Egyházi és emberi jogi aktivisták csatája Mexikóban

Drogháború: szembeszáll a kormánnyal a püspök

José Raúl Vera López mexikói katolikus püspök soha nem rejtette véka alá véleményét, ha az emberi jogok védelmében vagy az elesettekért kellett felszólalni. Az illegális bevándorlók és prostituáltak védelmét mindig előtérbe helyezte, soha nem félt szembeszállni a hatalommal. A mexikói drogkereskedők és biztonsági erők közötti összecsapások következtében rengeteg civil vesztette életét. Az öt éve tartó háború során 45 ezer ember halt meg, így a katolikus püspök most kész szembeszállni a mexikói kormánnyal.

Borotvaélen táncolnak?

Vera püspök szerint a korrupt hivatalnokok szövetkeznek a bűnözőkkel, profitra tesznek szert a drogkereskedelemből, és katonai akciókban likvidálják azokat, akik lelepleznék ezt a szövetséget. „A hadsereg bevetése volt a legnagyobb hiba, amelyet Felipe Calderón elnök elkövethetett. Ez a stratégia azokat a korrupt embereket fedezi, akik a kormány kötelékében dolgoznak, akik a pénzmosást végzik” – mondta a püspök. Állítja: a szervezett bűnözés egyre nagyobb méreteket ölt, emiatt a bűnözök kiiktatása szinte lehetetlen. Hozzátette: a jognak kell érvényesülnie, másképpen soha nem lesz rend és béke. A mexikói katolikus egyház viszont egyre mélyebb hallgatásba burkolózik, ahogyan a mexikói drogbűnözés nemzetközi reflektorfénybe kerül.

Az egyház egyre jobban elítéli a drogbandák bűnözését, és egyre hangosabban támogatja Calderón elnök katonai akcióit, az egyház álláspontja nem teljesen világos, ha a háború ártatlan áldozataira terelődik a szó. Ez a kétértelműség éket ver a papok, az egyház, a katolikus hierarchia és az emberi jogi aktivisták közé, a szakadék egyre terebélyesedik, és hatással lehet XVI. Benedek pápa márciusra tervezett látogatására is.

Roderic Ai Camp, a kaliforniai Claremont McKenna College mexikói intézmények szakértője szerint az egyház nem egyértelmű szerepvállalása abból következik, hogy egyensúlyozni próbál az elesettek és a kormány álláspontja között. Szerinte ez nem mindig vezet jóra.

Háborús bűnös?

Mint arról már korábban írtunk, egy mexikói emberjogi szervezet a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, mert szerintük Felipe Calderón jelenlegi elnök háborús bűnöket követett el. Az emberjogi szervezet azt kéri a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy vizsgálják ki Felipe Calderón szerepét annak a 45 ezer ember halálában, akiket megöltek, megkínoztak vagy elraboltak a mexikói hadsereg katonái és a biztonsági erők a drogkartellek ellen folytatott háborúban. A szervezet szerint Calderón mellett több befolyásos, magas rangú mexikói hivatalnok is érintett lehet az ügyben. Adataik szerint 2006 óta 45 ezer ember vesztette életét Mexikóban a droggal kapcsolatos erőszakos bűncselekményekben.

A hadsereg és a rendőrség állandó harcban áll a drogkartellekkel, és egy-egy ilyen összecsapás során „nem néznek sem Istent, sem embert”. A mexikói drogháború a szomszédos országokban, de még az Egyesült Államokban is érezteti hatását. Sandoval elmondta, hogy a Mexikóban zajló események durvábbak, mint az afganisztáni háború, sőt a hírhedt kolumbiai összecsapások is eltörpülnek mellette. Az emberjogi szervezet azt szeretné most elérni, hogy az ICC ügyésze kimondja: a mexikói kormány és drogkartellek között dúló csata emberiségellenes bűncselekménnyé fajult. Emellett szeretnék, ha a bíróság kimondaná a felelős magas rangú tisztviselők nevét is.

Jogi szakértők azonban nem sok jóval kecsegtetik a szervezetet. Elmondták: az ICC ügyészei akár évekig is vizsgálhatják a panaszindítványban felsorolt vádakat, nem beszélve arról, hogy a mexikói hatóságok határozottan tagadják bűnösségüket. Egy mexikói belügyminiszteri közlemény szerint a hadsereg bevetése a drogkartellek elleni háborúban „szükséges és átmeneti állapot”. Elmondták: nemhogy nem emberiségellenes cselekmény, amit ők csinálnak, éppen ellenkezőleg: Mexikót és a környező országokat védik az erőszaktól. Az aktivisták szerint Calderón 2006 óta szisztematikusan adott engedélyt a hadseregnek arra, hogy a drogkartellek ellen vívott harcban a civileket se kíméljék. Elmondták: hozzávetőlegesen 50 ezer mexikói katona van bevetésen az ország különböző pontjain, és a drogháború miatt Calderón 2006 óta a rendőrség állományát 6 ezerről 35 ezer főre emelte.

Válogatott kínzások

A Human Rights Watch adatai szerint 170 esetben bizonyítható a kínzás, 24 esetben a gyilkosság és 39 esetben az erőszakos eltűnés Mexikó öt államában, amelyek mind-mind a mexikói rendőrség és hadsereg számlájára írhatók. A civilek beszámolói szerint a hadsereg olyannyira uralmat gyakorol felettük, hogy nem riadnak vissza a nemi erőszaktól, a kivégzésektől, a kínzásoktól és az emberrablásoktól sem. A mexikói emberjogi szervezethez 4 ezer panasz érkezett 2006 és 2010 között a lakosságtól, de ez idáig senki nem vonta felelősségre a bűnösöket. A 4 ezer panaszból pedig mindössze 65 esetben bizonyítható ebben a négyéves időszakban a hadsereg bűnössége.

Az egyház hallgatását sokan nem értik, pedig a híresztelések szerint busás támogatást kapnak a droggal üzletelőktől, az alvilágtól. A mélyen vallásos Mexikóban a bűnözök hét közben sorra gyilkolják ellenségeiket vagy azokat, akik nem eveznek velük egy csónakban, de vasárnaponként a templomok első soraiban foglalnak helyet.

Vera püspök szerint a papok ily módon korrumpálhatók, nem szabadna pénzt elfogadniuk a drogkereskedőktől. Az erőszak sokszor felütötte a fejét a templomokban is, sok esetben nyitottak tüzet az egyház épületeire a bűnözők. Az ok szinte minden esetben ugyanaz: aki szembe mert szállni az alvilággal, az a kínzásokkal és a halállal nézett szembe. Vera püspök ennek ellenére folytatja küzdelmét a mexikói kormány elhibázott politikája, a hadsereg kegyetlenségei és a drogkereskedők ellen. 2010-ben kitüntették, emberi jogi tevékenységéért a Rafto-díjat ítélte oda neki Norvégia.

– mi – (forrás: csmonitor.com)

A nyitókép innen

• Cimkék:
drogkereskedők háború Mexikó katolikus egyház papok püspök

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére