Lelkész édesapja az önálló keletnémet egyházért küzdött

Középpontba került Merkel családi háttere

Az újabb találgatások oka, hogy a hét végén, 85 esztendős korában elhunyt Angela Merkel édesapja, aki 1954-ben Hamburgból önkéntesen költözött át az akkori NDK-ba. A Berlinben született Horst Kasner Hamburgban evangélikus lelkészként dolgozott, mígnem úgy döntött, hogy családjával – így az akkor alig néhány hetes Angela Dorothea Kasnerrel - az egykori keletnémet kommunista államba költözik át.

Isten ajándéka

A jelenlegi kancellár – aki apjának köszönhetően ily módon az első keletnémet kancellárként vonult be a német történelembe – a Merkel nevet első férje, Ulrich Merkel után vette fel, akivel 1977 és 1982 között élt házasságban. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy a második keresztnév, a Dorothea – a görög Dorotheosz latin nőiesítése – Isten ajándékát jelenti.

A keletnémet hatóságoktól Horst Kasner azonnal a Brandenburg tartományban lévő, 300 fős Quitzow településen kapott lelkészi állást. 1957-ben a család az ugyancsak brandenburgi Templinbe költözött át, ahol Kasner teológusok továbbképzését célzó, papi iskolát alapított.

Többen azt hányták Horst Kasner szemére, hogy a szocializmus meggyőződéses barátjaként döntött az NDK-ba való átköltözés mellett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy abban az időben jelentős paphiány volt a hajdani keletnémet államban, és az egyházat üldözték. A fennmaradt iratok szerint a kommunista hatóságok az első időszakban Merkel édesapját „a munkás és paraszt állam ellenségeként” tüntették fel, később azonban már mindenütt „a vörös Kasnerként” szerepelt.

A német kancellár édesapja és édeasanyja. Fotó innen

A krónikák szerint Horst Kasner azok közé tartozott, akik az önálló keletnémet egyházért küzdöttek, de nem törekedtek semmifajta szervezeti vagy tartalmi kötődésre a nyugati egyházhoz. Kasner – mint a feljegyzésekből kitűnt – azon igyekezett, hogy közelebb hozza egymáshoz a kereszténységet és a szocializmust. Ebből a szempontból – mint abban az időben sokan mások – konformistának számított, aki mindig tudta, hol a határ, azt nem kérdőjelezte meg, soha nem tartozott az NDK bírálói közé, és került minden konfliktust.

Angela Dorothea – a későbbi Merkel kancellár – fiatal korában maga is tagja volt az akkori keletnémet kommunista párt, az NSZEP ifjúsági szervezetének, az FDJ-nak, később azonban – testvéreitől eltérően – egyre inkább a rendszert bíráló körök felé fordult. Édesanyjával, a korábban tanítónőként tevékenykedő, Herlind Kasnerrel kiváló volt a viszonya, a család életét mégis elsősorban rendkívül szigorú és tekintélyelvű nevelést alkalmazó édesapja befolyásolta.

Sokak szerint ez volt az egyik oka annak, hogy a fordulat után az akkor már a Merkel nevet viselő Angela a kereszténydemokrata CDU-nál kötött ki, ami egyben egyfajta, a szülői háztól való „politikai emancipációt” jelentett számára. Feltűnő volt az is, hogy Merkel – már kancellárként – ifjúságára és szüleire visszaemlékezve mindig elsősorban édesanyjáról beszélt.

A történészek, illetve életrajzírók szerint az egyházellenes NDK-ban a jelenlegi kancellár édesapja egyformán törekedett arra, hogy az egyház hű szolgája, egyben pedig a kommunista állam lojális polgára legyen. Az egyházi tanácskozásokon rendszerint olyan álláspontot képviselt, ami összhangban volt a kommunista párt hatalompolitikai érdekeivel.

A fordulat után az édesapa semmilyen párttal nem keresett kapcsolatot, a későbbi kancellár édesanyja viszont a szociáldemokratáknál kötött ki. Horst Kasner – az édesanyával ellentétben – távol maradt attól az ünnepségtől, amelyet a CDU 2004-ben az akkor 50 esztendős – még csak pártelnök – Angela Merkel tiszteletére rendezett. 2005 novemberében viszont az egész család helyet foglalt a Bundestag tiszteletbeli páholyában, amikor Németország első női - és keletnémet kancellárját –beiktatták hivatalába. A történetírók szerint büszkeséget és kételyeket egyszerre érezhetett Merkel kancellár édesapja.

MTI

A nyitókép innen

• Cimkék:
angela merkel vallás politika család

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére