Maláriával, hullámsír, végzetes zuhanás

Találmányuk lett a végzetük

Igen változatos életpályát tudhat maga mögött az orosz-szovjet Alekszandr Bogdanov, aki a cári rendszerben született. Orvostanhallgató korában csatlakozott egy félkatonai forradalmi szervezethez, amiért száműzték. Büntetése leteltével elvégezte az egyetemet, és a bolsevista forradalom győzelme után teljesen elkötelezte magát az új rendszer mellett. Orvostudós, pszichiáter, közgazdász, sci-fi-író (a Vörös Csillag című utópisztikus regény szerzője) és politikai aktivista.

Tudósként az örök fiatalság titkát tanulmányozta, és úgy vélte, ehhez a vérátömlesztéseken át vezet az út, ezért rövid idő alatt tizenegy átömlesztést hajtott végre magán. Már látni vélte magán az erre utaló jeleket: kopaszodása megállt, romló látása megjavult, amikor súlyosan megbetegedett és rövid idő alatt meghalt. Mint utólag kiderült, olyan vérátömlesztésbe halt bel, amelynek során maláriával és tuberkulózissal fertőzött vért adott magának.

Horace Lawson Hunley jogászként, törvényhozóként és mérnökként tette ismertté a nevét, utóbbi minőségében, mint a katonai tengeralattjáró föltalálója. Az Amerikai Egyesült Államokban 1861 és 1865 között zajló észak-dél elleni háborúban a déliek oldalán állva fejlesztette ki eszközét. A tengeralattjáró első tesztelésekor öten meghaltak a kilenctagú legénységből. A második kísérlet alkalmával már Hunley is ott volt a hajóban, ám ez is kudarcot vallott; a legénység a hajó tervezőjével együtt odaveszett. Hasonló módon végezte az ír Thomas Andrews is, a Titanic tengerjáró egyik tervezője. Lelkiismeretes mérnökként elkísérte a hajót első útjára, és sokakkal együtt a hullámsírban fejezte be földi pályafutását.
 

Horace Lawson Hunley és tengeralattjárója

Különösen sok feltaláló-áldozatot követelt a repülés. A krónikák megőrizték az arab Hammad al-Dzsavhari esetét, aki ezer esztendővel ezelőtt két fából készült szárnnyal ugrott le egy mecset tetejéről és halálra zúzta magát. Hasonló véget ért az a Franz Reichelt nevű francia szabómester is, aki pedig az Eiffel toronyból vetette le magát 1912-ben egy ejtőernyőhöz hasonló eszközzel – sikertelenül. 1913-ban egy román feltaláló, Aurel Vlaicu próbálta átrepülni a Kárpátokat a saját maga szerkesztette repülőgéppel, de lezuhant. Nem járt több szerencsével az a magyar Enyedi Sámuel sem, aki a 18. században élt Kolozsváron. Órásmester és gépész volt, számos találmánya közül a repülő eszköze rá nézve tragikusnak bizonyult: amikor a magára csatolt szárnyas szerkezetével kilépett a háza ablakán, lezuhant és szörnyethalt.

Valló László

• Cimkék:
önkísérlet feltalálók

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére