Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szavazófülke
Ön helyesnek tartja-e, hogy Isten neve szerepeljen az új alkotmány preambulumában?

  • Nem, mert ez ellenkezik az egyház és az állam szétválasztásának elvével.
  • Nem, mert Isten nevével nem dobálóznék.
  • Igen.
  • Szerintem eleve nincs szükség új alkotmányra.
  • Tudomány
    2011-03-04 06:56:00

    A lényeg az apróbetűs rész

    Vigyázat! Rákot okozó fogkrémek és kozmetikumok!

    A kozmetikai ipar által gyártott termékek a testben halmozódva már jelentős kémiai behatással járnak, s a hosszú távú következmények súlyosak is lehetnek.

    Hogy a sampon nem kerülhet a szembe, s a fogkrémet nem szabad lenyelni, nem feltétlenül betartható figyelmeztetés – felhívja viszont a figyelmet a problémára, hogy a minden nap használatos tisztálkodási szereink mesterséges vegyi anyagok sokaságát tartalmazzák, amelyek közül néhány károsíthatja egészségünket.

    A német Öko-Test magazin nemrég tizenhat korpásodás elleni sampont vizsgált meg. A hatóanyagok elemzését követően két sampon kapott „nagyon jó”, további négy pedig „jó” minősítést, majdnem minden harmadik azonban a „nem felelt meg” kategóriába került. A negatív minősítésű korpa elleni szerek climbazolt, szelén-diszulfidot vagy cink-piritiont tartalmaztak, amelyek bár hatékonyan vehetik fel a harcot a korpa ellen, nem mentesek a káros mellékhatásoktól. A climbazol gombaölő szer sokat vitatott szerves halogénvegyület, amely egyes tanulmányok szerint más anyagokkal reagálva s a szervezetbe bejutva rákkeltő lehet.

    A cink-pirition kiütéses, gyulladásos allergiás reakciót válthat ki a fejbőrön, a szelén-diszulfid pedig  rendkívül agresszív szer, amelyet bőrgyógyászok csak indokolt esetben ajánlanak – felhasználása a samponokba csak bizonyos koncentrációig engedélyezett, és a dobozon fel kell tüntetni, hogy szelén-diszulfidot tartalmaz, szembe jutása kerülendő.

    A kozmetikai ipar sokféle egészségkárosító anyagot használ a küszöbértéken
     
    De még az önmagukban ártalmatlannak tűnő szerek is károssá válhatnak – samponok, mosogatószerek és mosószerek is tartalmazhatnak  anyagokat, amelyek a szennyvíz tisztításakor alkalmazott szerekkel reagálva karcinogén hatásúak lehetnek. Az így létrejövő anyagok, az úgynevezett nitrozaminok zömét a víztisztítás során megszűrik, de egy részük bejut az ivóvízbe, és súlyos egészségkárosodást okozhat – számolt be a Yale Egyetemen végzett kutatásról az Environmental Science & Technology szaklap.

     

    Mi kerül a szánkba?

    A fogkrémek összetevőire is érdemes egy pillantást vetni. A fogzománcot erősítő nátrium-fluorid ugyanis belélegezve és lenyelve is mérgező hatású – a patkányméregben is megtalálható – nagy mennyiségben árthat a szívnek és a keringési rendszernek. Egy másik fogkrémhatóanyag, a térfogatnövelő karagén egy vörös hínárból kivont vegyület, amely gyomorfájdalmat okozhat, és állatkísérletekkel tesztelve béldaganat kialakulásával is összefüggésbe hozták.

    A fokrémek habosítására is kétes hatású anyagokat használnak

    Habképző anyagok szinte minden samponban, tusfürdőben, habfürdőben, fogkrémben és más kozmetikai szerekben is megtalálhatók, leggyakrabban sodium lauryl sulfate vagy sodium laureth sulfate formájában. Utóbbi a veszélyesebb, sokat vitatott hatóanyag, amelyet önmagában nem ítélnek rákkeltőnek, de ha úgynevezett 1,4 dioxane képződik belőle, az az állatkísérletekben karcinogén hatást mutatott, ezért például az USA-ban korlátozzák és folyamatosan ellenőrzik az 1,4 dioxane jelenlétének szintjét. A másik habosító anyag, a sodium lauryl sulfate semmilyen formáját nem találták rákkeltőnek, de kísérletek során bőr- és szemirritációt is okozott.

     A csillogás veszélyes

    A nők számára a mindennapi tisztálkodószerek mellett további veszélyforrást jelenthetnek a sminkeléshez szükséges kellékek, a rúzsokban, szájfényekben, körömlakkokban megtalálható, csillogást fokozó hatóanyag ugyanis számos egészségügyi problémát okozhat – adta hírül a philadelphiai Fox Chase Rákkutató Központ vizsgálatát a BMC Genomics folyóirat. A BBP, vagyis butil-benzil-ftalát nevű szer az állatkísérletek során megváltoztatta a nőstény patkányok emlőmirigyeinek genetikai felépítését. A vegyi anyag a szervezetbe bejutva az ösztrogén hormon működését utánozza, és születési rendellenességeket, veseproblémákat és terméketlenséget is okozhat. A szert a Rochester Egyetemen is vizsgálták, s megállapították, hogy a nagy mennyiségben BBP-tartalmú termékeket használó nőknél megnő az esélye annak, hogy alulfejlett nemi szervvel születő fiúkat hozzanak világra.

    A körömlakkban található glitter is okozhat egészségügyi problémát

    Az ijesztő eredmények azt sugallják, hogy a kozmetikai szerek kiválasztásakor legalább akkora figyelmet kellene fordítani az apró betűs termékleírásra, mint élelmiszerek vásárlása esetén. S ha kevesebb mesterséges kémiai anyagot szeretnénk a szervezetünkbe juttatni, a kozmetikai cikkek esetében is a natúr vagy bio termékek jelenthetnek egészségesebb alternatívát. A korpásodást gátló sampont keresve és bőrirritáció fellépésekor pedig érdemes szakorvoshoz vagy a patikushoz fordulni, akik segítséget nyújthatnak a megfelelő termék kiválasztásában.


    Szabó Edit

    Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


    A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.