Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-11-10 15:00:00

A zsilipek, gátak megbontják a folyók természetes dinamikáját

WWF: láncra verik a vadvizeket

Halak a zsilipekben, befalazott partok, algaáradat: a környezetvédők aggódnak a természetes vizekért. Az Alpok egykor virágzó vadvizeit „láncra verik” – állítja a WWF egyik környezeti jelentése.

Rossz állapotban vannak az alpesi folyók  – állítják a környezetvédők. Németországban, Ausztriában és Svájcban a WWF által vizsgált 15 folyószakasz több mint fele csak korlátozott mértékben számít ökológiailag épnek – jelentette be a szervezet. A folyószabályozás, a gátak, a csatornaépítés vagy az eltrelés, befolyásolják a vizek ökoszisztémáját. A WWF azt szeretné, ha a mesterséges építményeket visszabontanák.


Visszafordíthatatlan változások?

A környezetvédők az Alpok északi részén húzódó patakokat vizsgálták. A legrosszabb minősítést a Traisen folyó kapta Alsó-Ausztriában. A német folyók közül az Iller és a Mangfall kapott különösen rossz minősítést, valamint a Lech német szakasza. A WWF szakértői szerint a folyók ökológiai állapota a svájci Bern tartományban a legjobb. A németországi alpesi folyók közül a legjobb minősítést az Isar és az Ammer kapta.

A WWF 2011-es Alpesi Folyó Tanulmányában a vizek minőségét, a fajgazdagságot és a folyás természetességét egy négypontos skálán lehetett értékelni. A vizsgált folyószakaszok több mint fele kapta a legrosszabb minősítést, vagy a közepes, vagy az elégséges titulust. A vizsgált szakaszok csupán 10 százaléka érte el a legjobb minőségű értéket. A fajgazdagság, a különböző problémák ellenére, jó egyharmaduknál elég magas volt. A folyók több mint felénél az eredeti funkciók már jelentősen károsodtak, vagy már nem is léteznek.


Vissza kell állítani a természetes állapotot!

Az Alpok vadvizeit „láncra verték" – mondta Claire Tranter, WWF-előadó. Az ember a folyóvizek természetes dinamikáját és ártereit, a duzzasztással vagy a csatornázással megváltoztatta, amivel számos állat- és növényfaj életterét veszélyezteti. A WWF tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy az érintett szakaszokon vissza kell állítani az eredeti állapotokat, amennyire csak lehet. Így a folyók több helyen is kiszélesedhetnének és holtágak, csatornák jöhetnének létre.

Az Isar és az Ammer Bajorország ékszerei – jelentette ki Martin Geiger környezetvédelmi szakértő. Rendkívül fontos lenne például visszaadni a halak szabadságát, hogy ne akadályozzák őket a gátak. A Lech folyó németországi szakaszán a legtöbb gondot éppen a gátak okozzák. Azt nem mondom, hogy semmisítsék meg a Lechen az összes gátat, ez elég utópisztikus lenne. Ezenkívül a gátaknál vannak jobb és rosszabb megoldások is – magyarázta a tanulmány egyik szakértője, Reinhold Hettrich.

A tanulmány beszámol a környezetvédelmen belüli komoly vitáról is, ami a megújuló energiaforrások körül folyik. Rengeteg kis vízierőmű van a vadvizeken, energiatermelésük valójában elhanyagolható, azonban annál jelentősebb környezeti károkat okoznak.

 

spiegel.de / K. M.

 

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Környezet, védelem
  • Szálló por, szmogriadó: mi történik Magyarország légterében?
  • A médiafogyasztás káros az egészségre
  • Szappannal mossák a tengert
  • Sárkány éve: szeméttömeg és szelleműzés
  • Lemond a vidékfejlesztési államtitkár
  • Végveszély az óceánokon: csökken a halak túlélési esélye
  • Orbán Viktor: a háború elkezdődött
  • Patkányméreg kerülhet az élelmiszerbe?
  • Nem kegyelmeztek a bennszülött kislánynak
  • Mi az a környezetvédő zene?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.