Egyiptom hamarabb lett keresztény, mint Európa

Kik azok a koptok és mit akarnak?

A keresztények elleni kisebb-nagyobb támadások mindennaposak Egyiptomban, ha a felgyújtott üzletekről, vidéki összecsapásokról vagy a keresztény nők megerőszakolásáról nem is szólnak a hírek. A koptok szerint a hatóságok nem védik meg őket a politikai iszlám erősödésével egyre szaporodó támadások ellen és nem tesznek meg minden tőlük telhetőt, hogy kézre kerítsék a tetteseket. Pedig a keresztények voltak ott előbb.

Fogantyús kereszt

A kereszténység egyiptomi megjelenését a hagyomány Szent Márkhoz köti, aki – miután Szent Péter mellett tevékenykedve lejegyezte az róla elnevezett evangéliumot – Alexandriában megszervezte Afrika első keresztény gyülekezetét, majd a város első püspöke lett és itt szenvedett vértanúhalált. Alexandria keresztény teológiai iskolája a 3. századtól kezdve korának egyik legnagyobb hatású dogmatikai és bibliamagyarázó központja lett. A város több egyházatyát adott a kereszténységnek, központja volt az ariánus és nesztoriánus tanok elleni küzdelemnek, alapjában határozva meg a korabeli dogmatikát. Az egyiptomi kereszténység jelentőségét jól érzékelteti, hogy a remete és szerzetesmozgalom a Nílus mentén jelentkezett először. Egyiptom korábban lett keresztény, mint Európa.

Az egyiptomi és szír keresztények az 5. századi hitviták során elszakadtak az 1054-ig egységes katolikus-ortodox irányzattól és megalapították attól független egyházi hierarchiájukat. A különállás hozzájárult a korai egyiptomi kereszténység szinkretikus jellegének megőrzéséhez. Az úgy nevezett kopt kereszt egyik előképe a Krisztus kereszthalálára emlékeztető, általánosan elterjedt szimbólum mellett az ókori egyiptomi vallásban is ismert, a halál utáni életet szimbolizáló ankh. A „fogantyús” keresztet a kopt férfiak – a muszlimoktól való különállásuk hangsúlyozása végett – napjainkban is a csuklójuk fölé tetoválva viselik.

A kopt az afroázsiai - régebben sémi-háminak nevezett - nyelvcsaládba tartozik és a klasszikus egyiptomi nyelvből fejlődött ki. A kopt nyelv napjainkra kikopott a mindennapi használatból, helyzete a latinhoz hasonló: néha szerepet kap az egyházi szertartásokon, de a ma használatos liturgia nyelve nagyobbrészt a koptok hétköznapokban is használt nyelve, az arab.
 

A muszlim-keresztény együttélés évszázadai

Az egyiptomi arab hódítók nem térítettek erőszakosan, a koptok adózásért cserébe szabadon gyakorolhatták vallásukat. A jómódú, hellén műveltségű keresztények még évszázadokig megőrizték vezető szerepüket a közigazgatásban. Számarányukat meghaladó mértékben kerültek ki közülük az orvosok, tudósok, pénzváltók és kereskedők. Az együttélés ugyanakkor sosem volt mentes a súrlódásoktól. Hol a koptok lázadtak fel az adók megemelése miatt, hol a muszlim köznép támadt az irigyelt keresztényekre. Al-Hakim kalifa uralma idején (1012-15) a koptokat eltávolították a hivatalokból, templomaikat mecsetté alakították át és megkülönbözető öltözet viselésére kötelezték őket. A mameluk szultánok majd az oszmán fennhatóság alatt helyzetük többnyire nem változott. Muhammad Ali (1805-49) idején modernizálták az országot, ennek jegyében eltörölték a koptok fejadóját is.

A 20. század első felében, a brit protektorátus és a brit megszállással járó egyiptomi királyság idején a keresztények egyre fontosabb közéleti pozíciókat foglalhattak el, ennek ellenére vezetőik együttműködtek a muszlimokkal a teljes függetlenség elnyerése érdekében. A királyság 1952-es megdöntése, a pánarab nacionalista köztársaság kiépítése után helyzetük romlani kezdett. Anvar Szadat elnöksége alatt azonban a törökországihoz hasonló, a hadseregre támaszkodó világi kormányzat nyitni kezdett a politikai iszlám felé, ami tovább rontotta a keresztények helyzetét. 1981-ben az elnök III. Senuda alexandriai pátriárkát, a „kopt pápát” megfosztotta tisztségétől és kolostorba záratta.

Másodrendű állampolgárok

A koptokat törvény szerint nem diszkriminálják, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az egyenlőség csak papíron létezik. A keresztények templomok építését a hatóságok adminisztratív eszközökkel akadályozzák. Keresztények csak számarányuk alatt és kevésbé komoly pozíciókban lelhetők fel az államigazgatásban és a rendőrségnél, a hadseregben pedig még nehezebb az előrejutásuk. Az is kérdéses, mennyire hiteles a koptok lélekszámát 7-8 millióra becslő hivatalos egyiptomi adat, a valóságban lehet, hogy másfélszer ennyien vannak.

A 2009-ben, a sertésinfluenza-járványra adott kormányzati intézkedés során elpusztították az ország sertésállományát, ami több kopt családot tett földönfutóvá, a muszlimok többségű országban a sertéstenyésztők a keresztények soraiból kerülnek ki. Az intézkedés mindenképpen túlzónak és indokolatlannak tűnik, ami azért is érdekes, mert a minisztériumi döntéshozók közismertek az egyiptomi politikai iszlámot képviselő Muzulmán Testvériséghez fűződő kapcsolataikról. A keresztények életét azonban elsősorban a muszlim lakosság és a terrorizmus veszélyezteti.

A legutóbbi robbantás helyszíne december eleje óta szerepelt célpontként egy, az al-Kaidához köthető internetes honlapon, kopt vezetők szerint a tragédia megelőzhető lett volna. Az egyiptomi kormány szorult helyzetben van, bár az ország berendezkedése világi jellegű és a politikai iszlámmal szemben szövetségesre lelhet a keresztény közösségben, a koptok melletti kiállása a legnagyobb ellenzéki mozgalomnak, a Muzulmán Testvériségnek a malmára hajtaná a vizet.

tl

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére