Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-10-19 20:50:00

„Ha nagyon örülünk, a zsidók esetleg rakétát lőnek ránk”

Ezret egyért: az izraeli fogoly hazatért –- képgalériával

Egy lépéssel közelebb a közel-keleti békéhez: Izrael négyszázhetvenhét palesztint engedett el, a másik 550 főt két hónapon belül kell szabadon engedniük. Cserébe hazatérhetett a zsidó állam elfogott őrmestere: Gilád Sálit.

– A Khaszám brigádok teljes harci díszben képviseltették magukat Gázában a fogolycserénél. Nem tudtam elképzelni, hogy ennyien vannak, pedig de. Két méterenként állt valaki gépkarabélyokkal és gránátvetőkkel, amikor vitték a foglyot – mesélte Ualla Karádzsa palesztin újságíró barátom Rafahból, majd hozzátette: – Komolyan átmotoztak mindenkit a rendőrök, hogy senki se vigyen be fegyvert. Tudod, nálunk, palesztinoknál szokás a levegőbe lőni, ha örülünk valaminek. A Hamász azonban attól félt, ha nagyon örülünk, a zsidók esetleg rakétát lőnek ránk. Volt már rá példa.


Nem tervezett túszejtés

Tegnap a Gázai övezetet ellenőrző Hamász öt év tárgyalásai után megegyezésre jutott Izraellel és átadott egy izraeli törzsőrmestert Egyiptomnak, hogy onnan helikopterrel Izraelbe repüljön. A törzsőrmester nevét a nyugati világban mindenhol ismerik. Gilád Sálitnak hívják, izraeli-francia állampolgár. Elrablása óta Párizs díszpolgára is, sok más egyéb mellett.

2006-ban az iszlám dzsihád által lebonyolított akció keretében ejtették foglyul a palesztin szélsőségesek. Nem terveztek túszejtést, kilőtték a katona tankját, sebesülten fogták el, hogy aztán egy alagúton keresztül Gázába vigyék, és ott tartsák öt évig. Senki sem gondolta, hogy ennyi ideig lesz fogoly. Mégis így alakult. Amikor a mindennapi.hu újságírója 2009-ben először a Gázai övezetben járt, már terjedtek az utcán a viccek, hogy Sálít él és virul. „Megnősült és két gyereke van” -- mondták egyesek, mások esküdtek, hogy „koftát süt valahol Khan Júniszban”.

 


Képgalériánk a fogolycseréről     Fotók: Jászberényi Sándor

A valóság azonban kevésbé volt szórakoztató. A Hamász első körben az összes palesztin fogoly elengedését követelte a börtönökből Sálitért cserébe, a humánus „engedjétek el a kiskorúakat és a nőket” szlogen mögé bújtatva azonban azokat a saját aktivistáit is, akik különböző fegyveres terrorakciók miatt ültek. Értelemszerűen Izrael nem hajlott erre az üzletre, így a tárgyalások félbeszakadtak. Izrael elutasítására a Hamász azzal reagált, hogy senkit sem engedett Sálit közelébe. Bár minden évben tucatjával érkeztek a diplomaták, hogy közbenjárjanak a fogoly katonáért, és legalább azt elérjék, hogy a Vörös Félholdat (A Vörös Kereszt arab verziója – a szerk.) beengedjék hozzá, hogy a fizikai állapotát ellenőrizze, a Hamász hajthatatlan volt. Senki sem láthatta Sálitot, leszámítva az őreit. Félévente küldhetett videoüzenetet a családjának.


Tudathasadásos állapotban

Izraelben az évek során tudathasadásos állapot állt be kormányzati szinten Sálit kérdésében. Két irányelv ütközött a mindenkori politikában: a zsidó állam legkomolyabb szövetségesétől, az Egyesült Államoktól átvett „nem tárgyalunk terroristákkal” és az Izrael megalakulása óta érvényben lévő „nem hagyjuk a fiainkat hátra a csatamezőn”. Míg az országban átfogó kampány zajlott Sálit kiszabadításáért, a másik oldalon Izrael nem engedhette meg, hogy nyilvánosan tárgyalásokat folytasson egy olyan mozgalommal (a Hamász), melyet hatalomra kerülése óta minden létező fórumon terrorszervezetnek nevezett. A palesztin frakciók közötti polgárháború pedig lehetetlenné tette, hogy a sokkal mérsékeltebb, ciszjordániában regnáló Fatah közvetítsen Sálitért.

Azon kevés arab állam kormányzatával pedig, amely elismeri Izrael állam létezését, a Hamász nem tárgyalt. Az egyiptomi Mubárák-kormányzat látványosan hamisította meg azokat a szerződéseket, melyek a két palesztin frakció, a Fatah és a Hamász között jöttek létre a békéltető tárgyalások során. Izraelnek egyedül a titkosszolgálata maradt, hogy Sálit nyomára akadjon. A Moszád azonban rendre kudarcot vallott, dacára annak, hogy a 2009-ben indított Öntött Ólom hadművelet egyik hangoztatott célja a törzsőrmester kiszabadítása volt.

