Újabb front nyílhat a terrorellenes háborúban

Erősödik Jemenben az Al-Kaida (képgalériával)

Jemen már október elején is a figyelem középpontjába került, amikor Nagy Britannia Külügyi Hírszerző ügynökségének vezetője Sir John Sawers egy interjúban kijelentette, hogy a magára találó terrorszervezet ugyanolyan fenyegetést jelent, mint az Al-Kaida afganisztáni illetve pakisztáni sejtjei. A mostani fenyegetés komolyságát remekül jelzi, hogy egy merényletkísérlet után az Egyesült Államok már januárban bezáratta nagykövetségét az ország fővárosában Sana'a-ban.

Több neves külföldi politikai elemző is egyetért abban, hogy az afganisztáni hadműveletek erősítésével az Al-Kaida is abba a helyzetbe került, hogy új központokat keressen magának, Jemen pedig a világ egyik legszegényebb, folyamatosan polgárháborút vívó országaként remek választásnak tűnik. Az is sokat nyom a latban, hogy Jemenből 2001-ben négyezer dzsihadista utazott Afganisztánba, hogy önkéntesen csatlakozzanak a harcoló tálibokhoz.

Sana'a – a képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre

Békétlenség

Jemen történelmét sűrű vérzivatarok tarkítják: béke és egység talán utoljára Sába királynő idejében volt a dicső ókorban. Még az Oszmán Birodalom sem tudta az ország belső részein teljes mértékben konszolidálni hatalmát. Míg a mai Jemen déli, délkeleti fele - a kikötővárossal Ádennel - a 19. századtól fokozatosan brit fennhatóság alá került, addig az északi vidékeken síita vallásos állam, az imámátus alakult ki.

A hatvanas évek felszabadító küzdelmeiben először az északiak szabadultak meg némi egyiptomi segítséggel a vallási alapú királyságtól, majd a déliek 1967-ben a britektől, hogy aztán észak - a Jemeni Arab Köztársaság - és a szovjet befolyás alá kerülő Dél-jemeni Népi Demokratikus Köztársaság - egymás ellen vívjon hosszú és véres polgárháborút.
 
A Szovjetunió felbomlásával lehetőség nyílt arra, hogy a politikailag és gazdaságilag is közös érdekszférába tartozó északi és déli rész egyesüljön. Ez 1990. május 22-én meg is történt. Az akkor megválasztott - az északiak felszabadító küzdelmeiben 1979-től részt vevő elnök -, Ali Abdullah Szaleh azóta is hatalmon van. Ám a politikailag, vallásilag és törzsileg is megosztott ország már 1994-ben visszasüllyedt a polgárháborúba. Heves harcok után a kormánycsapatok július 7-én bevették a déli „fővárost” Ádent, és szétverték a szeparatista erőket, akiknek vezetői külföldre menekültek.
 
Az országban azonban azóta sincs stabilitás. A kormányzat háborút folytat a fővárostól északra fekvő Szaáda tartományban található síita huthik ellen, akiket azzal vádolnak, hogy az imámátus visszaállításán dolgoznak. Délen is mindennaposak a tüntetések, a polgárháború után munka nélkül maradt veteránok pártba szerveződtek, és egyre hevesebben követelik a két déli tartomány elszakadását.

Az Afganisztánból visszatért dzsihadisták jelenleg az északi tartományok feltérképezetlen hegységeinek barlangjaiban húzzák meg magukat, több levélbombás terrorcselekményért is ők a felelősek. A kormányzat - jelentős amerikai és szaudi támogatással - ellenük is háborút folytat. A huthisták és/vagy az al-Kaida meg a kormányerők közt gyakoriak a fegyveres konfliktusok; és erősödik a vahabizmus, az iszlám puritanista mozgalom is, mely annak talibán rendszer ideológiai bázisát adja, mely betiltja a zenehallgatást, a társasjátékot és minden férfitől megköveteli a négyujjnyi szakáll viselését.

