Mubarak marad és minisztereket nevez ki

Egyiptom: nincs elég készpénz és élelmiszer

A kairói Tharír téren hétfő estére egyes források szerint több mint kétszázezer tüntető gyűlt össze, hiába próbálta meg a katonaság szögesdrót és betonelemek bevetésével távol tartani onnan az embereket. Időközben a nagyobb reptereken káosz alakult ki, a külföldiek tömegesen akarják elhagyni az országot, de a kijárási tilalom miatt szinte minden menetrendszerű járatot töröltek.

Egyre több ország indít különjáratokat és katonai gépeket állampolgárai kimenekítésért, Bagdad például az elnöki különgépet küldte az Egyiptomban rekedt irakiak evakuálására. A Magyar Külügyminisztérium utazásra nem javasolt országok közé sorolta Egyiptomot, és arra kéri az állampolgárokat, hogy halasszák el a nem létfontosságú utazásokat a tüntetések által leginkább érintett nagyvárosokba.

Egyiptomban a válság hetedik napján is szinte minden zárva maradt, nem nyitottak ki a bankok és a boltok sem, így egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer- és a készpénzhiány. Hétfőn a katonaság kenyérosztást tartott, de már így is egekbe szöktek az élelmiszerárak a rohamosan csökkenő készletek miatt.

Időközben újabb minisztereket nevezett ki Mubarak elnök, aki továbbra sem kíván lemondani a hatalomról. Ígéretett tett a tavalyi választási eredmények felülvizsgálatára és az állami televízión keresztül tudatta népével, hogy az új miniszterelnököt egy olyan stratégia kialakítására kérte fel, amivel mihamarabb enyhíteni lehet az állampogárok nehézségeit. Ahogy az várható volt, közleményben ítélte el a Muszlim Testvériség tagjait, és őket tette felelőssé a tüntetésekért.


Az iszlamistáktól retteg a világ?

A Muszlim Testvériség tagjai pénteken csatlakoztak a tüntetőkhöz, és eddig teljes együttműködést mutattak az ellenzéki erőkkel. Vasárnap ők is támogatásukról biztosították el-Baradeit, aki úgy tűnik, hajlandó a tüntetők és az ellenzék élére állni, és amennyiben lehetséges, levezényelni az országban egy „biztonságos átmenetet”.

El-Baradei szerepe az ellenzékben kulcsfontosságú lehet, ugyanis a legtöbb nyugati ország – és különösen Izrael – attól retteg, hogy amennyiben hatalmi vákuum alakul ki az országban, a Muszlim Testvériség tagjai veszik majd át az irányítást. Félő, hogy az alapvetően szekuláris megmozdulás – melynek magját azok a fiatal tüntetők adják, akik a magas infláció, élelmiszerárak és munkanélküliség miatt érzett frusztráció okán vonultak utcára – iszlamista irányt vesz és vannak akik vizionalizálják, hogy akár az 1979-es iráni forradalomhoz hasonló átalakulással is járhat.

Ez a gondolatmenet azonban több ponton is megkérdőjelezhető. Az egyiptomi Muszlim Testvériség – bár alapvetően iszlamista mozgalom, de – sokkal szekulárisabb és demokratikusabb beállítottságú, mint azt sokan vélik. Eddig semmi jelét nem adta annak, hogy a tüntetések élére kívánna állni és maximális együttműködést mutatott az ellenzéki erőkkel. Fontos különbség az is, hogy az iráni rendszer a síta iszlám irányzatra épül, amelyben a vallási vezetőknek a szerepe alapvetően nagyobb jelentőségű, mint az Egyiptomban is uralkodó szunnita iszlámban.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy amennyiben mégis a Muszlim Testvériség venné át az irányítást Egyiptomban, akkor a Jeruzsálem és Kairó közötti jó kapcsolat hamar véget érne. De komoly nehézséget jelentene az Egyesült Államok számára is egy ilyen fordulat, Washington az egyik legjelentősebb közel-keleti szövetségesét veszíthetné el a térségben. Az 1979-es egyiptomi-izraeli békekötés óta az Egyesült Államok rendkívüli katonai segélyekkel támogatja Egyiptomot, az ország hadereje szinte kizárólag amerikai eszközökkel van felszerelve.

A legnagyobb problémát természetesen az jelenti, hogy a tüntetőknek és az ellenzéknek nincsen egy egységes politikai programja. A tiltakozásban résztvevők egy rendkívül heterogén csoportot alkotnak, amelynek koordinálása szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Egy ilyen helyzetben pedig a jelenlegi állás szerint, valóban csak a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Muszlim Testvérségnek van valamiféle legitimációja.

Továbbra is kérdés, hogyan viszonyul a hetedik napja tartó tüntetésekhez a hadsereg. Egyre több olyan beszámolót hallani, ami szerint a katonák nem hajlandóak erőszakkal fellépni a tüntetőkkel szemben. Nem világos az sem, hogy mi a szerepe a rendőröknek, akiket szombat este óta alig lehet látni a nagyvárosokban. Továbbra is tartja magát az az elmélet, hogy Mubarak azért rendelte vissza a rendőrséget, hogy az akadálytalan fosztogatásokkal félelmet keltsen a lakosság körében.

A nemzetközi közösség tagjai szinte kivétel nélkül békés átmenetet szeretnének látni Egyiptomban, és az emberi jogok tiszteletben tartására szólítottak fel. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szombat este közleményt adott ki, amelyben reményét fejezte ki, hogy békés párbeszéd útján, mihamarabb sikerül stabilizálni az egyiptomi helyzetet.

Thurányi Kata
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére