Breivik a vallomásért cserébe a király lemondását követelte

Furcsa feltételeket szabott a rendőrségnek a norvég tömeggyilkos

Anders Behring Breivik, a július 22-i norvégiai kettős merénylet tömeggyilkosa azt követelte, hogy mondjon le Jens Stoltenberg kormányfő és V. Harald király is hagyja ott trónját. Emellett azt akarta, hogy őt nevezzék ki a norvég hadsereg élére.

Ez egy őrült

A második, szombati esti kihallgatáson elhangzott követeléseket a rendőrség elutasította, de tíz órányi vallatás után végül együttműködést mutatott az oslói és utoyai mészáros. Paal Fredrik Hjort Kraby a nyomozást vezető rendőr elmondta: Breivik minden kérdésre válaszolt, kivéve egyet. Továbbra sem árulta el, hogy vannak-e tettestársai, nem fedte fel szervezete többi sejtjét. Mint ismeretes, korábban már utalt arra, hogy nemcsak ő, hanem többen is részt vettek a vérfürdő megtervezésében és kivitelezésében.

A nyolc hétre előzetes letartóztatásba helyezett férfit pszichiáterek is megvizsgálják annak megállapításának érdekében, hogy büntetőjogilag egyáltalán felelősségre vonható–e a 77 ember életét kioltó férfi. A vizsgálat eredménye novemberre készül el. Breivik ügyvédje korábban kijelentette, hogy védence őrült, de arról még nem beszélt, hogy a védelmet erre a tényre alapozva építi fel.

A német alkotmányvédelem újabb „Breivikektől” tart

Mindeközben a német alkotmányvédelem attól tart, hogy az Anders Behring Breivik által elkövetett norvégiai kettős merénylet mintaként szolgálhat az iszlám radikális ellenfelei számára hasonló erőszakos cselekmények elkövetéséhez. Erről a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal elnökhelyettese nyilatkozott a Der Spiegelnek. Az újság internetes kiadásában, vasárnap megjelent interjúban Alexander Eisvogel aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a 77 halálos áldozatot követelő merényletek iszlámgyűlölők – úgymond – utánozni kívánják majd.

Iszlámgyűlölők lehetnek Breivik követői

Az alkotmányvédelmi hivatal helyettes vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Breivik tervét rendkívül aprólékosan és alaposan dolgozta ki, arra törekedve, hogy a biztonsági hatóságoknak semmiképp se tűnjön fel. A hivatal elnökhelyettese úgy értékelte, hogy a norvégiai merényletek esetében az idegenellenesség új köntösben jelentkezett. Ennek kapcsán arra utalt, hogy Breivik tettét nem rasszista, hanem sajátos kulturalista, illetve ideológiai érvekkel igyekezett alátámasztani. Alexander Eisvogel szerint az európai szélsőjobboldal reagálása a tartózkodástól az elutasításig terjedt. Mindezt elsősorban azzal magyarázta, hogy a vallási fundamentalizmus és az iszlámgyűlölet – Breivik által használt – "ideológiai keveréke" a többi között a német szélsőjobboldal számára felettébb nehezen emészthető.

Ezzel egy időben egy vasárnap közzétett felmérés arról tanúskodott, hogy a német lakosság egyre erőteljesebben utasítja el a szélsőjobboldalt. Az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság csaknem 70 százaléka a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt haladéktalan betiltása mellett foglalt állást. A megkérdezettek 80 százaléka az internet erőteljesebb ellenőrzését sürgette, és azt a véleményt fogalmazta meg, hogy mindenfajta szélsőséges, gyűlöletet szító és erőszakra ösztönző tartalmat azonnal törölni, illetve zárolni kell.
 

mi, MTI

• Cimkék:
breivik kihallgatás norvégia őrült

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére