Önként vállalt adósságleírás a hitelezőktől

Összezárt a görögök mellett az unió

A Görögországnak hitelező nagy magánbefektetők önkéntesen vállalják, hogy elengedik kölcsönük felét. A görög államadósság 350 milliárd eurót tesz ki, és a görögök már évek óta csak nemzetközi mentőcsomagok segítségével tudják törleszteni a részleteket.

A nagy befektetési bankoknak és biztosítóknak összesen 100 milliárd euróról kellett lemondaniuk. Az érintett felek jövő év elején hajtják végre a kötvénycsereprogramot, így csökken a görög államadósság GDP-hez viszonyított jelenlegi 182 százalékos szintje. Az elképzelések szerint 2020-ig várhatóan 120 százalékra mérséklődik majd a görög eladósodottsági mutató, ami az európai vezetők szerint már kezelhető méretű. (A Maastrichi Szerződésben az unió tagállamai a 60 százalékos szintet fogadták el kritériumnak.)

Második görög mentőcsomag

 A 17 tagú eurózóna államvezetői megállapodtak abban is, hogy további 21 milliárd euróval kiegészítik a görögöknek még júliusban összeállított 109 milliárd eurós második mentőcsomagot. Így összesen 130 milliárd eurós nemzetközi segítséget kap a bajba jutott ország.

A 21 milliárdos tétel nagyobbik része, azaz 15 milliárd euró görög privatizációs bevétel, míg a fennmaradó 6 milliárd eurón az IMF és az eurózóna tagjai osztoznak. A kiegészítéshez Szlovákiának nem kell hozzájárulnia. A pozsonyi parlamentben éppen a hozzájárulás leszavazásánál bukott meg Iveta Radicova kormánya.

Olasz vállalások

A brüsszeli tárgyalás harmadik sarkalatos pontja a görög válság továbbterjedésének megállítása volt. Két ország érintett ebben az ügyben: Spanyolország a 650 milliárd eurós adósságával és Olaszország a 2000 milliárd euróra rúgó tartozásával.

A két eset közül a spanyol a könnyebb, hiszen a madridi kormány már több egyensúlyjavító lépést bejelentett az elmúlt hónapokban, amivel a római vezetés még mindig adós. Olaszország most vállalta, hogy 2013-ra nullszaldós, míg 2014-re többlettel rendelkező elsődleges költségvetést fogadnak el. Ez azt jelenti, hogy kamatfizetés nélkül már pozitív egyenleggel rendelkezne az ország.

Az olasz vezetés vállalta azt is, hogy 2014-re 13 százalékponttal 113 százalékra viszik le a GDP-hez arányosított államadósság-rátájukat. Ebben nagy segítséget jelenthet, hogy Rómában jövő év közepétől alkotmányban is rögzítik az államadósság csökkentésének szabályát, amit minden kormánynak tiszteletben kell majd tartania. Berlusconi kormánya azt is megígérte, hogy 2026-ra 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Olaszországban.

Ezer milliárd eurós tűzerő

A hajnalig tartó tárgyalássorozat negyedik pillére az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap ( EFSF) megerősítése volt. Összesen 1000 milliárd euróra bővítették a korábban 440 milliárd eurós mentőalap méretét.

A kormányok ezt a garanciavállalás-növelést kétféleképpen kívánják elérni. Egyrészt a bajba jutott országok új kötvénykibocsátásának negyedére vállalnának kockázati biztosítást, másrészt egy speciális pénzügyi alapot hoznának létre, amelyben a magánbefektetőktől származó forrásokat gyűjtenék össze. Az EFSF forrásai ezek után kölcsönökre, bankok feltőkésítésére és a már kibocsátott államkötvények vásárlására használhatók fel. Az Eurócsoport feladata lesz, hogy novemberben véglegesítse az EFSF megerősítésének technikai részleteit.

Feltőkésítik a bankokat

Az Európai Tanács 27 tagja korábban megállapodott a pénzintézetek feltőkésítésének szabályaiban. Az unió bankjainak 9 százalékos tőkemegfelelési mutatóval kell rendelkezniük jövő év júliusáig. Ez azt jelenti, hogy egy bank 100 euró kihelyezett hiteléből 9 euró veszteséget minden, működést korlátozó kockázat nélkül képes leírni. A szakértők szerint ehhez 106 milliárd euróra van szükségük az európai bankoknak. A megállapodás értelmében a pénz előteremtését elsősorban a részvényeseknek és tulajdonosoknak kell biztosítaniuk. Ha ezt nem tudják vállalni, akkor az országok költségvetéséből kell előteremteni a hiányzó összegeket, és ha ez utóbbi sem sikerül, csak akkor lép közbe az unió az EFSF-en keresztül.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közleményben kifejezte: reméli, hogy a megállapodás helyreállítja majd az európai bankszektor iránti bizalmat.

Werner Tamás

Nyitókép innen.

• Cimkék:
Brüsszel válság euró Görögország bank Európai Tanács

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére