Az egyiptomi kormány a Muszlim Testvérekkel tárgyal

A Tahrír téri tüntetők kitartanak

Kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba Egyiptomban, ahol vasárnap végre kinyitott a legtöbb bank és üzlet, illetve megindult a közlekedés és az autóforgalom. Az alelnök megkezdte a tárgyalásokat az ellenzéki pártokkal, a megbeszélésekhez csatlakozott a Muszlim Testvériség is. Az egyeztetések eredményeként döntés született egy alkotmányreform bizottság felállításáról, ami az első lépést jelentheti a „demokratikus átmenet” irányába. Mindeközben a kairói Tahrír téren folytatódnak a tüntetések.

A téren péntek óta viszonylag békés hangulat uralkodik, a hadsereg hiába tett halovány kísérletet a tüntetés felszámolására, egyre többen állítanak sátrakat, és a körülményekhez képest igyekeznek kényelmesen berendezkedni. „Hosszú távra tervezünk” – mondják sokan, hozzátéve, hogy addig akarnak tüntetni, míg Mubarak elnök valóban le nem mond. A hétvége eseményei alapján azonban úgy tűnik, erre egyre kevesebb az esély.

Az utóbbi két napban a kormány igyekezett intézkedéseivel kielégíteni a változást követelőket: szombatra a kormánypárt rendkívüli ülést hívott össze, ahol döntés született szinte az egész vezérkar leváltásáról – eltávolították a pártból az elnök fiát, Gamal Mubarakot is. Napközben elterjedt a hír, hogy Mubarak maga is lemondott a pártelnöki címről, azonban hamar kiderült, hogy erről nincs szó, az elnök megtartotta a Nemzeti Demokratikus Pártban viselt tisztségét.

Tegnap estére a kormány lazított kicsit a kijárási tilalom szabályain, ami így csak este hét órakor kezdődött meg, a korábbi délután három és négy óra helyett. Sokan azt gondolták, hogy ennek csak szimbolikus jelentősége van, hiszen az elmúlt napokban világossá vált, hogy a tiltásnak nincsen visszatartó ereje. De szombaton úgy tűnt, hogy a hadsereg mostantól valamivel komolyabban veszi majd a kijárási tilalom betartatását: napközben a katonák többször figyelmeztettek is, hogy fellépnek majd a tilalmat be nem tartókkal szemben.

Ennek megfelelően késő este megsokasodtak a tankok a Tahrír tér közelében, és a katonák ismételten többször felszólították a tüntetőket a tér elhagyására, de a fenyegetésnek nem volt eredménye. Többen élőláncként a tankok elé feküdtek, hogy ezzel is akadályozzák a tankok mozgását és a hadsereg fellépését – összességében sikeresen, a katonák részéről ugyanis végül nem történt semmilyen komolyabb beavatkozás.

Kérdés azonban, hogy meddig fognak kitartani a tüntetők, egyre többen szeretnének ugyanis visszatérni a megszokott mindennapokhoz, ráadásul az eddig a tüntetések mögött álló ellenzéki erők – köztük a tüntetéseket eredetileg szervező fiatalokból álló csoport – hivatalosan is tárgyalásba kezdtek a kormánnyal, ami kifoghatja a szelet a Tahrír tériek vitorlájából.

A visszarendeződés gyorsítása érdekében a vasárnapi tárgyalások során Szulejmán alelnök széleskörű engedményeket tett az ellenzék vezetőinek – a sajtószabadság tiszteletben tartását, a zavargások során elfogott tüntetők szabadon engedését, és a 30 éve tartó szükségállapot feloldását ígérték a résztvevőknek. Ezen kívül megalapították az alkotmányreform bizottságot, melynek feladata az ellenzéki pártok bevonásával az alkotmány módosítása vagy egy új alkotmány kidolgozása lesz.

A kormány és az ellenzék tárgyalásain nem vesz részt Mohamed el-Baradei annak ellenére, hogy a Nobel-békedíjas fizikus a tüntetések során mint az ellenzék vezére jelent meg. Baradei azt nyilatkozta, hogy őt nem hívták meg az egyeztetésekre, de azért figyelmemmel kíséri azok alakulást. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az egyiptomi vezetésnek nem pusztán a pártok bevonásával, hanem az utcán tüntető civil mozgalmakkal is tárgyalnia kellene.

Nem egyértelmű azonban, hogy az utcán tüntetők képesek lennének-e valamilyen formában képviselni magukat. Civil mozgalmak Egyiptomban szinte egyáltalán nem léteznek, a vezetés hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát a megmozdulások szervezésénél is. Erre válaszul vasárnap este, több ifjúsági mozgalom bevonásával megalakult „A Düh Forradalma Ifjúságának Egyesült Vezetése”, amely a tüntetők követeléseit kívánja képviselni és érvényesíteni.

Mubarak malmára hajtja az is a vizet, hogy a nemzetközi visszajelzések is egyre kevésbé sürgetik távozását, a nemzetközi közösség alapvetően egy békés demokratikus átalakulásban érdekelt. Az egyiptomi kormányzat által tett lépések és ígéretek ennek irányába mutatnak, azonban azt csak az idő mutatja majd meg, hogy azok valóban a demokratizálódáshoz vezetnek-e.

Thurányi Kata
 

• Cimkék:
kairó. egyiptom mubarak muszlim testvériség el-baradei

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére