Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Tudomány
2011-04-30 20:07:00

Alváshiány: mint a részegek

Súlyos következményekkel járhat a kialvatlanság

Évente több százezer munkahelyi baleset történik fáradtság vagy elalvás miatt. Kisérlettel bizonyították: ilyenkor azért hibázunk, mert agyunk egy része már alszik.

Az alváshiány következményei  katasztrofálisak lehetnek. A felhalmozódó hiány alvászavarhoz vezethet, amit már nem lehet egy kiadós alvással egyszerűen törleszteni, előfordulhat, hogy orvosi segítséget kell igénybe venni a megoldásához.


Az immunrendszernek annyi

Ha valaki már napok, hetek óta nem tudja rendesen kipihenni magát, ha krónikus alvászavarban szenved, az immunrendszere legyengül, fogékonyabbá válik a fertőzésekre, betegségekre. A kórokozók mellett a stresszkeltő faktorokra is érzékenyebben reagál. A stresszre adott fokozott válaszreakció megviseli a szivet, ami ritmuszavarban és anginás panaszokban nyilvánul meg. A szív mellett a test teljes érrendszerét megviseli a fáradtság miatti stressz, aminek egyenes következménye a magas vérnyomás betegség. A fokozott ingerlékenység, irritábilitás az emésztőrendszert sem kíméli. Rossz alvóknál nem ritka a gyomorfekély kialakulása.

Kísérletekkel kimutatták, hogy kialvatlanság esetén az ember teljesítőképessége olyan, mint amikor véralkoholszintje meghaladja a 0,05 százalékot.  Akik nem alszanak eleget, úgy végzik teendőiket, mintha több alkoholt fogyasztottak volna a kelleténél.  Az illető mindennek gyakran nincs tudatában, holott bizonyított, hogy a folyamatos alváshiány hatására alig néhány nap alatt rohamos mértékben romlásnak indul a teljesítőképesség. 


Kísérlet patkányokkal: az agy egy része alszik

A fáradt agy bizonyos részei alvó állapotba kerülhetnek a másodperc töredékére, miközben a teljes szerv folyamatosan ébren van.  A brit Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a felfedezésnek messzire ható következményei lehetnek, különösen azok számára, akik munkájában az alváshiány veszélyeket hordoz.

– Mielőtt éreznénk a fáradtságot, már olyan jelek bukkannak fel az agyban, melyek azt üzenik, hogy abba kellene hagynunk bizonyos tevékenységeket, melyek éberséget kívánnak – magyarázta Chiara Cirelli, a madisoni Wisconsin Egyetem kutatója. Hozzátette, hogy ilyenkor a neuronok bizonyos csoportjai elalhatnak, ami a teljesítményre negatív következménnyel jár. 

Cirelli és munkatársai 11 felnőtt patkány agyában ultrafinom elektródákat helyeztek el, amelyek segítsével agyuk aktivitását vizsgálták. A rágcsálókat a szokásos elalvási idejükhöz képest négy órával tovább tartották ébren úgy, hogy új tárgyakat helyeztek el ketrecükben. A műszer azt mutatta, hogy miközben kívülről úgy látszott, hogy ébren vannak az állatok és aktívan tevékenykednek, ezeken a speciális agyi területeken nem voltak aktívak a neuronok, vagyis az agy egyes részei aludtak, míg mások ébren voltak. Az általános EEG-mérés ekkor agy éber állapotát jelezte.

A helyi alvás epizódjai befolyásolták a patkányok viselkedését. Az állatokat megtanították korábban arra, hogy egy cukorgolyót két órán át egyetlen lábukkal tartsanak. Amikor azonban kifáradtak, egyre nehezebbnek találták a feladatot, gyakran leejtették a cukrot, és nem sikerült utána nyúlniuk.
Elegendő volt néhány sejt kikapcsolódása csupán a másodperc harmadrészének megfelelő időre, hogy az állatok ügyetlenebbé váljanak. 

 

-nemesi-

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.