A régiek több rostot ettek

Tízezer éves emberi ürüléket vizsgáltak: elképesztő eredmény

Egy friss tanulmány arról számol be, hogy a rostok fogyasztásának növelése egyenesen hosszabb életet ígér azáltal, hogy jelentősen csökkenti számos betegség kialakulásának esélyét. Egy kutatócsoport kilenc éven át követte nyomon több mint kétszázezer férfi és majd százhetvenezer nő étrendjét, különös tekintettel rostfogyasztási szokásaikra. A tudósok eredményeiket az Archives of Internal Medicine szaklapban publikálták. A hosszú nyomon követés során nem egy-egy specifikus betegség kialakulásának arányát vizsgálták, hanem a rostoknak az egészség megőrzésében tulajdonított óriási szerepét.

Mennyi rostot együnk?

A vizsgált időszak alatt mintegy húszezer férfi és tizenegyezer nő halt meg, a tudósok azonban azt találták, hogy a legtöbb rostot fogyasztó csoportban átlagosan 22 százalékkal csökkent a halálozási arány – ez a férfiaknál napi 30 gramm, a nőknél 26 gramm rostbevitelt jelentett. Emellett kimutathatóan csökkent a kardiovaszkuláris, a fertőző és a légzőszervi megbetegedések aránya, s a férfiaknál a rákos megbetegedések aránya is. Különösen a teljes kiőrlésű gabonából származó rostok hatottak jótékonyan e betegségek ellen.

Míg a rostfogyasztás jótékony hatásait számos tanulmány méltatja, hogy mennyi az elegendő rostbevitel, arról már megoszlanak a vélemények. A modernkori vizsgálatok többsége a napi 20 gramm körüli rostfogyasztást már megfelelőnek értékeli – ezzel száll vitába egy, a Paleobiotics Lab folyóiratban közölt tanulmány, amely szerint az egészséges bélflóra megőrzése érdekében legalább 50-90 gramm rostfogyasztásra lenne szükség. A múlt embere ugyanis igazán változatos – rostban gazdag – étrenden élt, amelyhez képest a modern nyugati világban rendkívül alacsony a rostfogyasztás, ez pedig a sok beszedett antibiotikummal tetézve folyamatosan pusztítja a jótékony bélbaktériumokat. 

A régiek jobban csinálták

Régészeti leletek sokasága tanúskodik arról, hogy többezer évvel ezelőtt milyen sokféle rostforrásból állt elődeink étrendje. Az Ohalo II néven ismert archeológiai terepen, a Galileai-tenger partján 23 ezer éves, rendkívül jó állapotban megőrződött növényleletre bukkantak. E több mint kilencvenezer növényt számláló gyűjteményben 142 féle növényt sikerült azonosítaniuk a tudósoknak, közöttük fűmagvakat, gabonafélét, szőlőt, málnát, pisztáciát és mandulát. Az ausztrál bennszülöttek azonban még ennél is több növényi eredetű táplálékot fogyaszthattak, egy kutatás során több mint 800 fajta gyümölcsöt, zöldséget, csonthéjast, magot és gumós növényt analizáltak, s a felmérés kitért arra is, hogy 80 és 130 gramm között lehetett a napi rostbevitel. De ennél is több, napi 100-250 grammnyi rostot fogyasztottak 10 ezer évvel ezelőtt Texas államban, ahogyan egy vizsgálat több száz, emberi eredetű, fosszilizálódott ürülék elemzéséből megállapította.

 A modern táplálkozás egysíkú és szegényes az anyagok tekintetében

Szabó Edit

• Cimkék:
élelmi rostok teljes kiőrlésű kenyér baktériumfaj bélrendszer ürülék

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére