A neokonzervatívok csúfos kudarcot vallottak

Amerika: választói elvárás Izrael támogatása

A jelenlegi amerikai elnök már a kampány idején – amellett, hogy egy erősebb afganisztáni fellépést is ígért – kevésbé agresszív amerikai külpolitikát hirdetett. Az iraki kivonulás mellett az afganisztáni csapatkivonások megkezdését 2011. júliusára tervezi, amit a nemzetbiztonsági kérdésekben hagyományosan a kemény kéz politikáját képviselő republikánusok többsége ellenez. Az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos álláspontja is enyhült, Obama „párbeszéd-alapú új megközelítést” hirdetett a két állam kapcsolataiban.

A lágyabb kéz politikája

Bár elemzők szerint Irán korábban egyre konfrontatívabb fellépésében annak is szerepe volt, hogy Washington nem ismerte el regionális hatalmi státuszát, Obamát élénken támadták politikai ellenfelei, arra hivatkozva, hogy Irán a gyengeség jelének veszi majd a korábbinál kevésbé ellenséges hozzáállást.

Gondot okozott Obamának az új orosz-amerikai leszerelési egyezmény, a START-III ratifikálása is. Az Egyesült Államok elnöke által aláírt nemzetközi szerződéseket tudniillik kétharmados többséggel kell elfogadnia a Szenátusnak. A keményvonalas republikánusok álláspontja szerint az egyenlő mértékű csökkentés nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit, mivel világhatalmi szerepe és felelőssége jóval nagyobb Oroszországénál. Mivel a a félidős választásokon a demokraták vereséget szenvedtek az elnöknek szüksége volt a a mérsékelt republikánus szenátorok támogatására is. Talán ennek is köszönhető, hogy évértékelő beszédében Obama megemlítette ugyan az iraki és a tervezett afganisztáni kivonulást, továbbá üdvözölte a Szenátus által is elfogadott új START-egyezményt, a beszéd – a megszokottól eltérően – elsősorban a belpolitikáról szólt.

Nem a muzulmánok, hanem Izrael felé kell nyitnia

Obama a kairói beszédjét – melyben új kezdetet hirdetett az Egyesült Államok és a muzulmán világ közötti kapcsolatokban – azonban nem követte radikális váltás, és az Államok külpolitikája csakhamar visszakanyarodott a hagyományos amerikai közel-keleti politikához, például fokozatosan csökkentette a ciszjordániai zsidó telepek felszámolása érdekében az izraeli kormányra tett politikai nyomásgyakorlást.

A Bush-kormányt jellemző neokonzervativizmus meggyengült, látványos kudarcot vallott – nyilatkozta lapunknak Varga Gergely, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) munkatársa. – Az amerikai közvélemény az afganisztáni és iraki missziók ellen van, a korábbi lelkesedés a demokráciaépítésről visszavonulóban, de Izrael amerikai támogatásának igénye még elvárás. A lakosságban nagyobb erre a fogékonyság, mint az amerikai külpolitika irányítóiban, ahol sokkal inkább szorgalmazzák az amerikai külpolitika revízióját, mint azt a közvélemény igényelné. Az Izrael-barát vallásos jobboldal továbbra is fontos belpolitikai tényező. Igaz: a 2012-es elnökválasztás a várakozások szerint sokkal kevésbé fog ideológiai kérdések, az abortusz, a melegjogok körül forogni, mint a 2004-es. A gazdasági válság miatt miatt már a legutóbbi, 2008-as elnökválasztás során is nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdasági és szociális problémák.

 

 Tálos Lőrinc

• Cimkék:
neokonok ciszjordánia egyesült államok zsidó telepek abortusz melegjogok START-egyezmény Obama Washington

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére