A magyar epertermesztők nem ugrándoznak örömükben

A gyümölcs, amiért egész Európa odavan

Az intenzív mezőgazdasági műveléssel egész éven át termeszthető spanyol eper ötvenezer embernek ad munkát, és évi négyszázmillió euró bevételt eredményez. A spanyolok vörös aranynak hívják a kis piros gyümölcsöt, amely Délnyugat-Spanyolország látképét jellemzi: ameddig a szem ellát, melegházak kupolái borítanak mindent, ezen a vidéken termesztik a spanyol eper kilencven százalékát.


Eperfüggő Európa

Hatalmas gond, hogy nincs elég víz az öntözéshez, és a vízhiányt az epertermesztők fele illegális fúrással a mély talajvizekből igyekszik megoldani, ám ezek a kutak azt a felszín alatti, természetes tárolót apasztják, amelyből Európa egyik legjelentősebb lápja, az andalúziai Donana Nemzeti Park is táplálkozik, és így az epertermesztők közvetetten a költöző madarak életét is veszélyeztetik.
Az ENSZ Természetvédelmi Világalapja, a WWF rá akarja venni a spanyolokat, hogy csökkentsék az epertermesztés területét, hogy helyreállhasson az eredeti ökoszisztéma. 

Pedig az andalúziai eper biotermékként kerül Európa polcaira. Svájcban, ahol növekszik a biotermékek iránti kereslet, a termelők szigorúbb szabályozást követelnek, és vevőikre hivatkozva a lekövethetőség szintjéig tudni akarják, honnan és milyen szerekkel kezelt földből származik, amit kínálnak. Angliában az utóbbi két évben a biotermékek iránti kereslet a megszorítások miatt visszaesett, ugyanis az emberek először az élelmiszereken próbálnak spórolni, és lazítanak fogyasztási elveiken. De az eper iránti kereslet töretlen – írja a BBC hírportálja.

Magyar földeken

Fővárosi körútra indultunk, megkérdezni az eperkereskedők véleményét. A budafoki piacon áruló Horváth János zöldséges − aki saját bevallása szerint napi negyven-ötven ládányi magyar epret ad el − úgy véli, hogy a spanyolok hormonokkal felturbózott folyadékkultúrával termesztik az epret, és ha időre kell adott mennyiséget leszállítaniuk, azzal gyorsítják a gyümölcs növekedését.

Banka László lajosmizsei epertermesztő nyolcezer négyzetméternyi területének a felén szabadföldi, a másik felén melegházas eper terem. A nyugati export elmaradásának oka szerinte az, hogy amikor a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács angol partnereket hozott Magyarországra, nem sikerült üzletet kötni, mert a kereskedők utólag akartak fizetni, s ahhoz, hogy ezt a magyar termelők bevállalhassák, az állam segítsége kellett volna.

A lengyel és szlovák kereskedők a nagybani piacon a vásárláskor korrekten, azonnal készpénzzel kifizetik az epret, mondja a gazda. A spanyol eper olcsóságát azzal indokolja, hogy annak exportálása államilag finanszírozott, így lehetséges az, hogy áprilisban a nagybani piacon a spanyol epernél négyszer drágább volt a hazai.

A magyar eper szezonja május végével lejár, aki még mindig nem ette tele magát az apró piros gyümölccsel, annak hamarosan lengyel eperrel kell beérnie.

tallián

• Cimkék:
eper Spanyolország Magyarország WWF Andalúzia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére