Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-11-03 17:45:00

Privatizáció és dráguló rezsiköltség lehet a mentőcsomag ára

Lefújják a görög népszavazást, Papandreu meghátrált?

Lehet, hogy elmarad a mentőcsomaggal kapcsolatos görög népszavazás, miután Papandreu miniszterelnök visszalépett az ötlettől. Nemzeti egységkormány alakulhat, emiatt nem érdekes már a nép véleménye.

Jeorjíosz Papandreu, görög miniszterelnök visszalépett tervétől, hogy népszavazást írjon ki az uniós mentőcsomaggal kapcsolatban. A miniszterelnök csütörtökön közölte kabinetjével, hogy visszalép a sokat kritizált tervtől. Papandreu azzal indokolta a visszakozást – miután a legnagyobb ellenzéki párt is melléállt –, már nincs szükség arra, hogy a népet is megkérdezzék a megszorításokról. Egyelőre persze nem biztos, hogy nem tartják meg a referendumot, hiszen a miniszterelnök meglehetősen homályosan fogalmazott.

Erre félhetően az bátoríthatta fel, hogy Antonis Samaras, az ellenzék legnagyobb pártjának vezetője közölte, támogatja az egységkormány felállítását. Papandreu visszautasította azonban Samaras másik feltételét, így nem lesznek előrehozott választások. A miniszterelnök irodája emellett közölte, hogy Papandreu le fog mondani tisztségéről. A referendum kiírására az volt a görög kormány magyarázata, hogy az ilyen fontos kérdéseket nem hozhatják meg anélkül, hogy a görög nép is ne nyilvánítana véleményt. Papandreu csütörtökön közölte azt is, hogy hajlandó belépni egy nemzeti egységkormányba.
 

A szabadság ára – mit fizetnek a görögök?

A görög miniszterelnök azután állt elő a népszavazás ötletével, hogy az EU október 23-ai csúcstalálkozóján az eurózóna országai megegyeztek arról, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz hatásköreit bővítve megmentik Görögországot a csődtől.

A mentőcsomagnak része lett volna, hogy a görög állampapírok tulajdonosai elengedik az ország tartozásának felét, miközben a kormány viszonylag enyhe megszorításokkal próbálja rendbeszedni az államkasszát. Ez minden görög emberre kivetítve 300 ezer forintos lemondással járna öt éven keresztül. Vagyis a polgároknak többletadó formájában kellene ezt az összeget befizetniük, vagy jövedelem-, illetve nyugdíjlevonások után kellene lemondaniuk róla, de a tervek között szerepel több állami vállalat privatizációja is.

Az adóemelésekkel és új adók kivetésével 4,5 milliárd eurót szedne be már idén a kormányzat:

– 1 milliárd euró az Általános Forgalmi Adó kulcsok emelésébõl.
( a 19 %-os 23 %-ra, a 11%-os 13%-ra, az 5.5%-os 6.5 %-ra emelkedne.)
– 700 millió euró új különadó kivetésébõl a legnyereségesebb vállalatokra.
– 900 millió euró új luxusadókból (yacht, medence, autó)
– 700 millió euró szerencsejáték-adó emelésébõl
– 600 millió euró jövedéki adó emelésébõl
– 700 millió euró ingatlanérték-adó emelésébõl, zöld adó emelésébõl

Kiadások csökkentésével 5 milliárd eurót spórolna a görög kabinet:

– 2 milliárd euró egészségügyi kiadások csökkentésébõl
– 800 millió euró megtakarítás állami közszolgáltató cégektõl
– 500 millió euró védelmi kiadásokból
– 500 millió euró központi költségvetésben dolgozók fizetésébõl
– 650 millió euró nyugdíjkiadások csökkentésébõl
– 500 millió eurós támogatáscsökkentés az önkormányzatoknak.

Az adóbeszedés hatékonyságának javulásából 1,6 milliárd eurót remél a görög kormányzat, míg az idén privatizált vagyontárgyakból 700 millió euró bevételt ír elõ a megállapodás. Ezt elsõsorban a görög távközlési cég 10 százalékos részvényének eladásából, és az athéni repülõtér koncessziós szerzõdésének áruba bocsátásától várják. Ez összesen 12 milliárd euróval javítaná a költségvetés reménytelen helyzetét, amihez a hitelezõ bankok további 5 milliárd eurót ajánlottak fel, mivel lemondtak a kintlevõségeik felérõl, a 100 milliárd eurós állampapírcsomagjukról, melynek éves kamata éppen 5 milliárd euróra rúg. A görögöknek – megmentésükért cserébe – a következő négy évben is áldozatokat kell hozniuk.

A megállapodás értelmében a görög kormánynak 2012-ben további 1 milliárd euróval kell emelnie az adóbevételeket, míg 2013-ban már csupán 152 millió euró pluszt ír elõ, ami 2014-ben ismét 700 millió euróval növelné a közterheket. A költségvetési szférának a legnagyobb közvetlen érvágást a védelmi kiadásokra fordított összegek csökkentése jelenti. 2012-ben 200 millió euróval költhet kevesebbet a kormányzat, míg 2013, 2014 és 2015 tekintetében 333 millió eurót kell spórolnia az idei költségvetéshez képest.
 

Kiárusítanak

Az egészségügyi kiadásokat összesen 1.8 milliárd euróval kell csökkenteni a hátralévõ négy évben, míg a társadalombiztosítási kifizetéseknél 2012 és 2014 között 1 milliárd eurót kell megtakarítani, 2015-ben már csak 700 millió eurót.

A következő évtől jelentõsen nõnek a privatizációs bevételek is, 2012-ben 14 milliárd eurós bevételt vár el az unióval kötött megállapodás. Ez 2013-ban 7 milliárd eurót jelent majd, míg 2014-ben 13 milliárd euró egyszeri pluszforrást hoz a görög költségvetésnek. Az öt év során összesen 50 milliárd eurós állami vagyon eladásáról kell döntenie a kormányzatnak.

A megállapodás értelmében privatizációs eljárás alá kerül a szerencsejáték monopóliumával rendelkezõ OPAP vállalat, az athéni és a szaloniki vízművek, az áramszolgáltató PPC társaság, illetve a pireuszi és a szaloniki kikötõk is. Értékesítésre vár az olajfinomító Hellenic Petrol, és két pénzintézet, a Hellenic Postbank és az ATEBank is.

A görög állam évente 80 milliárd eurót költ el úgy, hogy közben csak 60 milliárd eurós bevétele van, tehát 20 milliárddal többre lenne szükségük. Az athéni kormányok az elmúlt években az ország eladósításával oldották meg a hiány pótlását, azonban a 350 milliárd euró kölcsönt felhalmozó görögöknek már senki nem akar további hitelt adni, amit tetéz, hogy a korábbi kölcsöneiket ráadásul ezek után nem tudják idõben törleszteni.

 

Werner Tamás/CNN

Nyitókép innen.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Adósság
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Böjte Csaba: fenntartható vágyak
  • Ki az igazi felelős a devizahitelesek problémájáért?
  • Nemsokára megmondják, ki miatt adósodtunk el
  • Végtörlesztés: sok a panasz
  • Szíjjártó: az új ötlet még a végtörlesztésnél is jobb
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A Jobbik ma nagyon tolja
  • Melyik az egyetlen megbízható európai gazdaság?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.