Világhír
2011-10-25 14:00:00
A szervezet vezetője szerint több tízmillió dollárnyi adománytól estek elMiért hagyja abba a Wikileaks?
A szivárogtatásairól elhíresült Wikileaks felfüggeszti a diplomáciai iratok további publikálását, helyette inkább arra koncentrálnak, hogy elegendő tőkét gyűjtsenek a hosszú távú fennmaradás érdekében.
Nincsenek könnyű helyzetben, miután összehangolt támadás zúdult rájuk. Az amerikai kormányzat nyomására egyes amerikai pénzügyi szervezetek – a Bank of America, a Visa, a MasterCard, az Ebay által üzemeltetett PayPal, valamint a Western Union – tavaly év vége óta példátlan blokádot indítottak a diplomáciai szivárogtatásairól elhíresült Wikileaks ellen.
Más szervezetek is rosszul járhatnak
Julian Assange, a szervezet vezetője szerint több tízmillió dollárnyi adománytól estek el azáltal, hogy a pénzügyi transzferszolgáltatás főbb piaci szereplői letiltották a Wikileaks számláit. Ezt elfogadhatatlannak tartja: „Egy maréknyi amerikai vállalat nem dönthet arról, ki hogyan rendelkezzen a pénzéről” – hangsúlyozta. „Ez nem a Wikileaks, hanem a szólásszabadság elleni támadás.” Nem véletlenül tette hozzá, hogy egy ilyen incidens után a hozzájuk hasonló szervezeteknek, mint például a Greepeace-nek vagy az Amnesty Internationalnek is lehet félnivalója.
A szervezet a blokád miatt a bevételeinek mintegy 95 százalékától elesett: míg tavaly havonta nagyjából százezer dollárnyi adomány érkezett a Wikileaks különféle számláira, ez a szám mostanra hat-hétezer dollárra zsugorodott. Assange szerint a biztonságos működéshez évi 3,5 millió dollárra lenne szüksége a szervezetnek, ha ezt nem sikerül előteremteni, a megnövekedett költségeik miatt év végére felélik minden tartalékukat, ebben az esetben pedig kénytelenek megszüntetni eddigi tevékenységüket.
Assange a sajtótájékoztatóján – amelyen mögötte egy transzparens volt látható a blokádban részt vevő pénzügyi szervezetek fejjel lefelé fordított logóival – hangsúlyozta, hogy a blokád ugyan megnehezítette, ám közel sem lehetetlenítette el az adakozást. Készpénzt és csekket továbbra is elfogadnak, néhány napja pedig sms-ben is lehet pénzt küldeni a Wikileaks-nek. A blokád óta mintegy ötvenezren éltek is e lehetőségek egyikével, az átlagos adomány pedig 25 dollár volt.
Perek oda-vissza
A pénzügyi blokád ellen a szervezet egyébként már bírósági úton próbál eljárni több országban. Az USA mellett Angliában, Belgiumban, Izlandon és Dániában, illetve az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához is benyújtott egy trösztellenes panaszt, amelynek eredményét a következő hónapra várják. Eközben Assange ellen is folyik eljárás, angliai házi őrizetében éppen a brit Legfelsőbb Bíróság döntését várja, hogy Anglia kiadja-e őt Svédországnak, ahol szexuális erőszak a vád ellene.
Ha kiadnák, a svédek várhatóan átadnák az amerikaiaknak, akik a Wikileaksszel kapcsolatban is eljárás alá vonnák – ez pedig akár halálbüntetést is vonhatna maga után. Assange mellett sokan mások is politikailag motiváltnak tartják a megfogalmazott vádakat.
Kontrollálatlan iratfolyam
A szivárogtatások felfüggesztése miatt egyébként valószínűsíthetően nem csak az új cél, a fokozott pénzszerzés áll. Szeptember elején robbant a bomba: az addig nagyon óvatosan kezelt és szerkesztett, apránként szivárogtatott iratok mellett egyik napról a másikra letölthetővé vált az interneten az összes, negyedmillió dokumentum eredeti formájában.
A Wikileaks egyik partnerét, a Guardian nevű brit napilapot vádolta az iratok szerkesztetlen közlésével, amivel szerintük súlyosan megsérült a források védelmének elve, hiszen a nevek, helyszínek és pontos dátumok közlésével adott esetben rekonstruálható a diplomaták helyi forrásainak személye. Akárhogy is, most már hozzáférhető az összes megszerzett diplomáciai irat, így a szivárogtatás lényegében értelmét veszítette.
Tóth Miklós
|
