Világhír
2011-12-14 14:30:00
A lépés legális és várható is voltKlímacsúcs: Kanada sokkot okozott
Történelmi lépésként kilép Kanada a kiotói jegyzőkönyvből, miután a legfőbb szennyezőket továbbra sem köti a nemzetközi egyezmény.
Kanada hivatalosan is kilép a globális felmelegedés ellen küzdő kiotói protokollból, jelentette be Peter Kent, az észak-amerikai ország környezetügyi minisztere. A szabályozás „nem jelent előremutató utat Kanada számára”, az előírt kibocsátási kvóták átlépése ugyanis súlyos pénzbüntetésekkel járna, ami bénítóan hatna a kanadai gazdaságra.
Fontosabb gazdasági érdekek
A kiotói protokollt még 1997-ben fogadták el (de csak 2005-ben lépett életbe), célja a káros anyagok kibocsátásának visszaszorítása annak érdekében, hogy megóvjuk Földünket az éghajlatváltozás pusztító hatásaitól. A keretegyezmény hatékonyságát azonban a kezdetektől sokan bírálták: nem elég, hogy a törékeny gazdaságukra hivatkozva a fejlődő országok (így Kína és India is) kimaradt a kötelező kötelezettségvállalásból, de a legfőbb szennyező, az Amerikai Egyesült Államok sem volt hajlandó ratifikálni az egyezményt, azzal az indokkal, hogy az károkat okoz a gazdaságában.
A kanadai lépés teljes mértékben legális, és tulajdonképpen várható is volt, hiszen a kormány 2008 óta azt az álláspontot képviseli, hogy nem kívánja végrehajtani a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat. Mindettől függetlenül óriási jelentősége van a döntésnek: az észak-amerikai ugyanis az első ország, amely hivatalosan kilép a nemzetközi egyezmény kereteiből. Kanada számokkal is alátámasztotta a döntését: a kiotói célok elérése 13,6 milliárd dollárba kerülne, ami családonként 1600 dollárt jelent – ezt nyilván csak megszorításokkal, így munkahelyek megszüntetésével tudnák kifizetni. Márpedig ezt a politikát a 2006 óta hatalmon lévő konzervatív kormány nem tudja elfogadni, főleg annak fényében, hogy a két legnagyobb szennyező, az USA és Kína merev elzárkózása lényegében teljes mértékben megsemmisíti az önkorlátozó államok erőfeszítéseit. A Stephen Harper vezette konzervatív kormány már évekkel ezelőtt jelezte is, hogy nem kívánja betartani a számára előírt kvótákat, mert a liberális elődje által megkötött megállapodást „radikálisnak és felelőtlennek” tartja.
A kínai álláspontot ismerve ezek után meglepő, hogy épp Peking részéről érkezett az egyik legkeményebb kritika. „A kanadai döntés élesen szembemegy a nemzetközi közösség erőfeszítéseivel, így az igencsak sajnálatos” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. Hasonlóan nyilatkozott Japán is, a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett kis csendes-óceáni szigetországok nevében Tuvalu pedig egyenesen „szabotázsnak” nevezte a „meggondolatlan és felelőtlen” kanadai döntést.
Durbani remények
A kanadai környezetügyi miniszter bejelentése nem sokkal a dél-afrikai Durban városában tartott klímacsúcs lezárása után robbant. Pedig az ENSZ égisze alatt lebonyolított nemzetközi konferencia jelentős sikereket hozott: bár igazi áttörést nem tudott hozni, meghosszabbították a kiotói egyezményt, illetve a résztvevők az utolsó utáni pillanatban tető alá hoztak egy új megállapodást. E szerint 2015-re lefektetik a világ összes államára kötelező érvényű szabályozás alapjait, ami aztán 2020-ban életbe is lép. Ezt a dokumentumot Kanada is üdvözölte és támogatásáról biztosította – még ha kritizálta is a Kínának és Indiának adott kiskapukat –, előremutatónak titulálva azt. Egyelőre egyébként bizonytalan, hogy mely fejlett országok vesznek majd részt az új jegyzőkönyv kidolgozásában, hiszen több ország (például Oroszország) is jelezte, hogy szándékában áll kimaradni a folytatásból.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is elégedett a klímakonferencia eredményeivel, tudósít az MTI. A tárca közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a durbani konferencia másfél napos késéssel fejeződött be, az ENSZ-klímatárgyalások történetében példátlanul hosszú csúszás pedig azt jelzi, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a környezetpolitikai szempontok mellett súlyos gazdaságpolitikai érdekeket is érint, és nagyban befolyásolja a globális erőviszonyok alakulását. Az NFM közleménye szerint az EU és más progresszív országok elvárása, hogy a felálló új rendszerben a legnagyobb kibocsátó országok – ideértve az Amerikai Egyesült Államokat, Kínát és Indiát – egyaránt jogilag kötelező erejű kibocsátáscsökkentési intézkedéseket vállaljanak.
MTI/Tóth Miklós
|
További cikkek
|
Környezet, védelem
|
|
|
|