Harcosok klubja, Jemen – a képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre

Kiképzőtáborok

Az Al-Kaida az Arab Félszigeten terrorszervezet októberi akciója azonban várható volt. November elején ugyanis Jemenben megkezdődött az első bírósági tárgyalás Anuár Al Aulaki, a szervezet vezetője ügyében. A hónapok óta letartóztatásban ülő vezetőt terrorcselekmények megszervezésével vádolják, halálos ítélet várható.

Az Al-Kaida aktív működése Jemenben azonban régóta ismert. Oszama bin Láden apja is az országban látta meg a napvilágot, 2001 óta számtalan merényletet és terrorcselekményt követ el a szervezet az országban. Eredetileg a szaudi monarchia megdöntése, és a kalifátus kikiáltása volt a céljuk mind Jemenben, mind Szaúd Arábiában.

A jelenlegi nevével 2009-ben jelentkezett a csoport, szaúdi és jemeni al-kaida sejtek egyesüléséből. Nemzetközivé alakulásukért elsősorban Aulakit teszik felelőssé a politikai elemzők.
Nemzetközi ténykedésüket több terrorcselekmény, merénylet és emberrablás fémjelzi, beleértve az elhíresült 2009-es karácsonyi robbantási kísérletet, amikor is Umar Faruk Abdulmatullab a szervezet egyik öngyilkos merénylője, a magára szerelt plasztikbomba segítségével megpróbálta felrobbantani egy légitársaság utasszállító gépét Detroitban.

Emellett bizonyítottan rendszeres katonai kiképzést biztosítanak európai, illetve amerikai állampolgársággal rendelkező iszlamisták számára, akikből később nyugati terrorsejtek lesznek. 2009-ben például 20 angol állampolgár utazott Jemenbe, hogy részt vegyen az Al-Kaida fegyveres képzésén.

Amíg a terrorizmus ellenes szövetséges erők - elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - figyelmét az iraki csapatkivonások illetve az afganisztáni hadműveletek kötötték le, az Al-Kaida az Arab Félszigeten megszilárdította befolyását és támogatottságát az ország északi részén, szövetségeket kötve a helyi törzsekkel.

Ezek a szövetségek pedig nem átmeneti jellegűek és nem egykönnyen oldhatók fel: Gregory Johansen, a Princetown Egyetem Jemen szakértője szerint a terrorszervezet előszeretettel házasítja be tagjait az északi, kiváló helyismerettel és emberi erővel rendelkező törzsek közé, ezzel vérségi köteléket hozva létre, amely az Iszlám, szokásjog szerint felbonthatatlan.

Ellenőrző pont Jemenben – a képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre

Irányítás nélküli bombázók

Annak érdekében, hogy Észak-Jemenben gyengítse az Al-Kaida jelenlétet, az Egyesült Államok több irányítás nélküli bombázó bevetését jelentette be a már térségben tevékenykedő egységeik támogatására. Ugyanazt a stratégiát alkalmazzák majd, melyet az afganisztáni és pakisztáni határon: a robotrepülők precíziós csapásokat mérnek a kiképzőtáborokra és támaszpontokra, illetve segítenek az Al-Kaida mozgásának feltérképezésében, vezetőik tartózkodási helyének meghatározásában.

Igaz, a komolyabb katonai erők csoportosítása még igencsak a kezdeti fázisában van, a kérdésben még nem született megegyezés a sana'a-i kormányzattal. Ez azonban nem valós akadály: a szétesés szélén álló ország vezetőit nem lesz nehéz meggyőzni a katonai segítség elfogadásáról, hiszen évek óta kapnak jelentős anyagi támogatást Szaúd Arábiából és az Egyesült Államokból erre a célra.

Aulaki letartóztatását egyértelmű győzelemként könyvelhetik el, a kérdés azonban az, hogyan tovább. Fikri Al Eimad jemeni politikai elemző és újságíró telefonos megkeresésünkre azt mondta, hogy a kormányzat képtelen egyedül érdemben kezelni a problémát, s bár Aulaki jelenleg börtönben van, a szervezet úgy épül fel, hogy hiányát hamar pótolni tudják.
Az Al-Kaida már 2006-ban kiszabadította néhány vezetőjét a börtönből a megvesztegetett jemeni biztonsági erők aktív segítségével. A helyzet azóta sem változott sokat az országban.

Jászberényi Sándor 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére