Nem ritka a kegyetlen bánásmód

EU: kvóta alapján osztanák szét a menekülteket

Ezer sebből vérzik az európai menekültpolitika: a múlt hónapban az Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte Görögországot, amiért a menedékkérelmezőkkel kegyetlenül bántak. Gyalázatos esetekről számol be a Human Rights Watch legutóbbi jelentése is, miszerint az Ukrajnából érkező, ám a szlovák és a magyar határőrök által oda visszatoloncolt menedékkérőket szabályosan megkínozták, áramot vezetve a testükbe – írja az Index.hu.

A szélsőséges esetek alól Olaszország sem kivétel: nem egy olyan jelentés került napvilágra, miszerint az olasz partoknál kikötni szándékozók csónakjait visszafordították, a háborgó tenger szeszélyére bízva a segítséget kérőket. Világos, hogy ezeknek az eseményeknek komoly, egy tőről eredő oka van: egységes uniós menekültstratégia híján az EU peremén élő országokra sokkal nagyobb feladat és felelősség hárul, mint más tagállamokra. Ezek az országok (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Málta, Ciprus) ráadásul az Európai Unió amúgy is szegényebb államai közé tartoznak, a rájuk rótt teher így hatványozottan sújtja őket.

A jelenlegi gyakorlat abszurditását jelzi, hogy mivel egyelőre tagállami hatáskör annak eldöntése, hogy menekültstátuszt adnak-e a menedékért folyamodónak, simán megeshet, hogy az egyik tagországban menekültként befogadnák az illetőt, miközben egy másik ország illegális bevándorlóként kitoloncolja, méghozzá oda, ahol a migráns először tette az EU földjére a lábát. Így például az Olaszország partjainál megjelent tunéziaiak hada hiába szeretne továbbutazni Franciaországba (a nyelvismeret és a gyarmati közös múlt miatt ott élő tunéziai kisebbséghez csatlakozás vágyával), a francia hatóságok vélhetően visszatoloncolják majd őket olasz földre, s ez ellen Róma a jelenleg hatályos szabályok szerint semmit nem tehet.


Tettek helyett szavak

Most, hogy az arab forradalmak miatt akár másfél millió menekült is érkezhet az unió déli partjaihoz, ideje lenne lépni valamit. A líbiai humanitárius válság kapcsán azonban hiába ígérte azt 2012-re Györkös Péter, az EU melletti állandó képviselet vezetője, az egységes európai menekültügyi rendszer létrehozása a közeljövőben nem várható. A magyar elnökség (túl) sok prioritása között ugyanis elsikkad e kérdés, ráadásul váratlan események (a médiatörvény negatív európai visszhangja, az arab világ eseményei stb.) is másra irányítják a figyelmet.
Ha tehát az EU nem is tud záros határidőn belül egységes stratégiát alkotni, a jelenlegi rendszert mindenképpen ki kellene igazítani, mielőtt a terhet viselő tagállamok összeroppannának az irgalmatlan súly alatt.

Cecilia Malmström, az unió belügyi biztosa jelezte is: minden tagországnak ki kell vennie a részét a menedékre szorulók védelméből. Ezt egyfajta kvótarendszerrel lehetne elérni, elosztva az évi nagyjából nyolcvanezer Európába belépni szándékozó menedékkérőt a tagállamok között. A szolidaritásban azonban sem Németország, sem Svédország, sem Ausztria nem érdekelt – felfogásuk szerint ugyanis egy ilyen egyezmény csak még jobban ösztönözné az illegális bevándorlást. Németország ráadásul hangsúlyozta, hogy már így is minden tagállamnál több menekültet fogadott be (körülbelül 600 ezer főt), így talán nem rajta kellene számon kérni a szolidaritást.

–tm–
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére