Romániai cenzus: „diverziós szórólapok a Székelyföldön”

Csalási kísérletek a népszámláláson?

Így fennállhat a „veszélye”, hogy számos városban nő a magyarság aránya a romániai népszámlálás eredményeként, de sokan nem dőltek be a megtévesztő manővereknek – írta pénteki vezércikkében a Krónika.

Az erdélyi napilapban Balogh Levente megállapítja: a népszámlálás első napján több kérdezőbiztos is a kisebbségek számára hátrányos formában próbálta kitöltetni az űrlapok nemzetiségre és vallásra vonatkozó rubrikáját, „és diverziós szórólapok is megjelentek a Székelyföldön”.

Nem dőltek be

Mindez szerinte megerősíteni látszik azt a feltételezést: a múlt heti felkészítőkön valóban nem véletlenül tájékoztatták félre a biztosokat abban a kérdésben, hogy nyilatkozhatnak-e a családtagok az ideiglenesen távol lévő rokonok nemzetiségéről vagy vallásáról – állapítja meg a szerző, aki szerint bizonyos román körökben tartanak attól, hogy a népszámlálás adatai szerint majd számos városban nő a magyarság aránya.

A csalási kísérleteket a hatóságok várhatóan a kérdezőbiztosok tájékozatlanságával magyarázzák majd, aminek elég nehéz lesz az ellenkezőjét bizonyítani. Azt viszont, hogy a román kormánytól nem áll távol a csalás gondolata, az is jelzi, hogy az uniós ajánlások ellenére az egy évnél hosszabb ideje külföldön tartózkodó személyeket is Romániában számoltatná meg, elkerülendő, hogy az ország népessége húszmillió alá csökkenjen – írja a kommentátor.

A lap örömmel állapítja meg, hogy több polgár nem volt hajlandó bedőlni a megtévesztő manővereknek, és jelezte a rendellenességeket. „Ez azonban nem biztos, hogy elég, hiszen sokan lehetnek azok, akikhez nem jutottak el az eddigi figyelmeztetések. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy még most, a cenzus elején minél több emberhez eljussanak a népszámlálás helyes menetével kapcsolatos információk” – szögezi le a szerző.

„Na és a nemzetisége?”

Ha továbbra sem szűnnek a visszaélések, megfontolandó az uniós, illetve nemzetközi emberjogi szervezetek figyelmeztetése is – fűzi hozzá Balogh Levente.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) pénteki vezércikkében Cseke Péter megállapítja, hogy a következő napokban több milliószor elhangzik a kérdés: „Na és a nemzetisége?”. Ez az a kérdés, amely visszatetszően hat a XXI. századi Európában, mert ez a kérdés visszatetsző és tolakodó – véli a szerző, aki szerint szinte nincs is olyan élethelyzet, amelyben a válasz relevanciával bírna a fejlett nyugati társadalmakban.

„Az Európai Unióban a nemzetiség az intim szférához tartozik, akárcsak a vallás, a szexuális irányultság vagy az egészségi állapot, titkosságát pedig – ha az adatot a hatóságok kérik – adatvédelmi törvény szavatolja” – állapítja meg.

Közösségi jogok forognak kockán

Az EU-tagállam Románia ebből a szempontból sajátos helyzetben van, míg ugyanis Európa legtöbb országában a nemzetiségről, etnikumról faggatózó kérdésre adott válaszok legfeljebb a statisztikusok számára érdekesek, Romániában már egész közösségek életét befolyásolhatják. Ebben az országban ugyanis bizonyos közösségi jogok gyakorlását a törvények az adott település lakosságának nemzetiségi arányaitól teszik függővé. Így például adott esetben alig néhány, a számlálóbiztosnak adott válaszon múlik: megjelenik-e a település határán a többnyelvű helységnévtábla – emlékeztet Cseke Péter.

A nemzetiséggel kapcsolatos kérdésre sok erdélyi magyar ma már nem tud egyértelmű választ adni. Van, aki azért, mert az anyanyelvét az iskolában soha, legfeljebb a családban, ott is csak a nagymamától hallotta. Van aki azért, mert hosszú évek óta vegyes házasságban él. Akad, aki nem tudja eldönteni, valójában magyar-e vagy székely, esetleg csángó vagy roma. Emellett sokan vannak olyanok is, akiknek a válasz nemcsak hogy egyértelmű, de szükségét is érzik, hogy akár minden nap világgá kürtöljék – akkor is, ha nem kérdezi őket senki – írja az ÚMSZ kommentátora.

MTI

Kép innen.

• Cimkék:
Románia Erdély kisebbségi magyarok népszámlálás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére