Teljesen átrajzolhatja a klímatérképet az izlandi tűzhányó

Újabb puszító vulkánkitörés fenyegeti Európát?

A tíz kilométer átmérőjű kráterű „Hatalmas” Katla vulkán pusztító erejű árvizeket szabadíthat Izland keleti partjaira és az Atlanti-óceánra, ha megolvasztja a gleccser fagyott felszínét. Léket vágva a jégen millárd tonnányi víz lövellhet ki, aminek következményei katasztrofálisak lehetnek Izlandra és bolygónkra nézve.

Pusztító árvizek

Ford Cochran, a National Geographic izlandi szakértője szerint nagy szeizmikus tevékenység folyik a felszín alatt. Elmondta, hogy a Katla környékén csak az elmúlt hónapban 500 földrengést érzékeltek, ami a magma mozgására utal. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy a vulkánkitörés a küszöbön áll – teszi hozzá. Az izlandi kutatók idén július 9-e óta árgus szemekkel figyelik a környéket, akkor ugyanis egy kisebb vulkánkitörés történhetett a felszín alatt. A gleccserből kiözönlő víz megárasztotta folyókat, autópályákat és hidakat mosott el.

Pall Einarson, izlandi egyetemi professzor – aki már negyven éve tanulmányozza a vulkánokat – elmondta: a júliusi esemény a Katla újabb nyugtalansági korszakának kezdetét jelezte, és a mostani mérések is ezt bizonyítják. Einarson közölte, hogy a vulkán az utóbbi fél évszázadban már háromszor okozott riadalmat, ez pedig már a negyedik alkalom. A professzor szerint nem kizárt, hogy egy hatalmas vulkánkitörés következik be a közeljövőben, ugyanis Katla egy rendkívül aktív és sokoldalú vulkán. Hozzátette: már sok nagy erejű kitöréssel „büszkélkedhet”, amelyek közül nem egy okozott jelentős károkat.

Klímaváltozást okoz a Katla? Fotó innen

A Katla 1918-as kitörése – amelyet mindmáig emlegetnek Izlandon – olyan erős gleccserolavadást eredményezett, hogy az áradások jéghegyeket sodortak magukkal az óceánba. Egy 1775-ös kitörésnél pedig olyan nagy mennyiségű víz szabadult fel, mint a világ összes nagy folyójának a vízmennyisége. Az elmúlt 1000 év izlandi vulkanikus aktivitásait részletesen dokumentálták. Az 1918-as kitörésnél a kutatóknak nem sikerült megmérniük a szeizmikus aktivitás mértékét, mivel akkor még nem léteztek speciális eszközök – mint a szeizmográf – a földmozgások észlelésére, mérésére. Annyit tudtak – a korábbi dokumentációt alapul véve –, hogy a Katla átlagosan 40-80 évente tör ki.

Klímaváltozás és éhínség

A Katla a Laki kráterekkel együtt egy vulkanikus rendszer része. 1783-ban a vulkán nyolc hónapon keresztül tört ki folyamatosan, és olyan nagy mennyiségű hidrogén-fluoridot és kén-dioxidot okádott a levegőbe, hogy ezzel minden ötödik izlandi ember halálát okozta, és az ország állatállományának a fele is kipusztult. Cochran azt is elmondta, hogy az 1783-as vulkánkitörés megváltoztatta a Föld klímáját is, hozzátéve: ez egyfajta nukleáris telet okozott. A tudós elmondta: a kitörés kénsav cseppeket eredményezett, amely által az atmoszféra tükrözővé vált, s több mint egy évre lehűtötte a Föld hőmérsékletét, éhínséget okozva a világ számos pontján.

Cochran bízik abban, hogy a Katla most nem lesz ilyen kegyetlen. A tudóstársadalom inkább amiatt aggódik, hogy nem lehet felmérni a vulkán erősségét. Einarsson professzor szerint a vulkánoknak különböző személyiségük van, és az is eléggé gyakori, hogy az utolsó pillanatban változik meg a magatartásuk. Elmondta: a Katla már sokszor adott hamis riasztást, de minden jelet komolyan vesznek. Einarsson szerint a kiáramló vízmennyiség a kitörés típusától, valamint számos külső tényezőtől is függ.

Izland az egyetlen hely, ahol a közép-atlanti szakadék látható az óceán felszíne alatt.
Az Eyjafjallajokull 2010-es, valamint a Grimsvotn vulkán 2011-es kitörése miatt az Izland délkeleti részén élő gazdálkodók mind a mai napig érzik a következményeket. Az Eyjafjallajokull óriási riadalmat okozott Európa-szerte, sőt a klímaszakértők szerint a vulkánkitörésnek köszönhetjük a szokatlanul hideg és szélsőséges nyarunkat. Ami tény, hogy a relatív kisebbnek számító vulkánkitörés megbénította az öreg kontines légi közlekedését.

Azt is meg kell jegyezni, hogy szerte a világon folyamatos a vulkáni aktivitás. A tudósok az izlandi vulkánok mellett élénk figyelemmel kísérik a kanári-szigeteki, El Hierro melletti víz alatti vulkán ténykedését, amely gyakorlatilag egy új földrészt hoz létre. Izlandra azonban mégsem a vulkánok jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem a klímaváltozás miatt olvadó jégtakarók. Ezek ugyanis az elmúlt évtizedekben oly mértékben elvékonyodtak és visszahúzódtak, hogy drasztikusan megemelkedett a tengerszint.

– mi (forrás: bbc.co.uk)

A nyitókép innen

• Cimkék:
Katla Izland vulkánkitörés klímaváltozás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére