Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-09-20 22:00:00

Kevés az esélye az ENSZ-tagság elnyerésének

A világ palesztin államot akar?

A hét folyamán az ENSZ Közgyűlésen szavazásra kerül sor arról, hogy a tagállamok felveszik-e a szervezetbe teljes jogú tagként Palesztinát.

Palesztina eddig csak megfigyelő státusszal rendelkezett, szavazati jog nélkül. Bármilyen döntés is születik, rá fogja nyomni bélyegét az elkövetkező tíz év Izrael-Palesztin kapcsolatára és akár a harmadik intifádát is előidézheti. 1978 szeptemberében az akkori egyiptomi elnök Anvar Szadát és az izraeli Menahem Begin aláírta a Camp David-i békeszerződést, mely négy véres arab-izraeli háború végére tett pontot, valamint rendezte a viszonyt a hatalmas katonai erővel rendelkező Egyiptommal, mely évtizedeken keresztül veszélyeztette a zsidó állam létezését.


Elvarratlan szálak

A békeszerződésnek, melyet mindkét fél elfogadott, van egy mai napig nem teljesített pontja: az ENSZ biztonsági tanácsának 242. határozata ugyanis a háborús területszerzés tilalma mellett azt is kimondja, hogy az Izrael vonja ki katonai és politikai erőit a megszállt területekről és garantáljon teljes autonómiát a palesztinok számára. Ez a kitétel egészen napjainkig nem teljesült, melynek két palesztin intifáda (felkelés) lett az eredménye.

Időközben a palesztinok is két nagyobb politikai frakcióra szakadtak, ezzel megbontva a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) egységét: míg Ciszjordániában az Izrael államot elismerő és az Egyesült Államok közvetítésével tárgyalásokat folytató Fatah lett domináns, addig a 2006-ban autonómiát kapó Gázai Övezetben az iszlamista, az Izrael eltörlését az alapító okiratába foglaló Hamász került hatalomra, először népszavazás, majd fegyveres puccs segítségével.

A palesztin frakciók között polgárháborús helyzet alakult ki. A két frakció azzal vádolta egymást, hogy nem képviselik a palesztin nép érdekeit. Közeledés pedig nem történt, egészen ez év májusáig.


Jázmin forradalmak – palesztin kiegyezés

Az évek óta egyiptomi közvetítéssel Kairóban tartott béketárgyalások ugyanis négy év kudarc után hirtelen sikerrel jártak. A megegyezésnek több oka is volt: Faúzi Bárhúm a Hamász szóvivője a Gázai Övezetben a mindennapi.hu-nak adott nyilatkozatában elárulta, hogy elsősorban az egyiptomi közvetítő fél ( Hoszni Mubárák bukása óta a Legfelsőbb Katonai Tanács – a szerk.) külpolitikájának drasztikus megváltozásának tulajdonítja a sikert, valamint a ciszjordániai Mohamed Ábbász fémjelezte Fatah csökkenő népszerűségének és politikai kudarcának.

Bárhúm elmondása szerint a palesztinok nagy része elégedetlen a Fatah programjával, mely a kétoldali tárgyalásokon alapult és rendre kudarcba fulladt. Benjámin Netanjahú miniszterelnök ugyanis egyetlen megegyezést sem tartott tiszteletben, tovább folytak a telepek építései, többek között a „zsidó állam” elismerését követelve, mely lakosságának egynegyede nem zsidó vallású.


Kibékíthetetlen? Fotó innen

– Nyilvánvalóvá vált, hogy a Hamász politikája bizonyult igaznak, melynek alaptétele, hogy nem tárgyalunk a megszállókkal, mert semmit sem tartanak be – nyilatkozta Barhúm ez év júliusában a mindennapi.hu újságírójának a Gázai Övezetben, hozzátéve, hogy támogatják Mohamed Abbász új politikai lépését, melyben egyoldalú lépésként az ENSZ-hez fordult, hogy az 1967-es határokkal vegyék fel teljes jogú tagnak Palesztinát a szervezetbe.

Abbász, aki időközben bejelentette, hogy mandátumának lejárása után nem kíván újraindulni a választásokon, a Fatah közel húsz éves tárgyaláspolitikáját törte meg, elismerve, hogy a kétoldalú tárgyalások teljes kudarcba fulladtak és vákuum alakult ki a politikai opciókban.
Döntését – többek között a Newsweek magazinnak adott nyilatkozata alapján – azzal indokolta, hogy a világ közvéleménye, beleértve Barack Obama elnököt is, támogatja a „két állam” megoldást. Obama elnök 2009-es kairói beszédében fel is vázolta a számára elképzelhető békét, mely az 1967-es határok alapján, néhány Jeruzsálem melletti izraeli telep figyelembevételével történhetne meg.

Abbász bejelentését, csakúgy, mint Obamáét teljes elutasítás fogadta Izraelben. Az Egyesült Államokra pedig olyan jelentős politikai nyomás nehezedett, hogy ez évben már Hilary Clinton külügyminiszter asszony úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok a kétoldalú tárgyalásokban hisz, ezért nem támogatja Abbász kérelmét. Ez pedig vétót jelent az ENSZ közgyűlésen.


