A pénznyomtatás lehet az egyik megoldás a csőd elkerülésére

Ész nélkül vásárolnak a görögök?

Herakles Polemarchakis görög professzor kutatása alapján, nemrég Görögországban több Porsche Cayenne (újonnan 100 000 euró) volt bejegyezve, mint amennyi 50 000 euró feletti jövedelemmel rendelkező adófizető él a déli államban. Egy mezőgazdasági régióban található Larisa nevű, 250 000 lakosú görög városban pár éve magasabb volt az egy főre jutó Porschék száma, mint bárhol máshol a világon.

A görögök az új argentínok?

A fenti jelenség jól érzékelteti a felszínre került bajok forrását. Az euró bevezetése lehetővé tette tagállamai számára, hogy alacsony kamatok mellett – melynek mértékét az Európai Központi Bank (EKB) szabályozza – hitelből fogyasszanak egyre többet és többet, ahogy ezt a Porsche népszerűsége is mutatja.

A méltán elismert közgazdász, Paul Krugman a New York Timesban megjelent cikkében rávilágít egy egyszerű, de fontos összefüggésre: „Az euró bevezetésével az olyan országok is, mint Olaszország vagy Spanyolország a harmadik világbeli országok közé sorolták be magukat, akik kénytelenek más országok pénznemeiben felvenni a kölcsönöket, amivel teljesen elveszítik a rugalmas alkalmazkodási képességüket”.

A krízis nemhiába nem érintette olyan mélyen az angolokat vagy éppen a japánokat, hiszen nekik lehetőségük van a saját devizájukban eladósodni, és vész esetén a pénznyomtatás eszközéhez folyamodni, ami persze magas inflációhoz vezet, de legalább a pénzügyi rendszer nem omlik össze. Az euró-övezet tagállamainak erre nincs lehetőségük, hiszen az EKB központilag végzi a jegybanki tevékenységet, mely az összes tagállamra érvényes.

Jó az irány? Fotó innen

A japán államadósság – a maga 200%-os GDP-arányos méretével – például még a görög adósságnál is sokkal jelentősebb mértékű, de mivel belföldi, jen alapú megtakarításokból adódik a legnagyobb része, ezért finanszírozási szempontból nincsenek kitéve nagymértékű devizakockázatnak: a hosszú távú japán államkötvény kamata 1 százalék körüli, míg az olasz 7 százalék (!). Krugman szerint a brit fiskális kilátások rosszabbak, mint akárcsak a spanyoloké, de független devizájuknak köszönhetően 2% körüli kamatszinteken képesek magukat refinanszírozni, míg a spanyolok 6%-on.

Az euró bevezetése óta Németország az egyetlen tagállam, amelyik képes volt javítani külkereskedelmi egyenlegén (export és import különbsége). Az olyan országok, mint Franciaország vagy Olaszország régebben tipikusan pozitív külkereskedelmi mérleggel voltak jellemezhetők, mára deficitessé váltak, ergo többet importálnak, mint amennyit exportálnak. Ez a helyzetkép tehát azt jelenti, hogy mára a PIIGS- (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország és Spanyolország) államok lettek a német ipar termékeinek fogyasztói (hitelből).

A görög helyzet leginkább a tíz évvel ezelőtti argentin helyzethez hasonlítható, ahol kénytelenek voltak államcsődöt jelenteni, és komoly megszorítások után sikerült csak a gazdaságot újra növekedési pályára állítani. A piacok most az EKB lépéseit lesik, és várják a pénznyomtatás beindulását, azért, hogy ne eszkalálódjon tovább a csődhullám.

Szép Olivér

A nyitókép innen

• Cimkék:
görögország eladósodás hitelek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére