Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2011-12-06 21:00:00

Merközynek is nevezett német-francia tandem már meghozta döntését.

A közeljövőben kettészakadhat Európa?

November hónapban felerősödtek azok hangok, amelyek szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy kétsebességessé válik az Európai Unió.

Vezető európai politikusok, tisztségviselők is állás foglaltak a kérdésben, ami mindinkább arra utal, hogy az egységes Unió eddig is hamis képzete végleg szertefoszlik. A többsebességes Európa gondolata nem új, gyakorlatilag egyidős magával az integrációval. Egyrészt válságok idején merül fel a gondolat, amikor néhány blokkoló ország máshogy viszonyul az integrációhoz, mint a gyorsabb haladást előirányzó többség. Ahogy a németek és Helmudt Kohl már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazták: ne hagyjuk, hogy a leglassúbb hajó szabja meg a konvoj sebességét! De nemrégiben Barrosso is arról beszélt, hogy az európai integráció sebességét többé már nem diktálhatja a leglassabb vagy a legvonakodóbb tag sebessége (bár a Bizottság elnöke nem támogatja a kétsebességes Európa létrejöttét).

Másrészt a bővítések állandó problematikája is vitt már arra politikusokat, hogy a többsebességes Unióról beszéljenek, mint Mitterrand volt francia elnököt, vagy éppen Jacques Delors ex-EB elnököt. Ők koncentrikus körök létrehozásában látták a közösség fejlődését, ahol a magot a fejlettebb országok magas szintű politikai és gazdasági uniója alkotja, míg a külsőbb körökben az alacsonyabb integrációs szintű konföderáció tenné lehetővé az új országok könnyebb felvételét.


Kétsebességes Európa

Most a két probléma együtt jelentkezik ezért nem meglepő, hogy ilyen erővel tör elő ismét a többsebességes Európa gondolata. Az euróválság problémája mellett, Európa térképén az utolsó „hézag” betömése, a balkáni integráció is erős kényszerhelyzetet teremt a közösség számára. A balkáni országok integrációja sok szempontból kívánatos, de relatív elmaradottságuk nehezítik a csatlakozásukat.

Ezekre a kihívásokra tehát ismét a kétsebességes Európa koncepciójában látja a megoldást a nyugat-európai politikai elit. De nem is tehetünk úgy, mintha egyáltalán létezne az egységes Európa. Az euróövezet és a schengeni övezet is gyakorlatilag külön entitást képvisel a közösségben és bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőség van az ún. megerősített együttműködésre legalább 9 ország között – mint azt láthattuk az egységes szabadalmi rendszer esetében is.


Már nincs egységes Európa? Fotó innen

Természetesen a tervezett koncepció kiszivárgott részletei szerint ennél most tovább mennének a vezető politikusok. A Reuters nemrég számolt be arról, hogy tudomása szerint a németek és a franciák a kulisszák mögött már jó ideje egyeztetnek a kétsebességes Európa megteremtéséről. Ezt támasztja alá az is, hogy november elején Sarkozy egyetemisták előtt arról beszélt, hogy a kétsebességes Európa egyfelől a gyorsabban haladó eurózónával és másfelől kívülmaradókkal az egyetlen lehetséges modell Európa számára. A korábban az egységes Európa pártján álló Merkel is kezdi beadni a derekát, talán egyedül a Bizottság elnöke, Barrosso az, aki kitart álláspontja mellett.

A hetekben „bedobott” elitkötvények ötlete az első lépés lehet e felé, de minden bizonnyal a „mag” további, a nemzeti szuverenitásukat gyengítő lépéseket fog megtenni. Az adóharmonizáció elkerülhetetlennek látszik, valamint a költségvetési fegyelem és a szankciók kérdése is központi szerepet fog kapni. A politikai integráció is valószínűleg tovább fog erősödni, és a szupranacionális (nemzetek feletti) intézmények - Európai Bizottság, Európai Központi Bank - is nagyobb szerepet tölthetnek be.


Két Európa?

Természetesen az ötlet nem mindenkinek a tetszését nyert el – főleg nem a kívülmaradókét. David Cameron brit miniszterelnök, az egyik legnagyobb gazdasággal rendelkező európai ország vezetőjeként nem akarja elveszíteni a döntésbeleszólási jogát – a legutóbbi EU csúcson éppen ez okozott konfliktust közte és Sarkozy között. A nem-eurózóna tag országok néhány közös találkozót is tartottak már eddig, erősítve az egymás között az együttműködést. A kimaradás komoly érdeksérelmekkel járhat, és az érdekérvényesítő-képessége is gyengülhet az adott országoknak. Emellett a pénzpiaci kockázatokkal szembeni védőernyő is meggyengülne, főleg a kelet-közép európai országok esetében.

Ennek ellenére van olyan ország, ami legalább részben támogatja a kétsebességes-Európa koncepciót, annak ellenére, hogy kívül marad. Lengyelországban már a jegybank-elnök és a külügyminiszter is szorgalmazta a mag mielőbbi mélyebb integrációját. Ennek hátterében az állhat, hogy méretei miatt Lengyelország könnyen tarthat számot vezető szerepre a kívül maradó országok között.

A nyilatkozatok és kiszivárgott információk szerint a Merközynek is nevezett német-francia tandem már meghozta döntését. A hétfői bejelentésük a szerződésmódosítás szükségességéről, akár csak az eurózóna tagok részvételével is, ebbe az irányba tesz lépéseket. Csak a kivitelezés mikéntje a nagy kérdés. A kommentárok egy jelentős része ellenségesen fogadja a küszöbön álló kétsebességes Európa létrejöttét. Egyesek az újabb német nagyhatalmi törekvéseket látják az eseményekben, és ha bár ez a megállapítás valószínűleg túlzó is, tény, hogy Németország és Franciaország befolyása is növekedne a magon belül. A bővítés viszont így könnyebbé válna, az alacsonyabb integrációs fokú külső körbe könnyebben befogadhatóak a balkáni államok, így létrejöhet a nagyjából 35 tagú Európai Unió.

Az Economist szerzőjének kérdésfeltevése fogalmazza meg a legnagyobb kérdést: vajon valóban kétsebességes Európa vagy inkább két Európa jön-e létre a változások következtében? Ez ugyanis egyáltalán nem mindegy – már csak a mi szempontunkból sem. A konföderációba ágyazott föderáció – azaz a „héj” és a „mag”, vajon milyen viszonyban lesz egymással? Így válik aktuálissá ismét Jean Monnet jellemzése az integráció létrejöttéről: ugrás az ismeretlenbe!

 

Bene Márton

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Európa
  • Portugália bedőlését jósolják
  • „Orbán Viktor keresztes hadjárata”
  • Rabot együnk vagy szabadot?
  • Fejlemény: a magyar kormány azt fogja tenni, amit az EU mond
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A horvátok tudják, mit csinálnak?
  • EU: a világ legnagyobb átverő show-ja?
  • Mégis megegyezik Magyarország az Unióval?
  • Orbán Viktor: „nem látok különösebben nehéz ügyet”
  • Mit ápol Orbán Viktor?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.