És mi az a híres tizenkét pont?

Kiskáté: a Kínával kötött szövetség árnyoldalai

Valóban történelmi megállapodás született?

Bizonyos szempiontból igen, hiszen ilyen szervilis retorikát diktatúrával szemben utoljára a a szovjet időkben  alkalmazott magyar vezetés. A szerződések legtöbbjét azonban már korábban aláírták és most csak megerősítették azokat.

Az államkötvények vásárlásának Orbán Viktor „történelmi jelentőséget” tulajdonított.

Ugyanilyen ígéretet kapott korábban Spanyolország és Portugália is, amit valós cselekvés nem követett „kommunikációs hibára” hivatkozva.

És ez az államizé megoldaná a problémáinkat?

Az államkötvények vásárlása rövid távon segíthet az államadósság-válságon, de megoldás helyett csak elodázza a problémát. Ezért lehet veszélyes a kínai felvásárlás: nem ismerni a feltételeit, nem tudjuk, hogy  mit vállalunk, ezért ebből visszafizetni az IMF-től és az EU-tól kapott hitelt rizikós döntés.

Mi gyengék vagyunk, Kína pedig erős. Egy erős barát segíthet a gyengén, nem?

A mesében igen, a reálgazdaságban ez mésként működik. Minél erősebb befolyása van egy ekkora gazdaságnak a mi kis és törékeny gazdaságunkra, annál kevésbé garantált számunkra a létbiztonság. Történelmi tapasztalatból tudhatnánk, hogy az erős függő helyzetből mi nem kerülünk ki szerencsésen.

De hát kapunk egymilliárd eurót tőlük!

A Kínai Fejlesztési Bank biztosít egy egymilliárd dolláros hitelkeret, melyet a közös kínai-magyar fejlesztésekre költhet a kormány. Ennek a feltételei szintén ismeretlenek.

És mi az a híres tizenkét pont?

1. Légi és folyami közlekedésről szóló nyilatkozat, melyet Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és a kínai külügyminiszter írt alá.
2. Befektetés ösztönzési nyilatkozat, melyet Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és a kínai kereskedelmi miniszter írt alá.
3. Vasúti fejlesztésről szóló nyilatkozat, melyet Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és a kínai magyar nagykövet írt alá.
4. Stratégiai megállapodást kötött Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Huawei távközlési cég elnökhelyettesével, hogy a cég véglegesen hazánkba telepíti Ellátó Központját, ami már 2009 óta próbaüzemel.
5. Kulturális központok létesítéséről szóló szándéknyilatkozat, melyet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és a kínai magyar nagykövete írt alá.
6. Bilateriális (kétoldalú) üzleti tanács felállításáról szóló nyilatkozat, melyet Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke és a Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke írt alá.
7. Közép-kelet-európai logisztikai és kereskedelmi platform kialakításáról és kereskedelmi együttműködésről szóló nyilatkozat, melyet Mendelényi Dániel a Magyar-Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság vezetője és a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelem Fejlesztési Irodájának vezetője írt alá.
8. Pénzügyi együttműködés a BorsodChem Zrt. és a Bank of China Ltd. között, 1,1 milliárd euró értékben.
9. Stratégiai együttműködési megállapodás a HNA csoport (Hainan Airlinest üzemelteti) és a Magyar Tőketársaság Zrt. (Demján Sándor) között. A két cég logisztika, reptérfejlesztés, légi közlekedés, ingatlanfejlesztés, hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése és pénzügyi szolgáltatások területén kíván együttműködni.
10. Közép-Európai Magyar-Kínai Kereskedelmi Logisztikai és Fejlesztési Együttműködési Övezet létrehozásáról szóló megállapodás, ami a Talentis Group és a Shandong Imperial Investment között jött létre, hogy továbbfejlesszék a Zsámbéki Tudásközpontot, melyből már több projekt megvalósult.
11. Együttműködési megállapodás jött létre Szolnoki Ipari Park vezérigazgatója és a BBCA pénzügyi igazgatója között, hogy megvalósítsák a Szolnoki Citromsav Gyárat, mely évi 60 ezer tonna kapacitású lesz. A tervek alapján 350 embernek ad majd munkát közvetlenül és további 500-nak közvetve. A 90 millió dollár értékű beruházáshoz a kínai cég kiemelt állami támogatást kért, amire hat hónapot adott a kormánynak. A szándéknyilatkozatot már márciusban megkötötték.
12. A CANYI New Lightin európai termelési bázisa energiatakarékos világításért megállapodást kötött a DML Europa Vállalattal. A döntés már februárban megszületett a 30 millió eurós beruházásról. Jelenleg négy helyszínt vizsgálnak, melyből három hazánkban egy Erdélyben található. A világítótestek és hozzá tartozó elemek gyártásával foglalkozó vállalkozás körülbelül 90 új munkahelyet teremt.

Legalább lesznek munkahelyek, nem? 

Az ipari vállalatok létrehozása vagy bővítése ugyan munkahelyeket teremt, de aggodalomra is okot ad, hiszen ismerjük a kínai „munkapolitikát”. Ennek a megjelenése Magyarországon komoly veszélyt jelent, hiszen ha kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk Kínával szemben, a nyomásgyakorlásuk révén lazíthatnak az amúgy sem túl erős és betartatott magyar munkatörvényeken, ami hosszú távon az életszínvonal romlásához vezethet.

Mindenki üzletel Kínával, és egész Európa jól jár vele, azt mondják.

Azt mondják, pedig a fokozódó nemzetközi kínai terjeszkedés számos aggodalomra ad okot. A mesterségesen generált és fenntartott kínai piac rohamos növekedési ütemének visszaesését jósolja több gazdasági és pénzügyi szakember, melynek bekövetkezte így még erősebb negatív hatással lenne az amúgy is instabil európai gazdasági helyzetre.
 

Kotulics 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére