, amelyben elsődlegesen arra lesz figyelemmel, hogy a megbékélést és a kibontakozást mozdítsa elő. Gergely lközölte: álláspontjuk fő szempontja, hogy a tárgyalások újraindítását segítse elő, a kétállami rendezés céljából.


Új tárgyalások

A kérdés természetesen az, hogy Mahmúd Abbásznak beadványával sikerült-e annyi politikai tőkét kovácsolnia, hogy Izrael hajlandó legyen újra tárgyalóasztalhoz ülni, elfogadva a palesztinok eddigi követeléseit és nem újat kezdeni, húsz év tárgyalási eredményeit hagyva figyelmen kívül. Ilyen jellegű tárgyalásra a palesztinok nem mutatnak hajlandóságot.

Bár mindkét fél jelezte szándékát a tárgyalások újrakezdésére, érdemi közeledés még nem történt. A következő hetekben eldől, hogy az Egyesült Államok képes-e elegendő nyomást gyakorolni szövetségesére és a palesztinokra, hogy kölcsönös megállapodásra jussanak. Az EU-nak és Oroszországnak pedig akár döntő szava is lehet a kérdésben.


Jászberényi Sándor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.