Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-04-27 09:12:00

Lobsang Sangay még sosem járt Tibetben

Egy harvardi tanár a tibetiek új vezetője

Új kormányfője, és ezzel új politikai vezetője van a tibeti népnek. Miután a 14. dalai láma márciusban visszalépett a világi feladatok ellátásától, a miniszterelnöki poszt még inkább felértékelődik.

Kormányfőt választottak márciusban a száműzetésben élő tibetiek, de a voksolás eredményét hivatalosan csak ma jelentik be. Az viszont már most biztosra vehető, hogy a győztes a 42 éves Lobsang Sangay egyetemi tanár, aki az elmúlt tizenöt évben az amerikai Harvard Egyetemen tevékenykedett.

Március 20-án, tíz nappal azután, hogy a 75 éves Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma bejelentette: visszalép a politikai szerepvállalástól, a világban szétszóródott tibetiek megválasztották új kormányfőjüket. Az új Kalon Tripa, vagyis az emigráns tibeti kormány első emberéről tartott voksolásnak ezúttal különleges tétje is volt: az új kormányfőnek – ha nem is teljesen – de a dalai láma, Tibet eddigi vallási és politikai vezetője által hátrahagyott űrt is ki kell töltenie. Ez pedig nem bizonyul jelentéktelen feladatnak, hiszen eddig Gyaco kezében összpontosult a tibetiek világi és egyházi irányítása. Előbbi ezután az új miniszterelnök feladata lesz.

Tendzin Gyaco az 1960-as évektől a tibeti nép demokratikus önkormányzásáért lépett fel, bár ezt a munkát már az 1949-es kínai inváziót megelőzően elkezdte, amikor országa feudális berendezkedésének reformját tűzte ki céljául. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az ország nagy részét a 17. század közepétől 1959-ig, a tibeti felkelés leveréséig, amikor Gyaco az indiai Dharamszala városába menekült, ahol a Himalája lábainál létrehozta száműzetésben működő kormányát, a Központi Tibeti Adminisztrációt (KTI).


Megszállóknak tekintik a kínaiakat

A dalai láma által államfőként vezetett KTI Tibet törvényes kormányának tartja magát, miközben a tibetiek lakta terület hivatalosan Kína része. Peking uralmát az emigráns kormány azonban megszállásnak és illegálisnak tartja. A dalai láma ugyanakkor nem követel függetlenséget Tibetnek, de megelégedne a Hongkongéhoz hasonló autonóm státusszal, amely sokkal nagyobb szabadságot biztosít, mint Tibet jelenlegi autonóm területi státusza.

Delhi jóváhagyásával a KTI iskolákat, egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, kulturális és gazdasági fejlesztési programokat szervez, de ellátja a Tibetből nagy számban érkező menekülteket is, miközben egyetlen ország sem ismeri el kormányként. Szociális munkájához viszont számos külföldi kabinettől és nemzetközi szervezettől kap anyagi támogatást.
Ezek lesznek hát a főbb kötelezettségek és feladatok, amelyeknek az új Kalon Tripa meg kell feleljen.

Az új kormányfő a második, demokratikusan megválasztott tibeti miniszterelnök lesz. Az utolsó Kalon Tripát kétszer választották meg. Lobszang Tendzin buddhista szerzetest, aki a „Nagytiszteletű Professzor” Szamdong rinpocse néven vált ismertté, először 2001-ben, majd 2006-ban szavazták meg kormányfőnek. 2001 előtt a dalai láma nevezte ki a KTI vezetőjét.


Sokat köszönhet a teheneknek

A márciusi voksolást októberben megelőzte egy előválasztás is, amelyen három jelölt jutott tovább. Kettő közülük az Egyesült Államokban, egy pedig Európában él. A legesélyesebb közülük Lobsang Sangay, aki már dolgozott a KTI-ben, valamint jogi szakértő és a tibeti demokrácia történetének jó ismerője.

Tenzin Namgyal Tethong, az amerikai Stanford Egyetem tanára ugyancsak rendelkezik KTI-tapasztalatokkal, ahol többek között gazdasági osztályvezetőként is dolgozott.
Az Európában élő Tashi Wangdi a brüsszeli Tibet Iroda egyik kiemelkedő munkatársa volt, és a többi jelöltekhez hasonlóan ő is jelentős tisztségeket töltött be a KTI-ben.

Lobsang Sangay 1968-ban született Indiában. „India a második otthonom. Még soha nem jártam első hazámban” – ismerte el a jelölt a brit közszolgálati BBC-nek. A Sangay család csirkék és tehenek tenyésztéséből finanszírozta gyermekük tanulmányait. „Sokat köszönhetek a teheneknek” – mondta Lobsang Sangay, majd azt is elmesélte, milyen személyiségformáló ereje van annak, amikor egy gyerek tíz éven át minden nap lencselevest és rizst eszik. Márpedig Sangay tanárai így ösztönözték arra a diákokat, hogy a tibeti mozgalom hasznos szolgáivá váljanak.

A tibeti emigráns fiú most egy ezüstszínű, négykerék-meghajtású autót vezet és pilóta szemüveget visel, miközben angoljában megtartotta nemzetének sziszegő és zenélő akcentusát. Ha azonban a várakozásoknak megfelelően még idén nyáron átveszi a Kalon Tripa szerepét, jó eséllyel pályázik egy kétszobás dharamszalai lakásra, és egy négyszáz dollárt meg nem haladó havi fizetésre.


Ateista döntés a reinkarnációról

A 14. dalai láma fél évszázadon át vezette a tibeti buddhistákat és a száműzött tibetiek mozgalmát. „Igazi autonómiát” követelt Tibet számára, amire a kínai állam rá sem hederített. A „dalai láma” címet a spirituális vezető következő reinkarnációjának adományozzák, de maga a reinkarnáció keresése is általában több évet vesz igénybe, majd az új dalai lámát Lhászába viszik, hogy a többi láma tanítsa ki. Sok tibeti ezért attól tart, hogy a jelenlegi dalai láma halála után a tibeti mozgalom karizmatikus vezető híján elsorvad.

Ráadásul a kínai kormány 2007-ben elfogadott egy törvényt, amelynek alapján az ateista Peking hagyná jóvá a fő reinkarnációk megnevezését Tibetben. Ez a döntés arra a precedensre hivatkozik, melyet a Csing-dinasztia Qianlong császára állított fel, amikor bevezette a dalai láma és a pancsen láma kiválasztására a sorshúzásos rendszert. Ehhez aranyurnát használnak, árpagolyókba csomagolt nevekkel. Ráadásul ezt a precedenst már felhasználták a pancsen láma megnevezéséhez, akinek viszont hatalmában áll felismerni az új dalai lámát.


Gyaco lesz az utolsó dalai láma?

Nem volt rest azonban Tendzin Gyaco sem, hiszen többször kijelentette, hogy soha nem fog újjászületni olyan területen, amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll, mi több, néha azt sugallta: akár úgy is dönthet, ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újjá. Sőt, kijelentette azt is: „Úgy érzem, a dalai láma intézménye megszolgálta célját”. A Kalon Tripa intézményét sem véletlenül kívánta megerősíteni Gyaco. Ilyen módon ugyanis a dalai láma – és vele együtt a tibeti autonómia-mozgalom – némi lépéselőnybe kerül a kínai hatalommal szemben, amely most hirtelen két tibeti vezetővel találja szemben magát.


Hargitai Mátyás


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.