Palesztina és a világ

A világ álláspontja azonban korántsem ilyen elutasító. Az angol BBC csatorna a júliús 3-a és augusztus 29-e között végzett nemzetközi közvélemény kutatása szerint a világon több ember támogatja, hogy Palesztina teljes jogú ENSZ tagállam legyen, mint ahányan elutasítják. A tizenkilenc megkérdezett ország lakosságának 49 százaléka támogatta Abbász kérelmét, míg 21 százalék nyilatkozta azt, hogy a kormányzatának el kellene utasítania. Izrael és az Egyesült Államok azon az állásponton van, hogy a Palesztin államot csak direkt tárgyalásokon keresztül lehetséges elérni – így elutasítják az ENSZ felé benyújtott egyoldalú kérést.

Tony Blair az EU az ENSZ Oroszország és az Egyesült Államok Közel-Keleti Közvetítői négyesének szóvivője pedig azt nyilatkozta, hogy elsődleges feladatuknak azt tekintik, hogy a két felet a rábírják a tárgyalások újrakezdésére, melyek egy évvel ezelőtt értek véget, eredménytelenül.

Az arab liga országai valamint a kínaiak azonban komolyan támogatják a palesztinok kérelmét. A Magyar Köztársaság Elnöke Schmidt Pál New Yorkban, az ENSZ főtitkárnál tett látogatása után azt nyilatkozta, hogy „Magyarország azt kívánja, hogy a végleges státus ügyében tárgyalásos úton olyan megállapodás jöjjön létre, amely szavatolja a térség békéjét és biztonságát.” Ez szakértők szerint a palesztin kérés elutasítását jelenti.


A harmadik intifáda

A mindennapi.hu tudósítója ez év júliusában több interjút is készített a Gázai Övezetet irányító Hamász tisztviselőkkel. Akkor még friss volt a két frakció közötti kiegyezés és a Hamász úgy nyilatkozott, hogy „várnak addig, amíg a szavazás el nem dől.” Mindemellett a Gázai Övezetben domináló fegyveres csoportok szkeptikusak voltak az ENSZ szavazással kapcsolatban, a fent már idézett Faúzi Bárhúm is úgy fogalmazott, hogy „igen nagy az intifáda esélye, mivel kizárt, hogy a referendum elegendő igen szavazatot kapjon”

Több fegyveres csoport, például az Iszlám Dzsihád illetve a Nászer Szalahadin Brigádok pedig már konkrét előkészületeket tettek a „közelgő” fegyveres harchoz. Amennyiben ugyanis a referendum nem talál kedvező fogadtatásra, a PFSZ-nek kifogynak a politikai opciói, nem marad más választásuk, mint, a fegyveres felkelés. Az izraeli médiában gyakran hangoztatott érv, hogy már a II. intifáda kirobbanásának is elsősorban politikai okai voltak: akkor is kudarcba fulladtak a kétoldalú tárgyalások a Camp Davidnél. A kezdeményezést azonban más is hátráltatja: míg júliusban a Hamász nem utasította el határozottan Abbász javaslatát, ahogy közeledett a döntés időpontja úgy hidegült el egymástól újra a Hamász és a Fatah.

Iszmail Haníja, a Gázai Övezet elnöke, egyeztetve a szervezet szíriai vezetésével aggodalmának adott hangot, hogy a Fatah kihagyta az egyeztetésekből és óva intette a palesztinokat, hogy belemenjenek egy olyan alkuba, mely elfogadná Izrael állam létezését vagy bármilyen formában is negatívan érintené a palesztin menekültek hazatérésének jogát, mely a PFSZ régi követelése.

A hamász békéje a legutóbbi nyilatkozataik szerint az lenne, hogy visszakapják a 67-es területeket, de nem ismerik el Izrael államot, hanem ehelyett egy húsz éves tűzszünetet vezetnének be. Márpedig a referendum elfogadásának egyik meghatározó feltétele, hogy a palesztinok elismerjék Izrael Állam jogát a létezéshez. Amennyiben meg is kapják az ENSZ tagságot, melyre a politikai elemzők nem látnak túl nagy esélyt, várható, hogy Ábbásznak és a Fatahnak újra a harctéren kell szembenéznie a Gázai Övezetet kormányzó Hamásszal és annak tizenötezer fegyveresével.

Amennyiben azonban a tagállamok nem szavazzák meg Palesztina teljes körű tagságát, úgy az amúgy is rohamosan csökkenő támogatottságú Fatah tovább veszít a népszerűségéből és politikai opciók nélkül akár egy új intifádát is jóvá kell hagynia, hogy valamilyen alkupozíciót kivívjon az izraeli kormányzattal szemben.


Jászberényi Sándor

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Közel-Kelet
  • Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről
  • Tízezrek követelik a zsarnok kivégzését
  • Kilövési engedélyek az egyházra
  • Ismét kivonulnak a zsidók Egyiptomból?
  • Vallási ünnepen robbantott az öngyilkos merénylő
  • Miért haltak meg az iráni atomtudósok?
  • Újabb háborúra készül Amerika?
  • Az ország, ahol a legnagyobb veszélyben vannak a keresztények
  • Az EU-embargó is drágítja majd a benzint
  • Fehérneműk miatt válnak munkanélkülivé férfiak ezrei

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.