- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Világhír
2011-05-29 21:32:00 A rozsdához hasonló szellemi rongálásról beszél a politikusA Mátyás-szobrot védte a magyarellenes szöveg?Áll a bál a kolozsvári Mátyás-szobor körül. Erdélyi magyar politikusok tiltakoznak, értelmiségiek állnak megdöbbenten Fadrusz János monumentális, nemrég román-magyar állami támogatással restaurált alkotása előtt.A szoborcsoport talapzatán, annak úgynevezett „esztétikai terében” a gyepen megjelent egy bronzplakett, a rajta olvasható szöveg pedig – egy román történész vitatott mondata – ismét azt állítja, hogy a magyar uralkodó voltaképpen román volt.
„Látható, hogy senki nem vállalja tetteiért a felelősséget. Engem is meglepetés ért, amikor az önkormányzat sajtóosztályának nyilatkozata megjelent” – jelentette ki újságírók előtt László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere. Sorin Apostu, Kolozsvár polgármestere viszont szerdai sajtótájékoztatóján továbbra is azt állította, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó tábla törvényesen került a Mátyás-szoborcsoport elé, annak ellenére, hogy több dokumentum is igazolja, a tábla elhelyezése nem szerepelt a felújítási tervben. A múlt hétfőn kihelyezett bronztáblán az olvasható Mátyásról, hogy „a csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. Először 1932-ben került fel a szoborra a Iorga-idézet, majd 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülése után eltávolították, s csak 1992-ben, a nacionalista Gheorghe Funar, akkori polgármester idejében került vissza a talapzatra.
Szőcs Géza múlt szerdán, a kolozsvári Szabadságban szellemi és politikai rongálásnak nevezte az új tábla kihelyezését. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára szerint „sajnálatos, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás. Szőcs úgy vélte, egyetlen egy műtárgy esetében sem engedhető meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festő közölni akart. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nyílt levélben fejezte ki megütközését a „magyarságot sértő felirat” miatt, de azért is tiltakoztak, hogy a kincses város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő feliratok. Az EMNT mindezt törvénysértésnek és nyilvánvaló provokációnak minősíti, s szerinte mindez a Marosvásárhelyen kirobbant súlyos nemzetiségi zavargásokra emlékeztet. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény – írják –, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak 1990-ben Marosvásárhelyen – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.
Az interneten elterjedt egy felhívás is, amely szerint azok, akik nem értenek egyet a Iorga-idézettel, borítsák azt be virágokkal. Kelemen Hunor ezt „békés és vállalható kezdeményezésnek” tartja, de szerinte ez csak egy figyelemfelkeltő akció. A miniszter azt javasolja, hogy egy műemlék elleni agresszióra nem azt az eszközt kell használni, amelyhez a nem törvényes utat kereső emberek nyúltak.
Időközben valamelyest árnyalta a helyzetet a kolozsvári Krónika napilap szerdai írása, amely ugyan nem hivatkozott forrásokra, de azt közölte, hogy Trianon után a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport is kis híján arra a sorsra jutott, mint a brassói Árpád-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor. (Brassóban felrobbantották, Aradon pedig szétszerelték és évtizedekig elzárták az alkotásokat – a szerk.).
|
Hírsor
A hét java
|
|