- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Világhír
2011-10-28 09:00:00 Példátlan méretű kivándorlásEltűnhetnek a keresztények a Közel-KeletrőlBibliai mértékű exodus tanúi vagyunk a Közel-Keleten, az iszlám erősödése és radikalizálódása miatt egyre több keresztény hagyja el hazáját. Az arab forradalmak minden ígéret ellenére csak rontanak a helyzeten.Lesújtó képet fest a keresztények általános helyzetéről Henry J. Reske a newsmax.com hasábjain. A szélsőséges iszlamisták megfélemlítései, csökkenő politikai befolyásuk és üzleti érdekeltségeik háttérbe szorítása mind a közel-keleti kereszténység soha nem látott számú kivándorlását eredményezte.
Pipes a keresztények térségbeli csökkenésének szimbolikus kezdetét 1995-re teszi, amikor Izrael Betlehem városát átadta a Palesztin Nemzeti Hatóságnak. Az ötvenes években még 85 százalékban keresztény városban mára 12 százalékra csökkent a keresztények aránya – és nem egy ismeretlen városkáról beszélünk, hanem Betlehemről, ami a Krisztus születése utáni két évezredben mindvégig a kereszténység bölcsője volt és az is maradt. Hasonló tendencia zajlik egyébként a Jézushoz köthető másik város, Názáret esetében: míg 1946-ban még a lakosság hatvan, 1983-ban már csak negyven százaléka vallotta magát kereszténynek. Egyes vélemények szerint az ausztráliai Sidneyben már több a Jeruzsálemből elvándorolt keresztény, mint magában Jeruzsálemben. Az emigráció kiváltó oka a muszlim többség kirekesztő politikája, a fizikai bántalmazások sora és a vallásszabadság korlátozása. És persze nem csak a Szentföldön ilyen szomorú a helyzet: az 1920-as években még kétmillió fős török keresztény közösség mára szinte eltűnt, néhány ezren maradtak csupán. Szíriában az utóbbi öt évtizedben harmincról tíz százalékra, Libanonban pedig ötvenötről harminc százalékra olvadt a keresztények aránya.
Csalódást hozott az Arab Tavasz A keresztények helyzetét súlyosbíthatja az Arab Tavasz, hiszen – bármennyire is elnyomók voltak – az érintett arab államok diktátorai mind komolyan támaszkodtak a keresztény értelmiségre. Tették ezt annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudják legfőbb ellenfeleik, a radikális iszlamisták előretörését.
Az egyiptomi példa azonban világosan mutatja, hogy az elviekben toleráns és demokratikus alapokon nyugvó forradalmak könnyen torkollhatnak keresztényellenes megmozdulásokba. A koptok a lakosság tíz százalékaként jelentős kisebbséget alkotnak, ráadásul már a muszlimok megjelenése előtt évszázadokkal ezen a földön éltek, ennek ellenére – vagy pont emiatt – sorozatos támadásoknak vannak kitéve. Az idei újévi istentiszteletről hazafelé tartva huszonegy koptot öltek meg támadóik, az Alexandriában ennek nyomán kitört zavargásokban pedig további tucatnyian vesztették életüket. Az Európai Unió vezetői elítélték a vallási indíttatású erőszakot, ám ennél több nem történt. Irakban szintén idén októberben 58 keresztényt öltek meg az al-Kaidához is köthető Iraki Iszlamista Állam nevű szervezet fegyveresei. Sokan attól félnek, hogy a most Jemen mellett célkeresztbe került Szíria is a vallási anarchia állapotába juthat, ha megdöntik a kényes egyensúlyt ez ideig úgy-ahogy fenntartó Asszad elnököt.
Tóth Miklós
|
Hírsor
A hét java
|
|