A mindennapi.hu újságírójaként többször is kértük a Hamász kormányzatot, hogy találkozhassunk a fogollyal. Faúzi Bárhúm Hamász-szóvivő rendre elutasította kérésünket, pedig abba is belementünk, hogy feltételek nélkül alávetjük magunkat a mozgalom minden biztonsági kikötésének.


Változó szelek


Ez év politikai fordulatai azonban döntő változásokat hoztak Közel-Kelet politikai életében. Egyiptomban megdöntötték az Izrael-barát Mubárák-kormányzatot, a helyére lépő Legfelsőbb Katonai Tanács előtt pedig tiszta lappal indult a Hamász. A kairói tárgyalások során sikerült is tető alá hozni egy kérészéletű Hamász--Fatah kiegyezést. A gesztus azonban szimbolikusan is értelmezhető volt: a Hamászt többé nem tekinti terrorszervezetnek a Közel-Kelet legnépesebb és legnagyobb hadsereggel rendelkező országa.

Izrael körül, a Gázai övezet blokád alatt tartása, a flottilla-incidens és a populista politikai antiszemitizmus fellángolása miatt fogyni kezdett a levegő. Az izraeli--palesztin tárgyalások is megfeneklettek. Mahmúd Ábbász bejelentette, hogy egyoldalú lépésként az ENSZ BT-hez fordul tagfelvételért. Palesztin szélsőséges csoportok (a Hamász szóvivőt, Fáuzi Bárhúmot is beleértve) pedig már a harmadik intifádát emlegették a mindennapi.hu tudósítójának.

Mivel az Egyesült Államok nem, vagy csak legvégső lehetőségként teheti meg, hogy megvétózza a palesztin ENSZ-tagfelvételi kérelmet, kénytelen volt nyomást gyakorolni legkomolyabb stratégiai szövetségesére a térségben, hogy kezdje újra a tárgyalást a palesztinokkal. Így került újra elő Gilád Sálít.


Ezer és egy


Az ezer fogoly elengedését Benjámin Netanjahú miniszterelnök viszonylag könnyedén vitte keresztül a Kneszeten, az igazi ellenállást azok a családok tanúsították, akiknek a hozzátartozóit gyilkolták meg az elengedett Hamász aktivisták. Az izraeli legfelsőbb bíróság több beadványt is elutasított, mely a fogolycserét akarta szabotálni, így az végül tegnap, egyiptomi közvetítéssel le is zajlott. Négyszázhetvenhét palesztint engedtek el első körben (lásd képgalériánkat), a másik 550 főt a megegyezés szerint két hónapon belül kell szabadon engedniük. Sálit már otthon van.

Politikai elemzők szerint a megegyezésben az is benne van, hogy Egyiptom megengedi, hogy a lassan tartós polgárháborúba süllyedő Szíriából a Hamász felső vezetése áttelepülhessen Kairóba. A megegyezéssel azonban senki sem elégedett. Az izraeli közéletben már megjelentek azok a félelemek, hogy a jelenlegi alku csak bátorítani fogja a terrorakciókat. A félelem nem teljesen alaptalan: az Iszlám Dzsihád már be is jelentette, hogy újabb izraeli katonák elrablását tervezi.

A mindennapi.hu telefonos megkeresésére Fáuzi Bárhum Hamász-szóvivő cáfolta, hogy a Hamász további izraeli katonák elrablását tervezné, mindemellett felszólította a „megszállókat”, hogy tartsák be a teljes megegyezést, és ne szabotálják a többi palesztin hazatérését. Úgy tűnik, a Hamásznak is komoly aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a zsidó állam betartja-e a teljes megegyezést. Az eddigiek megszegése nem okozott álmatlan éjszakát egyetlen izraeli államfőnek sem.

Az elengedett négyszázhetvenhét rab azonban komoly presztízsnövekedést jelent a Hamásznak a palesztinok körében, és egyfajta igazolását az erőszak-politikájuknak. A kérdés az, hogy a Sálít körül megindult egyeztetések vajon továbbvihetők-e a kétállamos megoldás kérdéséig, illetve az ENSZ-szavazás lezárultáig. A tegnapi nap mindenesetre nagy győzelemnek tekinthető a palesztinok körében. Sokan tértek vissza Gázába, akikről azt hitték, örökre tűntek el, s általános volt az öröm. Izrael pedig visszakapta azt a katonáját, aki honvédő háborújuknak nemzeti szimbóluma lett az évek során.

 

Jászberényi Sándor
Kairó-Rafah

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.