- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Világhír
2011-01-03 18:59:00 „Meghalunk a keresztért”Dzsihád! Helyszíni riport Egyiptomból„Ezek meg akarnak minket ölni.” – üvölti egy férfi, aki óriási fa keresztet lóbál dühösen. Őrjöngő emberek állnak a megrongált templom előtt, a katonaság nem engedi be őket. A koptok elleni merénylet helyszínén jártunk.Újévkor bomba robbant az egyiptomi Alexandriában a Szent Márk és Szent Péter kopt keresztény templomban, az éjféli mise után. A robbanásban huszonegyen haltak meg. Egy autóban helyezték el a robbanószert, de a hatóságok nem tartják kizártnak az öngyilkos merényletet sem. A városban azóta sorozatosak az összecsapások a keresztények és a muszlimok között. „Meghalunk a keresztért!” – kezdi kiabálni valaki, az utca végében pedig muszlim bolt tulajdonosok verekszenek keresztény férfiakkal, akik dühüket rajtuk vezetik le. Általános a káosz. Csoportba verődve muszlimok érkeznek és nekiesnek a keresztény tüntetőknek, botokkal, ököllel verik egymást az emberek. „Allah, Allah” – hangzik mind a két oldalról, mert az arab szó Istent jelent, vallástól függetlenül. Tetovált kereszt a jobb csuklón A kereszténység, leszámítva Izraelt és Palesztinát, a legkomolyabb történelmi hagyományokkal Egyiptomban rendelkezik a Közel-Keleten. A 79 milliós ország tíz százaléka keresztény, ez a szám pedig évszázadok óta tartja magát, dacára annak, hogy már a VII. században a lakosság nagy része áttért az Iszlám vallásra. Bár a XX. századra a modern törvénykezésbe már nem kerültek bele a szankciók a keresztény kisebbség ellen Egyiptomban, a mai napig nem fordulhat elő, hogy a közéjük tartozó személy képviseletéhez köthető komoly pozícióba kerüljön. Társadalmi egység tehát csak a felszínen létezik. Szent harc a „bálványimádók” ellen III. Senuda pátriárka válaszul a merényletre bejelentette, hogy nem tartják meg a január 7-re eső hagyományos karácsonyi ünnepeket, a legnagyobb kopt magazin, az Al-Autáni főszerkesztője, Juszef Szidon pedig a lap hasábjain a kormányzatot vádolja azzal, hogy a merénylet megtörténhetett. Az elmúlt évek közel-keleti háborúi az arab fundamentalista retorikában „keresztes hadjáratként” jelentek meg, táplálva a két vallás közötti feszültségeket, egybemosva a helyi, évszázadok óta az arab országokban élő keresztény kisebbséget a „megszálló erőkkel.” Ezek a közösségek pedig sokkal könnyebb célpontok, mint a nyugati támaszpontok vagy a jól őrzött turisztikai helyek. Egy terrortámadás könnyen, viszonylag nagy véráldozatok nélkül kivitelezhető. A keresztények célponttá válásában a politikai iszlámnak is döntő szerepe van. A '80-as évektől kezdődően az irányzat egyre haragosabban lép fel a „bálványimádó”, „erkölcstelen” és nem muszlim vallások ellen, több olyan kevésbé nyugatias országban, mint például Szudán vagy Nigériai, gyakoriak az etnikai tisztogatások is ennek a szellemében. Minden keresztény templom előtt komoly biztonsági erők ellenőrzik az embereket, hogy az elejét vegyék egy újabb merényletnek. Kint az utcákon a keresztények és a muszlimok között összecsapások zajlanak.
|
Hírsor
A hét java
|
|