Az egyiptomi káosz okozza az újdonságokat az övezetben?

Gázai helyzetkép: mi van az álarc mögött?

A mút hónap végére két luxushotel megnyitását is beütemezték Gázában, júliusban pedig egy második pláza is megnyílik az eddigi mellett. Az utakon új autók ezrei gördülnek, sok száz új lakás és két tucat iskola is épül. Az a farm, amely az egyik korábbi izraeli kolónia helyén létesült, elegendő gyümölcsöt termel ahhoz, hogy csökkenteni lehessen az importot Izraelből.

Felemás megoldások

A The New York Times riportja szerint az elszigetelt palesztin tengerparti övezet első igazi gazdasági növekedési periódusát éli azóta, hogy Izrael 2007-ben blokád alá vonta a radikális Hamász által irányított térséget. – A helyzet tényleg javult az egy évvel ezelőttihez képest – mondta az amerikai lapnak Dzsamál el-Hudári, az ostromzár elleni népi bizottság vezetője. – Az áruk 60-70 százalékát a blokád már nem érinti. Ala al-Rafáti, a Hamász gazdasági minisztere feltárta, hogy csaknem ezer gyár működik az övezetben, az év eleje óta a munkanélküliség csökkent, és becslése szerint ma már nem haladja meg a 25 százalékot.

Az is igaz viszont, hogy a Gázából kiindult rakétatámadások megtorlására két és fél éve indított izraeli invázióban lerombolt házak ezreit máig nem építették újjá, a kórházakban a felszerelés hiánya miatt kénytelenek törölni a nem sürgős műtéteket, és az áramszolgáltatás kiszámíthatatlan. Az egyiptomi határ nagy reklámmal beharangozott megnyitása felemásra sikerült, az emberek továbbra is kelepcében érezhetik magukat. A napi 1,6 dollárnál kevesebb jövedelemből élő gázaiak száma ma háromszor annyi, mint négy évvel ezelőtt, a lakosság háromnegyede szorul rá az élelmiszersegélyre.

Minden rendben?

Persze sokféle kiindulópont lehetséges. Öt éve annak, hogy elrabolták és fogságba vetették Gilád Salit izraeli katonát. Négy év telt el azóta, hogy Gázában a Hamász szerezte meg a hatalmat, ami arra indította Izraelt és Egyiptomot, hogy lezárja a határt, felszámolva a személyi forgalmat és az áruforgalom zömét; egy év azóta, hogy a Törökországból indult flottilla áttörte a blokádot, izraeli kommandósok pedig kilenc aktivistát megöltek a hajók fedélzetén, ami nemzetközi tiltakozásra, és az ostromzár enyhítésére vezetett.

Ez is Gáza
Fotó: belfasttelegraph.co.uk

Az is tény, hogy az övezet sohasem tartozott a legszegényebbek közé. Csaknem ismeretlen benne az írástudatlanság, viszonylag alacsony a gyermekhalandóság, az egészségügyi körülmények jobbak, mint a fejlődő világ legnagyobb részében. – A lakosság 100 százaléka részesült védőoltásban: nincs gyermekbénulás, kanyaró, diftéria és AIDS, sohasem volt kolerajárvány – sorolta Mahmúd Daher, az Egészségügyi Világszervezet helyi képviselője.
Az izraeli kormány és hívei ezekre az adatokra hivatkozva hirdetik, hogy Gázában minden rendben, az izraeli politika humánus, nincs szükség semmiféle segélyflottillára. Izrael bírálói szerint viszont a blokád továbbra is megfojtja a fejlődést, és a tanult palesztin lakosság elől elzár minden perspektívát, ezért fenn kall tartani a nyomást Izraelre, javulásról beszélni pedig egyenesen megtévesztő.

Virágzik a csempészet

Az utóbbi időszak gázai újdonságait részben az egyiptomi káosz magyarázza. Az új egyiptomi határpolitika korábban nem sokat változtatott a képen, de az egyiptomi forradalom és a Sinai-félsziget egyiptomi felügyeletének abból következő gyengülése annál többet. Az elmúlt évben Izrael szinte mindent beengedett Gázába, kivéve a cementet, acélt és más építőanyagokat, nehogy a Hamász bunkerek és bombák készítésére használja azokat. A Hamász vállalkozói így nem importálhattak építőanyagot a lakások, iskolák, gyárak, közművek, közmunkák számára. Újabban viszont naponta mintegy 3000 tonnányi török eredetű, Egyiptomban legálisan megvásárolt cementet, kavicsot csempésznek át éjjel-nappal az Egyiptom és Gáza határán épült több száz alagúton, mivel Hoszni Mubarak megdöntése óta az egyiptomi biztonsági szervek már nem akadályozzák meg ebben a csempészeket. Így megkezdődött az utcák aszfaltozása és fellendültek az építkezések.

Karim Garbaui építészmérnök vállalkozása ma tíz beruházáson dolgozik, többségük sokemeletes lakóépület lesz. Mint elmondta az amerikai lapnak, a 130 gázai építkezési cég közül két éve egynek sem volt megrendelése, ma ellenben valamennyi dolgozik. Izrael heti húsz gépkocsi bevitelét engedélyezi Gázába, de az elmúlt hónapokban járművek százai érkeztek Líbiából. Egyiptomon sofőrök hozták át, és az ellenőrizetlen alagutakon juttatták be a járműveket az övezetbe.

Dugába dőlt vallási érvek

Egyébként úgy tűnik, hogy a Hamász erősebben ellenőrzi Gázát, a közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy riválisa, a Fatah népszerűbb. Ez magyarázhatja, hogy a két szervezet meghirdetett politikai egyesülése miért akadozik: a Hamász vezetői elveszthetik tisztségüket. A gázai kórházak válsága közvetlenül a Ciszjordániát ellenőrző Fatah vezetőivel kialakult konfliktus következménye, valószínűleg ezért nem érkezik felszerelés a Nyugati Partról (Ciszjordániából.)

A The New York Times szerint az is hozzátartozik a képhez, hogy a Hamásznál is radikálisabb iszlamista csoportok erőfeszítései nem sokat értek el Gázában, például hiába próbálták vallási érvekkel betiltani a vízi pipák használatát a nők számára. Az elegáns Carino étteremben ezekben a napokban is látni dohányzó nőket, ráadásul fejkendő nélkül. A kényelmesebb élet látszata azonban megtévesztő lehet, és csak igen kevesekre vonatkozik. Például az olyanokra, mint Szamah Száleh, a Dzsabalija menekülttáborban élő 21 éves medika. A lány villanyszerelő apja most, hogy újra van építőanyag, külön helyiséget építhet számára házukban, ahol eddig mindig másokkal kellett megosztania a szobáját. Ám a diáklány tudja, hogy helyzete kivételes. Elmondása szerint a gázaiak zöme számára a dolgok nem javultak, legtöbbjükről egyszerűen megfeledkeznek.

–mi, MTI–

• Cimkék:
Gáza Izrael Hamász fellendülés Egyiptom vallás menekültek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére